élethez való jog

Az éltethez való jog azt jelenti, hogy minden embernek joga van az élethez. Az élethez való jog elválaszthatatlan az emberi méltóságtól, abszolút érvényű, korlátozhatatlan jog, még különleges jogrendben is. Az Alaptörvény az élethez való jogot az emberi méltósággal együtt deklarálva kinyilvánítja, hogy minden embernek, tehát nem csupán a magyar állampolgároknak, joga van az élethez és az emberi méltósághoz. Az Alaptörvényben az is kinyilvánításra kerül, hogy a magzatot a fogamzástól kezdődően védelem illeti meg. Ebből fakadóan az abortusz lehetősége nem korlátlan, hanem jogszabályokban körülhatárolt. Az élethez való joghoz tartozik még az eutanázia kérdése is, amely csakúgy, mint az abortusz kérdése, kapcsolódik az önrendelkezési joghoz is. Kapcsolódó kérdés még a halálbüntetés, melynek tilalmát kimondják a legfontosabb nemzetközi egyezmények is, melyeknek Magyarország részese. Az élethez való jog problémakörének további aspektusa az állami erőszakból eredő haláleset kérdésköre.

Tudományterület:

Forrás:

Balogh-Békesi Nóra - Balogh Zsolt: Alapvető személyi jogok és szabadságok. In Cserny Ákos (szerk.): Alkotmányjog. NKE Szolgáltató Kft., Budapest, 2013. 189-192., Bódi Stefánia: A halálbüntetés nemzetközi története és megítélése: érvek és ellenérvek. Hadtudomány: A Magyar Hadtudományi Társaság Folyóirata. 2008/3-4. 128-129., Téglásiné Kovács Júlia: Az élethez és a méltósághoz való jog. Halálbüntetés, abortusz, eutanázia. In Csink Lóránt (szerk.): Alkotmányjog. Novissima Kiadó, Budapest, 2014. 7-13.

Relációk