közigazgatási statisztika
A statisztika a társadalmi és gazdasági jelenségekkel és folyamatokkal foglalkozó, azokat tömören, számszerűen jellemző tudomány (számanyag + tevékenység). Feladata: tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk, adatok gyűjtése, feldolgozása, elemzése, s ezek által a vizsgált jelenség egészének tömör, számszerű jellemzése. Célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a környezet állapotáról és változásairól az állami szervek, az önkormányzatok, a gazdasági, a civil és a nemzetközi szervezetek (EU), a közvélemény, a média stb. számára. A közigazgatási statisztika a közigazgatási szervek működését, tevékenységét, gazdálkodását, teljesítményeit, eredményeit vizsgálja, az igazgatási egységek szerint történő csoportosításaiban, adatközléseiben felöleli a szakstatisztikák lényeges adatgyűjtéseinek eredményeit is. Tárgyát a közigazgatás szerveinek tervező, ellátó, gazdálkodó, szolgáltató, koordináló, ellenőrző, nyilvántartó munkája alkotja.
Tudományterület:
Forrás:
Győrfyné Kukoda Andrea: Statisztikai ismeretek. Budapest, NKE Szolgáltató Kft. 2014. [6. o., 10. fejezet]
1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról [1. §]
Szerző:
Relációk
egyedi adat
Személyes adat: bármely természetes személlyel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -,...Tovább olvasomNUTS (egységes területi statisztikai osztály)
Nomenclature of Territorial Units for Statistics (NUTS), Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája, az Európai Uniónak az Eurostat által kidolgozott ötszintű hierarchikus területi statisztikai kódolási, osztályozási rendszere (Európai Parlament és Tanács...Tovább olvasomterületi statisztika
Elsősorban a megyék, községek területeire vonatkozó statisztikai feldolgozások és összeállítások készítésével, az ésszerűtlen községhatárok feltárásával, a területváltoztatások nyilvántartásainak vezetésével foglalkozó tudományág. A közigazgatási területek, a mezőgazdasági és ipari termelési körzetek,...Tovább olvasomstatisztikai tájékoztatási rendszer
A statisztikai adatgyűjtési tevékenység eredményeként kapott adatok, illetve az azok feldolgozása alapján nyerhető statisztikák nyilvánosságra hozatala feladatának teljesítését szolgáló rendszer. Nyilvánosságra hozatal alatt szűkebb értelemben az adatoknak nyilvános kiadványokban (nyomtatásban...Tovább olvasomOrszágos Statisztikai Tanács (OST)
A KSH elnökének az adatszolgáltatók és adatfelhasználók képviselőiből álló szakmai tanácsadó, véleményező testülete. A tanácsban a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerveken kívül érdekképviseleti szervek, kamarák, önkormányzatok, társadalombiztosítási szervezetek és a...Tovább olvasomstatisztikai sor
A vizsgált sokaságról rendelkezésre álló információk sűrítésének, tömörítésének egyszerűbb statisztikai eszköze. Statisztikai sor: a statisztikai sokaság elemeinek egy adott ismérv szerint történő felsorolása, csoportokba, osztályokba sorolása. Tartalmazhat abszolút (számlált, mért)...Tovább olvasomstatisztikai törvény
2017. január 1-től érvénybe lépő statisztikai jogszabály: a ’2016. évi CLV. törvény a hivatalos statisztikáról’. A törvény rendelkezik a törvény hatályáról, az értelmező rendelkezésekről, a hivatalos statisztikai tevékenység alapelveiről, a...Tovább olvasomstatisztikai tábla
A vizsgált sokaságról rendelkezésre álló információk sűrítésének, tömörítésének egyszerűbb statisztikai eszköze. Statisztikai tábla: a statisztikai sorok összefüggő rendszere, a sokaság egyszerre több ismérv szerinti jellemzése. A tábla bonyolultsági foka, az...Tovább olvasomközigazgatási statisztika
