normakontroll
Az alkotmánybíráskodás fő funkciója a normakontroll, vagyis a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálta. A normakontrollt az Alkotmánybíróság többféle hatáskörben is gyakorolhatja. A normakontroll lehet előzetes (a priori), amely esetben az Alkotmánybíróság egy még ki nem hirdetett jogszabály alkotmányosságát vizsgálja, és lehet utólagos (a posteriori), amikor a már kihirdetett (sőt, általában már hatályba lépett) jogszabály alkotmányossága az Alkotmánybíróság vizsgálódásának tárgya. Előzetes normakontroll esetében az alkotmányellenesség megállapításának az az eredménye, hogy a törvényt ebben a formában nem lehet kihirdetni, utólagos normakontroll esetén pedig az alkotmányellenes jogszabály vagy jogszabályi rész megsemmisítésére kerül sor. A normakontroll egy másik csoportosítás szerint lehet absztrakt vagy konkrét. Előbbi esetben közvetlenül valamely norma alkotmányossága kerül vizsgálatra, míg konkrét normakontroll esetén valamely egyedi ügyben alkalmazott jogszabály alkotmányosságát vizsgálja az Alkotmánybíróság.
Tudományterület:
Forrás:
Balogh Zsolt: Alkotmánybíróság. In Trócsányi László - Schanda Balázs (szerk.): Bevezetés az alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei. Ötödik, átdolgozott kiadás. HVG-Orac, Budapest, 2016. 401.
Szerző:
Relációk
miniszterelnök
Magyarországon a kormányfőt, azaz a kormány élén álló személyt miniszterelnöknek nevezik. A miniszterelnököt az Országgyűlés választja, ám a köztársasági elnök javaslatára. Megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint felének szavazata szükségeltetik....Tovább olvasomalapjognak nem minősülő alkotmányos jog
Az alapjognak nem minősülő alkotmányos jog olyan, az alkotmányba foglalt jog, amely bár az alkotmányban szövegszerűen szerepel, abból alanyi jogosultság nem következik, az alkotmány szabálya ugyanakkor kötelezettséget ró a törvényhozóra...Tovább olvasomalapjogkorlátozás
Az alapjog korlátozása azt jelenti, hogy valamely alapjog nem gyakorolható annak teljességében. Az alapjogokat korlátozhatóság szerint három csoportba sorolhatjuk. Az első csoportot az abszolút érvényű, korlátozhatatlan jogok jelentik, amelyeket semmilyen...Tovább olvasomfélprezidenciális kormányforma
A félprezidenciális kormányforma az elnöki és a parlamentáris rendszer között képez átmenetet, amelyben a végrehajtó hatalom felelősséggel tartozik a törvényhozó hatalomnak, ugyanakkor a végrehajtó hatalom csúcsa független a a törvényhozástól,...Tovább olvasomközjogi szervezetszabályozó eszközök
A közjogi szervezetszabályozó eszközök olyan jogforrások, amelyek csupán a szabályozó szervre magára, illetőleg a vezetése, illetve irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervekre bírnak kötelező erővel. Míg a jogszabályokat ki kell...Tovább olvasomjogszabály
A jogszabályok a jogalkotó hatáskörrel bíró szervek által alkotott általánosan kötelező magatartási szabályok, amelyek a jogalkotó hatáskörrel felruházott szervek által kifejezetten abból a célból kerülnek megalkotásra, hogy a társadalmi viszonyokat...Tovább olvasomközvetlen demokrácia
Közvetlen demokráciáról akkor beszélhetünk, amikor a nép saját maga gyakorolja a közhatalmat, saját maga vesz részt a döntések meghozatalában. A népszuverenitás gyakorlása történhet a képviseleti vagy a közvetlen demokrácia eszközei...Tovább olvasomnemzetiség
