állam
Az állam nemzetközi jogi fogalmát meghatározó montevideoi egyezmény alapján államnak azt az egységet nevezhetjük, amely állandó népességgel, meghatározott területtel és kormányzattal rendelkezik, emellett képes a más államokkal való kapcsolatfelvételre, tehát más államok elismerik. Ez az utóbbi jelenti a plusz elemet Georg Jellinek háromkomponensű államfogalmához képest, ugyanis Jellinek szerint az állam fogalmi elemei a terület, a népesség és a főhatalom.
Tudományterület:
Forrás:
Convention on Rights and Duties of States adopted by the Seventh Internationa Conference of American States. Signed at Montevideo, December 26th, 1933, Article 1, Schanda Balázs: Az államalkotó tényezők. In: Trócsányi László - Schanda Balázs (szerk.): Bevezetés az alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei. Ötödik, átdolgozott kiadás. HVG-Orac, Budapest, 2016. 103.
Szerző:
Relációk
kormánybizottság
A kormánybízottság a kormány egyik testületi segédszervtípusa, amely tevékenysége több igazgatási ágazatra kiterjed, az azok közötti együttműködés koordinálására hivatott. A kormány jogosult a létrehozatalukra, méghozzá normatív határozat, vagy kormányrendelet útján,...Tovább olvasomminiszterelnök
Magyarországon a kormányfőt, azaz a kormány élén álló személyt miniszterelnöknek nevezik. A miniszterelnököt az Országgyűlés választja, ám a köztársasági elnök javaslatára. Megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint felének szavazata szükségeltetik....Tovább olvasomkabinet
Kabinetnek a kormány testületi segédszerveinek egyik, eseti jellegű típusát nevezzük, amely tagjai csak a kabinet feladatkörében érintett miniszterek és az általuk kijelölt miniszterek lehetnek, és elsődleges funkciója a koordináció, feladata...Tovább olvasomhatalommegosztás
A hatalommegosztás követelménye egyfajta garanciarendszert jelent a hatalomkoncentrációval szemben, és a gyakorlatban azt jeleni, hogy a közhatalomból résztesedő szervek feladat- és hatáskörei szétválasztásra kerülnek, kapcsolatukat pedig rögzítik. Így a hatalommegosztás,...Tovább olvasomdemokratikus legitimáció
A demokratikus legitimáció követelménye a népszuverenitás elvéből következik, és azt jelenti, hogy – közvetve vagy közvetetten – végső soron minden közhatalmi aktust vissza kell tudni vezetni a választópolgárok felhatalmazására. Ez...Tovább olvasominterpelláció
Az interpelláció – csakúgy mint a kérdés, azonnali kérdés és írásbeli kérdés – a parlamenti ellenőrzés eszköze, egyben a képviselők információszerzési eszköze, amelyet a Kormány, illetve a kormánytagok kötelesek személyesen,...Tovább olvasomjogforrási hierarchia
A jogforrási hierarchia azt mutatja meg, hogy az egyes típusú jogforrások milyen alá- és fölérendeltségi viszonyban állnak egymással. A jogforrási hierarchia alacsonyabb szintjén álló jogforrások nem lehetnek ellentétesek a magasabb...Tovább olvasomMagyar Nemzeti Bank
A Magyar Nemzeti Bank Magyarország bankjegy- és érmekibocsátási monopóliummal rendelkező központi bankja, amely felelős a monetáris poltikáért, meghatározza azt, a jogszabályi keretek között. Bankjegy- és érmekibocsátási monopóliuma van, tehát kizárólag...Tovább olvasomszociális biztonsághoz való jog
A második generációs szociális jogok közé tartozó szociális biztonsághoz való jog – a korábban hatályos szabályozással szemben – az Alaptörvény szerint nem alapjog, hanem csupán államcél, ami azt jelenti, hogy...Tovább olvasomnemzetiség
A nemzetiségi törvény alapján nemzetiség minden olyan népcsoport, amely legalább száz éve honos Magyarország területén, a társadalmon belül számszerű kisebbségben van, a társadalom többi részétől olyan ismérvek különböztetik meg, mint...Tovább olvasomkormány
A kormány egyrészt a legfelsőbb, általános hatáskörű központi közigazgatási szerv, másrészt kormányzati szerepe van, a kormány képezi a végrehajtó hatalmat mint hatalmi ágat. A kormány tehát az Alaptörvény szerint kettős...Tovább olvasomrendőrség
A rendőrség egy állami és fegyveres rendvédelmi szerv, amely az államigazgatás részeként működik. Feladatkörébe tartozik a bűnüldözés, a bűnmegelőzés, továbbá államigazgatási és rendészeti feladatok ellátása, a közrend és a közbiztonság...Tovább olvasomállampolgárság
Az állampolgárság olyan, egy állam és egy személy közötti, valódi és tényleges jogi kapcsolat, amely a személy etnikai eredetét nem jelzi. Az állam és állampolgára közötti kapcsolatnak tehát valódinak, továbbá...Tovább olvasomnépszavazás
A népszavazás (referendum) a közvetlen demokrácia törvényhozásban, jogalkotásban, valamint az irányadó központi és helyi döntések meghozatala során törénő érvényesülésének egyik technikája. A népszavazás lehet véleménnyilvánító (konzultatív), amikor a népszavazás eredménye...Tovább olvasomválasztási iroda
A választási irodák olyan állami szervek, amelyek a választások előkészítésével, szervezésével, lebonyolításával, technikai feltételei megteremtésével, a törvényes feltételek megléte és a szakmai szabályok ellenőrzésével, választási adatkezeléssel, továbbá pártsemleges tájékoztatással foglalkoznak....Tovább olvasomszuverenitás (jog)
A szuverenitás (főhatalom) az állam fogalmi elemeinek egyike a népességen és az államterületen túl. A fogalmat Jean Bodin dolgozta ki, és főhatalmat jelent. Az állami főhatalom teljességét egyetlen szerv sem...Tovább olvasomügyész
Az ügyészek az ügyészségi alkalmazottak csoportjába tartozó, nyomozati jogkörökkel rendelkező, a büntetőeljárás során a vádat képviselő, továbbá bizonyos esetekben a közérdeket védő tisztségviselők, akik egyben a törvényesség őrei. Függetlenségük és...Tovább olvasomdevolúció
Kaiser Tamás a devolúciót a parlamenti szupremácia révén gyakorolt hatásköröknek területi alapon szerveződő, választott testületekre való átruházásaként határozza meg, melynek típusai az adminisztratív és a törvényhozói devolúció. Nagy Britannia és...Tovább olvasommentelmi jog
A mentelmi jog olyan jogosítvány, amelynek célja az, hogy a parlamenti függetlenséget, illetve egyéb közhatalmi szervek függetlenségét óvja a külső befolyásolásoktól azáltal, hogy a parlament tagjai személyes biztonságát fokozottan védi....Tovább olvasommunkához való jog
A munkához való jog azt jelenti, hogy mindenkinek jogában áll a munkáját és foglalkozását szabadon megválasztani, továbbá szabadon vállalkozni, továbbá azt is, hogy minden munkavállalónak joga van olyan munkafeltételekre, amelyek...Tovább olvasom