adatgyűjtés
Az adatok összegyűjtése és rögzítése akár gépi úton, akár emberi észlelő, leíró, rögzítő tevékenységgel. A statisztikai adatfelvétel: egy adott sokaság adott időszakra vagy időpontra vonatkozó ismérveinek összegyűjtése egy társadalmi, gazdasági vagy környezeti jelenség statisztikai megfigyelése céljából, különböző adatforrások felhasználásával, a kiválasztott adatszolgáltatók megkérdezésével vagy közvetlen megfigyeléssel. Két formája: a teljes körű és a részleges adatfelvétel. Az adatszolgáltató lehet természetes vagy jogi személy, gazdálkodó szervezet. A válaszadás szabadsága alapján lehet önkéntes alapon szolgáltatható adatok gyűjtése (mindig a megkérdezett, az ún. adatgazda döntheti el, hogy a feltett kérdésre válaszol vagy nem) vagy kötelező adatszolgáltatáson alapuló adatgyűjtés (csak törvényi, kormányrendeleti felhatalmazással, jogszabály által előírt adatkörre vonatkozó, kijelölt adatgyűjtők által történő összeírás, lásd: OSAP, népszámlálási törvény, adatvédelmi törvény, KSH).
Tudományterület:
Forrás:
2016. évi CLV. törvény a hivatalos statisztikáról [2. §.]
Bánszegi Katalin: Közigazgatási szakvizsga. Statisztikai igazgatás. Budapest, Magyar Közigazgatási Intézet. 2000. [9. fejezet]
Szerző:
Relációk
statisztikai (közigazgatási) regiszter
A statisztikai adat-előállítási folyamat támogatása és egységesítése céljából a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai által vezetett olyan jegyzék, nyilvántartás, amiből elérhetők a különböző adatfelvételek sokaságainak aktuális és történeti állapotai, a változások...Tovább olvasomstatisztikai törvény
2017. január 1-től érvénybe lépő statisztikai jogszabály: a ’2016. évi CLV. törvény a hivatalos statisztikáról’. A törvény rendelkezik a törvény hatályáról, az értelmező rendelkezésekről, a hivatalos statisztikai tevékenység alapelveiről, a...Tovább olvasommatematikai statisztika
A statisztikai módszertan kétféle ága (leíró és matematikai statisztika) közül az egyik ág. Másik elnevezése a következtető statisztika, mivel fő célkitűzése a mintából való következtetés, általánosítás, azaz a megfelelő (a...Tovább olvasoméletszínvonal
A társadalom tagjainak jóléti szintje, különböző szükségleteinek kielégítettségi foka. Számtani mérése nehéz, mert a színvonalát számos tényező befolyásolja (a lakáskörülmények, a fogyasztás terjedelme és összetevői, az egészségügyi, kulturális, szociális ellátottság,...Tovább olvasomstatisztikai számjelek
A jogi személyek, valamint a gazdasági tevékenységet folytató természetes személyek és személyes joga szerint jogképes szervezetek (adószámmal rendelkező gazdasági szervezetek, egyéni vállalkozók, adószámmal rendelkező magánszemélyek, non-profit szervezetek) nyilvántartásában használt azonosító,...Tovább olvasomnépszámlálás
Rendszeresen (általában 10 évente) ismétlődő, kötelező jellegű, teljes körű, adott (eszmei) időpontra vonatkozó állapotfelvétel, demográfiai, gazdasági és szociális adatok gyűjtése, feldolgozása és közzététele. Célja a lakáskörülmények, az élet- és társadalmi...Tovább olvasomviszonyszám
A statisztikai vizsgálat során keletkező nagy mennyiségű információ sűrítésének, tömörítésének, az abszolút számok egymáshoz való viszonyításának, összehasonlításának eszköze. Két, egymással valamilyen összefüggésben lévő statisztikai adat hányadosa. Fő típusai: megoszlási (rész...Tovább olvasomterületi statisztika
Elsősorban a megyék, községek területeire vonatkozó statisztikai feldolgozások és összeállítások készítésével, az ésszerűtlen községhatárok feltárásával, a területváltoztatások nyilvántartásainak vezetésével foglalkozó tudományág. A közigazgatási területek, a mezőgazdasági és ipari termelési körzetek,...Tovább olvasomdemográfia