A nemzetiségi törvény alapján nemzetiség minden olyan népcsoport, amely legalább száz éve honos Magyarország területén, a társadalmon belül számszerű kisebbségben van, a társadalom többi részétől olyan ismérvek különböztetik meg, mint...Tovább olvasomparlamentáris kormányforma
A parlamentáris kormányforma fogalmi eleme, hogy a kormány felelős a parlamentnek, a parlamenti többség bizalmának birtokában lehetséges csupán a végrehajtó hatalom gyakorlása. Parlamentáris kormányforma esetén tehát nem lehetséges, hogy a...Tovább olvasomalkotmányosság
Egy államban akkor érvényesül az alkotmányosság, ha nem csupán formai értelemben beszélhetünk róla (vagyis nem elegendő, hogy egy államnak van alkotmánya, és azt a gyakorlatban is betartják, illetve végrehajtják), hanem...Tovább olvasomegyesülési jog
Az egyesülési jog nem jelent mást, mint hogy minden embernek joga van arra, hogy szervezeteket hozzon létre, és hogy szervezetekhez csatlakozzon. Láthatjuk tehát, hogy ez a jog sem állampolgársághoz kötött....Tovább olvasomalkotmányjogi panasz
Az alkotmányjogi panasz intézménye az alapjogok védelmét szolgálja, az Alkotmánybíróság alapjogvédő funkciójához kötődik, egyfajta speciális jogorvoslatnak tekinthető, amelynek igénybevételére személyes érintettség esetén van lehetőség, magánérdek védelmében. Alkotmányjogi panasszal meg lehet...Tovább olvasomképviselő-testület
A képviselő-testület a települési önkormányzat egyik szerve, amely képviselő-testületi ülésein gyakorolja az önkormányzati hatásköröket. Ahhoz, hogy a képviselő-testület határozatképes legyen, legalább a képviselők felének jelen kell lennie. A képviselő-testületnek legalább...Tovább olvasomválasztási jogorvoslat
A választási jogorvoslatok a választási eljárás kapcsán elérhető, bizonyos jogsértések orvoslására szolgáló jogorvoslatokat jelentik, melyeknek három típusa a kifogás, a fellebbezés, valamint a bírósági felülvizsgálat. A névjegyzékben szereplő választópolgárok, a...Tovább olvasomrendelet
A rendeletek olyan extern normatív aktusok, amelyeket a közigazgatás alkot. A rendeletek típusai a bármilyen tárgykörben kiadható kormányrendeletek és a kormány tagjainak rendeletei (miniszteri rendeletek, miniszterelnöki rendelet), a helyi közügyek...Tovább olvasomalapvető jogok
Az alapvető jogok állam és egyén alapvető viszonyait szabályozó jogok, és az Alaptörvény Szabadság és Felelősség című második részében találhatjuk az egyes alapjogokra vonatkozó rendelkezéseket. Az alapvető jogok közé tartoznak...Tovább olvasomparlament
Az alkotmányos államokban a parlament a demokrácia intézménye, a nép képviseletének szervezeti formája, a legfőbb népképviseleti és törvényhozó közhatalmi szerv, amelynek több funkciója van. Ilyen funkciók az adómegajánlás, a költségvetési...Tovább olvasomkülönleges jogrend
A különleges jogrendek olyan különleges állapotok kezelésére létrehozott eszközök, amelyek esetén nem lehetséges az adott helyzetben az alkotmány által biztosított rendes keretek között gyors és hatékony módon történő reagálás. A...Tovább olvasomnemzetiségi szószóló
A nemzetiségi szószólók a parlamenti képviselőknél szűkebb jogosítványokkal rendelkező személyek, akik a tizenhárom elismert magyarországi nemzetiségek közül azokat képviselik, amely nemzetiség országos nemzetiségi önkormányzata által állított nemzetiségi listára leadott szavazatok...Tovább olvasomszubszidiaritás
A szubszidiaritás az Európai Unió működésének egyik legfontosabb alapelve, amely azt követeli meg, hogy minden döntést azon a szinten kell meghozni és végrehajtani, amely a lehető legalacsonyabb, és ahol egyben...Tovább olvasom