közvetlen demokrácia
Közvetlen demokráciáról akkor beszélhetünk, amikor a nép saját maga gyakorolja a közhatalmat, saját maga vesz részt a döntések meghozatalában. A népszuverenitás gyakorlása történhet a képviseleti vagy a közvetlen demokrácia eszközei útján. A közvetlen demokráciának világszerte különféle eszközei és technikái léteznek. Ilyenek a népgyűlés intézménye, a népi vétó, a népi kezdeményezés (népi iniciatíva), a népszavazás (referendum) vagy a plebiszcitum. A hatályos magyar szabályozás a közvetlen demokrácia eszközeit a közhatalom gyakorlásának kivételes módjaként jelöli meg: “A nép hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.” Magyarországon a hatályos jog szerint a közvetlen demokrácia az országos és helyi népszavazás, valamint az országos és helyi népi kezdeményezés útján gyakorolható, az Országgyűlés, illetve a helyi önkormányzat képviselő-testülete feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben.
Tudományterület:
Forrás:
Cserny Ákos - Téglási András: A népszuverenitás hatása az államformára és a hatalomgyakorlás módszereire. In: Cserny Ákos (szerk.): Alkotmányjog. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2013. 121-123., Cserny Ákos - Halász Iván - Téglási András: A népszuverenitás az Alaptörvényben. A közvetlen demokrácia eszközei. In: Cserny Ákos (szerk.): Alkotmányjog. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2013. 123-127., Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) B) cikk
Szerző:
Relációk
prezidenciális kormányforma
A prezidenciális kormányforma olyan kormányforma, amely esetében a végrehajtó hatalom monolitikus, tehát ugyanazon személy gyakorolja az államfői és kormányfői hatalmat, és amely esetében a végrehajtó hatalom nem megbuktatható a parlament...Tovább olvasomköztestület
A köztestületek az önkormányzatok egyik típusát jelölik, amelyek nem területi, hanem funkcionális alapon szerveződnek. A köztestületek is többfélék lehetnek. Közös tulajdonságuk, hogy mindegyikük a jogi szabályozás által közérdekűnek minősített tevékenységet...Tovább olvasomállamfő
Az államfő állam egészének a nemzetközi jog és a belső jog alapján történő képviseletére jogosult szerv, emellett rangban a legelső tisztségviselő, a legmagasabb közjogi méltóság. Az államfő legitimációjának forrása képezi...Tovább olvasommonizmus (alkotmányjog)
A nemzetközi jog és a belső jog viszonya kapcsán két fő elméletcsoport került kialakításra, méghozzá a monista és a dualista elméletek, melyek közül a monista elméletek szerint a két jogrend...Tovább olvasomtiszta alkotmányjogi norma
A tiszta alkotmányjogi szabályok (normák) olyan szabályok, amelyeket csak és kizárólag az alkotmányjog szabályoz, s amely intézményekről így semmilyen más, az alkotmányjogon kívül eső norma nem tartalmaz szabályt. Ilyen intézmény...Tovább olvasomjogszabály
A jogszabályok a jogalkotó hatáskörrel bíró szervek által alkotott általánosan kötelező magatartási szabályok, amelyek a jogalkotó hatáskörrel felruházott szervek által kifejezetten abból a célból kerülnek megalkotásra, hogy a társadalmi viszonyokat...Tovább olvasomlegfőbb ügyész
A legfőbb ügyész olyan közjogi tisztségviselő, aki az ügyészségen belül megkülönböztetett helyzetben van, és az Országgyűlésnek felelősséggel tartozik. Megválasztása a köztársasági elnök javaslata alapján, az Országgyűlés által történik, egészen pontosan...Tovább olvasommásodik parlamenti kamara