A statisztika a társadalmi és gazdasági jelenségekkel és folyamatokkal foglalkozó, azokat tömören, számszerűen jellemző tudomány (számanyag + tevékenység). Feladata: tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk, adatok gyűjtése, feldolgozása, elemzése, s...Tovább olvasomkvantitatív elemzés- mérési szintek
Mindig számszerű eredményeket produkáló (mennyi?, hányan?, hány százalék? stb.) elemzési módszer, melynek lényege a mennyiségi mérés, a számszerű adatok. A mennyiségi és minőségi ismérvek mérhetőségének eltérései miatt azok mérése különböző...Tovább olvasomsztochasztikus kapcsolat
Egy adott sokaságot jellemző különböző ismérvek között fennálló valószínűségi kapcsolat, összefüggés: az egyik ismérv szerinti hovatartozásból következtethetünk a másik szerinti hovatartozásra, de nem kizárólagosan. Átmenet a kapcsolat hiánya (függetlenség) és...Tovább olvasomreáljövedelem-index
Az életszínvonal mérésének egyik legjelentősebb mutatószáma. Reáljövedelem: a fogyasztási cikkek és szolgáltatások azon mennyisége, amelyet a lakosság a nominál jövedelméért (névleges kereset+béren kívüli lakossági jövedelmek, pénz) az adott árakon vásárolhat....Tovább olvasomszületési-halálozási arányszám
Demográfiai (népmozgalmi) mutatószámok, intenzitási viszonyszámok. Születési arányszám: a születések számának egy lakossági csoporton belüli aránya. Nyers születési arányszám: ezer lakosra jutó születések száma, számítása: (születések száma/lakosok száma)x1000. 10-20 születés/1000 ember...Tovább olvasomKSH-ELEKTRA rendszer
Adatszolgáltatói kliens program, a KSH elektronikus adatgyűjtési rendszere. A statisztikai célú elektronikus adatgyűjtés kiterjesztéséről szóló 288/2009. (XII. 15.) Kormányrendelet mellékletében kijelölt adatgyűjtések esetében az előírt adatszolgáltatást e rendszer használatával, Internetes...Tovább olvasommatematikai statisztika
A statisztikai módszertan kétféle ága (leíró és matematikai statisztika) közül az egyik ág. Másik elnevezése a következtető statisztika, mivel fő célkitűzése a mintából való következtetés, általánosítás, azaz a megfelelő (a...Tovább olvasomközérdekű adat
Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó, vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá...Tovább olvasoméletszínvonal
A társadalom tagjainak jóléti szintje, különböző szükségleteinek kielégítettségi foka. Számtani mérése nehéz, mert a színvonalát számos tényező befolyásolja (a lakáskörülmények, a fogyasztás terjedelme és összetevői, az egészségügyi, kulturális, szociális ellátottság,...Tovább olvasomközépérték
Az információsűrítés fontos eszközei mennyiségi ismérv szerinti vizsgálat esetén. A sokaság egy ismérv szerinti jellegzetességeit egyetlen számban tömörítik, azaz olyan számok, melyek önmagukban alkalmasak egy sokaság adott mennyiségi ismérv szerinti...Tovább olvasomárolló
Az árarányok változásának vizsgálatára szolgáló, az árindexek egyik fontos felhasználási területét jelentő mutatószámok. Két eltérő, de egymással összefüggő terület árindexének hányadosával számolhatók. Legfontosabbak, amelyek egy ágazat kiadásai és bevételei oldalának...Tovább olvasomkapcsolatháló-elemzés (SNA)
A hálózati megközelítés, a social network analysis a szociológia egyik legfiatalabb, dinamikusan fejlődő kutatási irányzata. A hálózati kapcsolatok feltérképezésével, a csoportok szerveződésének, a kisközösségeken belüli társas kapcsolatok rejtett struktúráinak és...Tovább olvasom