Népességtudomány, népesedéstudomány, népességleírás. Interdiszciplináris tudomány, amely sajátos módszerekkel vizsgálja a népesség számát, összetételét, területi elhelyezkedését és állapotát, ezek változásait (népmozgalom) és tényezőit, valamint a népesség és a népesedés jelenségeihez fűződő...Tovább olvasomkvantitatív elemzés- mérési szintek
Mindig számszerű eredményeket produkáló (mennyi?, hányan?, hány százalék? stb.) elemzési módszer, melynek lényege a mennyiségi mérés, a számszerű adatok. A mennyiségi és minőségi ismérvek mérhetőségének eltérései miatt azok mérése különböző...Tovább olvasomstandardizálás
Főátlagok (összetett intenzitási viszonyszámok) időbeli vagy térbeli összehasonlításakor használatos statisztikai módszer. A főátlagok (összetett viszonyszámok) időbeli változását vagy térbeli eltérését két tényező: a részátlagok (részviszonyszámok) abszolút nagyságának, valamint a súlyarányok...Tovább olvasomtermészetes szaporodás-fogyás
A népesedési folyamatok alakulásának egyik alapjellemzője. Számítása: az élveszületések és a halálozások számának különbsége (a migrációt figyelmen kívül hagyva). Mérőszáma a természetes szaporodási arányszám, ami az élveszületési arányszám és a...Tovább olvasommutatószám
A társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését számszerűsítő mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű, de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám....Tovább olvasomfogyasztói árindex
Az életszínvonal változásának méréséhez alkalmazott, a KSH által havi rendszerességgel számított és közzétett mutatószám. A különböző termékek, árucikkek, szolgáltatások árainak (árszínvonal) együttes, átlagos változását fejezi ki. Önálló jelentése: az infláció...Tovább olvasomindexszám
Általánosságban: valamilyen szempontból összetartozó változók időbeli vagy térbeli összehasonlítását segítő mérőszám, egy összetett, összehasonlító viszonyszám. A gazdaságban és a pénzügyi szektorban reprezentatív adatok változásának statisztikai mérését szolgálja. Egyszerűen megfogalmazva az...Tovább olvasomKözponti Statisztikai Hivatal (KSH)
A kormány közvetlen felügyelete alá tartozó, szakmailag önálló, országos hatáskörű, budapesti székhelyű kormányhivatal. Elnökét a miniszterelnök nevezi ki (7 évre, két ízben meghosszabbítható) és menti fel. Elnökhelyetteseit a KSH elnöke...Tovább olvasomnépmozgalom (statisztika)
A népesség számának változását okozó jelenségek összessége. A természetes népmozgalom elemei: az élveszületés (natalitás), a termékenység (fertalitás), a halálozás (mortalitás) és a szaporodás (reprodukció). Szervezett adatforrása a polgári anyakönyvezés (népmozgalmi...Tovább olvasomleíró statisztika
A statisztikai módszertan kétféle ága (leíró és matematikai statisztika) közül az egyik ág. Célja egy adott, meghatározott elemekből álló, valóságra vonatkozó adathalmaz kvantitatív (mennyiségi) összefoglalása, elemzése, kiértékelése (információtömörítés). Segítségével a...Tovább olvasomHivatalos Statisztikai Szolgálat
A hivatalos statisztikai tevékenység ellátásának feladatával megbízott szervezetek összessége. Tagja az a szervezet lehet, amely közfeladatának részeként hoz nyilvánosságra hivatalos statisztikai adatokat, és amelynek szervezete és működése megfelel a Nemzeti...Tovább olvasomstatisztikai tájékoztatási rendszer
A statisztikai adatgyűjtési tevékenység eredményeként kapott adatok, illetve az azok feldolgozása alapján nyerhető statisztikák nyilvánosságra hozatala feladatának teljesítését szolgáló rendszer. Nyilvánosságra hozatal alatt szűkebb értelemben az adatoknak nyilvános kiadványokban (nyomtatásban...Tovább olvasom