A kétkamarás parlamentek második kamaráját sokféleképpen szokás nevezni (pl. felsőház), és sokféle alapon szerveződhet, típusai között szerepelnek a szövetségi államok második kamarái, amelyekben a tagállami érdekek kerülnek megjelenítésre (pl. Németország),...Tovább olvasomalapjognak nem minősülő alkotmányos jog
Az alapjognak nem minősülő alkotmányos jog olyan, az alkotmányba foglalt jog, amely bár az alkotmányban szövegszerűen szerepel, abból alanyi jogosultság nem következik, az alkotmány szabálya ugyanakkor kötelezettséget ró a törvényhozóra...Tovább olvasomnemzetiségi szószóló
A nemzetiségi szószólók a parlamenti képviselőknél szűkebb jogosítványokkal rendelkező személyek, akik a tizenhárom elismert magyarországi nemzetiségek közül azokat képviselik, amely nemzetiség országos nemzetiségi önkormányzata által állított nemzetiségi listára leadott szavazatok...Tovább olvasomszabadsághoz és személyi biztonsághoz való jog
Az Alaptörvény kimondja, hogy mindenkinek (tehát nem csupán a magyar államolgároknak) joga van a szabadsághoz, továbbá a személyi biztonsághoz, ami magában foglalja azt is, hogy szabadságától mindenkit csak és kizárólag...Tovább olvasomállamforma
Olyan, az államok osztályozásának alapját képező ismérvek összessége, amelyek a legfőbb államhatalom birtokosa és a hatalom gyakorlásának módja szerinti csoportosítást jelentenek. Az államformát leginkább az alapján csoportosíthatjuk, hogy az adott...Tovább olvasomszubszidiaritás
A szubszidiaritás az Európai Unió működésének egyik legfontosabb alapelve, amely azt követeli meg, hogy minden döntést azon a szinten kell meghozni és végrehajtani, amely a lehető legalacsonyabb, és ahol egyben...Tovább olvasomrendőrség
A rendőrség egy állami és fegyveres rendvédelmi szerv, amely az államigazgatás részeként működik. Feladatkörébe tartozik a bűnüldözés, a bűnmegelőzés, továbbá államigazgatási és rendészeti feladatok ellátása, a közrend és a közbiztonság...Tovább olvasomállam és egyház viszonya
Egy demokratikus jogállamban alapvető követelménynek tekinthető az állam és egyház elválasztása, ami azt jelenti, hogy az állam és az egyház vezetése személyileg és szervezetileg elkülönül, az állam és az egyház...Tovább olvasomtörvény
A törvények a jogszabályok hierarchiája élén álló, az Országgyűlés által a jogalkotásról szóló törvényben szereplő eljárási szabályok betartásával hozott jogforrások. (A jogforrási hierarchia élén azonban az Alaptörvény áll, amely nem...Tovább olvasomházasságkötés szabadsága
A házasságkötés szabadsága azt jelenti, hogy mindenki szabadon eldöntheti, hogy köt-e házasságot, és ha köt, akkor kivel teszi ezt. Nem csupán a házasság intézménye, hanem a házasságkötés szabadsága is alaptörvényi...Tovább olvasomművelődéshez való jog
A művelődéshez való jog a gazdasági, szociális és kulturális jogok közé, azon belül pedig a kulturális jogok közé tartozik, és több elemből áll. Az Alaptörvényben nem csupán az került rögzítésre,...Tovább olvasomeurópai polgárság
Az Európai Unió bármely tagállamának állampolgára egyben uniós polgárnak tekinthető, az uniós polgárság azonban nem állampolgárság, és csupán szubszidiárius, azaz kiegészítő jellegű a tagállami állampolgárság mellett, ugyanakkor kapcsolódnak hozzá bizonyos...Tovább olvasomállami jelképek
Az állami jelképek az állam szuverenitását kifejező, különleges jogi védelemben részesülő szimbólumok, melyek közül a legelterjedtebbek a címer, a himnusz és a zászló, de léteznek más nemzeti jelképek is, úgy...Tovább olvasom