megelőző védelmi helyzet
A megelőző védelmi helyzet a különleges jogrend egyik altípusa, amely a rendkívüli állapot kihirdetését szükségessé nem tevő háborús veszély esetén kerül kihirdetésre. Kihirdetéséről és meghosszabbításáról az Országgyűlés jogosult dönteni, méghozzá a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával. Csak határozott időre lehet kihirdetni, ám meg lehet hosszabbítani, amennyiben a feltételek továbbra is fennállnak. Ha a Kormány kezdeményezi, már a kezdeményezéstől kezdve lehetőség van bizonyos mértékű eltérésre a békeidőben alkalmazandó szabályoktól. Akkor lehet kihirdetni, ha külső fegyveres támadás veszélye áll fenn, vagy pedig kölcsönös védelmi kötelezettséget előíró nemzetközi szerződésen alapuló katonai együttműködés végrehajtást közvetlenül előkészítő fázisba érése esetén. Megelőző védelmi helyzet esetén a Kormány rendeleteiben felfüggesztheti egyes törvények alkalmazását, eltérhet a törvényektől, továbbá egyéb intézkedéseket is bevezethet. Ezen időszakra hozott kormányrendeletek az időszak megszűntével hatályukat vesztik. Az Országgyűlés hatáskörrel rendelkező bizottságainak ellenőrzési szerepe megnő, és a köztársasági elnök felé is tájékoztatási kötelezettség áll fenn.
Tudományterület:
Forrás:
Szerző:
Relációk
alkotmány
Az alkotmány formáját tekintve egy olyan jogszabály, vagy olyan jogszabályegyüttes, amely a jogforrási hierarchia élén áll, így semelyik jogi norma sem mondhat neki ellent, tartalmát szemlélve pedig azoknak a szabályoknak...Tovább olvasomhatásköri bíráskodás
A hatásköri bíráskodás azt jelenti, hogy amennyiben valamely állami szervek között, vagy pedig állami és önkormányzati szervek között (ide nem értve a közigazgatási hatóságokat) hatásköri összeütközés történik, az érintett szerv...Tovább olvasommentelmi jog
A mentelmi jog olyan jogosítvány, amelynek célja az, hogy a parlamenti függetlenséget, illetve egyéb közhatalmi szervek függetlenségét óvja a külső befolyásolásoktól azáltal, hogy a parlament tagjai személyes biztonságát fokozottan védi....Tovább olvasominterpelláció
Az interpelláció – csakúgy mint a kérdés, azonnali kérdés és írásbeli kérdés – a parlamenti ellenőrzés eszköze, egyben a képviselők információszerzési eszköze, amelyet a Kormány, illetve a kormánytagok kötelesek személyesen,...Tovább olvasomválasztójog
A választójog szélesebb értelemben a képviseleti szervek tagjai megválasztásának rendjét meghatározó anyagi és eljárási szabályok összességét jelenti, míg szűkebb értelemben pedig magát a választójogosultságot nevezzük választójognak. A választójog a közhatalom...Tovább olvasomnép
A nép az államalakító tényezők egyike, amely a politikai közösséget alkotja, azaz azt a közösséget, amely a közhatalmi szervek létrehozatalában az adott államban részt vesz, tehát választójoggal rendelkezik. Ahhoz, hogy...Tovább olvasomközérdekű adat
Közérdekű adatnak minősül az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, továbbá a jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő adat, amelyik a tevékenységére vonatkozik, vagy pedig közfeladata ellátása során...Tovább olvasomnemzetbiztonsági szolgálatok
A nemzetbiztonsági szolgálatok olyan közhatalmi szervek, amelyek feladatkörébe Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének védelme, továbbá nemzetbiztonsági érdekeinek védelme tartoznak. Magyarország nemzetbiztonsági szolgálata négy nemzetbiztonsági szolgálatból áll. Ezek közül három polgári...Tovább olvasomminiszterelnök
Magyarországon a kormányfőt, azaz a kormány élén álló személyt miniszterelnöknek nevezik. A miniszterelnököt az Országgyűlés választja, ám a köztársasági elnök javaslatára. Megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint felének szavazata szükségeltetik....Tovább olvasombírói függetlenség
A bírói függetlenség elve az igazságszolgáltatás alapelvei közé tartozik, és szűkebb értelemben a bíró, s így a bírói döntés függetlenségét jelenti, tágabb értelemben pedig az egész bírói szervezetrendszer függetlenségét szokás...Tovább olvasomalkotmánybíró
Az Alkotmánybíróság tagjai, az alkotmánybíráskodást ellátó személyek az alkotmánybírák. A magyar Alkotmánybíróságnak 15 tagja van, akiket az Országgyűlés választ, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával, egy a képviselőcsoportok által jelölt bizottság...Tovább olvasomextern normatív aktus
Az extern normatív aktusok olyan normatív, azaz jogi kötőverővel bíró aktusok, amelyek az államszervezeten kívülre irányulnak (pl. törvények), míg az intern normatív aktusok az államszervezeten belülre irányulnak (ilyenek például a...Tovább olvasomnormatív határozat
A normatív határozat, csakúgy, mint a normatív utasítás, a közjogi szervezetszabályozó eszközök közé tartozió, intern normatív aktus, azaz kizárólag arra a szervre nézve bír kötelező erővel, amelynek keretében azt kibocsátották....Tovább olvasomkisebbségi autonómia
Az autonómia önrendelkezést, öntörvényhozást jelent. A kisebbségi jogok talaján állva, a kisebbségi autonómiák között megkülönböztetünk személyi (nem területi) és területi elvű autonómiákat. A területi elvű autonómiák természerüknél fogva csupán olyan...Tovább olvasomparlamenti ellenőrzés
A parlamenti ellenőrzés a parlamentek egyik klasszikus funkciója, amelynek különböző eszközei alakultak ki, és a törvényhozó és végrehajtó hatalom viszonyát érinti, ugyanis alatta a kormány parlament általi ellenőrzését értjük. Bár...Tovább olvasomalapvető kötelességek
Az egyének alapvető kötelességei olyan kötelezettségek, amelyeket az állam felé teljesíteni tartoznak, és amelyeket alkotmányos szintű szabályozás telepít rájuk. Az Alaptörvény Szabadság és felelősség című részében találhatjuk meg az alapvető...Tovább olvasomlelkiismereti szabadság
A lelkiismereti szabadság azt jelenti, hogy az egyénnek jogában áll, hogy olyan nem vallási meggyőződést válasszon, amely identitását a vallási meggyőződéshez hasonló mélységben meghatározza, és ezt a meggyőződést kinyilváníthassa, taníthassa,...Tovább olvasomgazdasági alkotmány
Gazdasági alkotmánynak (Wirtschaftsverfassung) az állam gazdasághoz való viszonyának és a gazdsági szereplők mozgástere alkotmányi szintű meghatározását nevezzük. A gazdasági alkotmány részét olyan, a gazdasághoz kapcsolódó rendelkezések jelentik, mint például a...Tovább olvasomországos lista
Az országos lista Magyarországon egy olyan pártlista vagy nemzetiségi lista, amelyre a választópolgárok az országgyűlési választásokkor leadhatják egyik szavazatukat. Pártlista állítására az a párt jogosult, amelyik legalább kilenc megyében és...Tovább olvasomjogforrás
A jogforrás jelenti egyrészt azokat a szerveket, testületeket, amelyek kiadják, megalkotják a jogi rendelkezéseket, akiktől azok erednek (alanyi jogforrás), másrészt jelenti azokat a formákat, amelyekben az alkotott jogi norma megjelenik...Tovább olvasom