standardizálás
Főátlagok (összetett intenzitási viszonyszámok) időbeli vagy térbeli összehasonlításakor használatos statisztikai módszer. A főátlagok (összetett viszonyszámok) időbeli változását vagy térbeli eltérését két tényező: a részátlagok (részviszonyszámok) abszolút nagyságának, valamint a súlyarányok (az összehasonlított sokaságok összetételének) eltérése okozza. A módszer az egyes tényezőknek a főátlagok eltérésére (változására) gyakorolt külön-külön számított hatása kimutatására szolgál. Kétféle formája: a főátlagok különbségének felbontása a tényezők összegére és a két főátlag hányadosának felbontása a tényezők szorzatára. Jól alkalmazható például heterogén sokaságok esetén az átlagkeresetek állománycsoportonkénti, szakképzettség, munkakör, nem stb. szerinti eltéréseinek, vagy a különböző korcsoportokra, nemekre stb. számított halálozási arányszámok eltéréseinek jellemzésére.
Tudományterület:
Forrás:
Győrfyné Kukoda Andrea: Statisztikai ismeretek. Budapest, NKE Szolgáltató Kft. 2014. [4. fejezet]
Kerékgyártó Györgyné - Mundruczó György: Statisztikai módszerek a gazdasági elemzésben. Budapest, Aula Kiadó. 1995. [4. fejezet]
Szerző:
Relációk
születési-halálozási arányszám
Demográfiai (népmozgalmi) mutatószámok, intenzitási viszonyszámok. Születési arányszám: a születések számának egy lakossági csoporton belüli aránya. Nyers születési arányszám: ezer lakosra jutó születések száma, számítása: (születések száma/lakosok száma)x1000. 10-20 születés/1000 ember...Tovább olvasomstatisztikai tájékoztatási rendszer
A statisztikai adatgyűjtési tevékenység eredményeként kapott adatok, illetve az azok feldolgozása alapján nyerhető statisztikák nyilvánosságra hozatala feladatának teljesítését szolgáló rendszer. Nyilvánosságra hozatal alatt szűkebb értelemben az adatoknak nyilvános kiadványokban (nyomtatásban...Tovább olvasommatematikai statisztika
A statisztikai módszertan kétféle ága (leíró és matematikai statisztika) közül az egyik ág. Másik elnevezése a következtető statisztika, mivel fő célkitűzése a mintából való következtetés, általánosítás, azaz a megfelelő (a...Tovább olvasomfogyasztói árindex
Az életszínvonal változásának méréséhez alkalmazott, a KSH által havi rendszerességgel számított és közzétett mutatószám. A különböző termékek, árucikkek, szolgáltatások árainak (árszínvonal) együttes, átlagos változását fejezi ki. Önálló jelentése: az infláció...Tovább olvasomközigazgatási statisztika
A statisztika a társadalmi és gazdasági jelenségekkel és folyamatokkal foglalkozó, azokat tömören, számszerűen jellemző tudomány (számanyag + tevékenység). Feladata: tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk, adatok gyűjtése, feldolgozása, elemzése, s...Tovább olvasomterületi statisztika
Elsősorban a megyék, községek területeire vonatkozó statisztikai feldolgozások és összeállítások készítésével, az ésszerűtlen községhatárok feltárásával, a területváltoztatások nyilvántartásainak vezetésével foglalkozó tudományág. A közigazgatási területek, a mezőgazdasági és ipari termelési körzetek,...Tovább olvasomstatisztikai ismérv
A vizsgált sokaság egységeire vonatkozó jellemző, kritérium. Az a vizsgálódási szempont, tulajdonság, amely szerint a sokaság egységei csoportokba, osztályokba sorolhatók. Lehetséges kimenetelei az ismérvváltozatok. Fajtái: időbeli (változatai időpontok, időtartamok pl....Tovább olvasomegyedi adat
Személyes adat: bármely természetes személlyel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -,...Tovább olvasomKözponti Statisztikai Hivatal (KSH)
A kormány közvetlen felügyelete alá tartozó, szakmailag önálló, országos hatáskörű, budapesti székhelyű kormányhivatal. Elnökét a miniszterelnök nevezi ki (7 évre, két ízben meghosszabbítható) és menti fel. Elnökhelyetteseit a KSH elnöke...Tovább olvasomstatisztikai osztályozások
Statisztikai osztályozási rendszer: a különböző tevékenységekre, foglalkozásokra, iskolai végzettségre stb. vonatkozó egységes, országosan alkalmazott csoportosítás. Egységes jegyzékeit a KSH az EU-s előírások figyelembevételével és az adott témában érdekelt szervekkel közösen...Tovább olvasomstatisztikai törvény
2017. január 1-től érvénybe lépő statisztikai jogszabály: a ’2016. évi CLV. törvény a hivatalos statisztikáról’. A törvény rendelkezik a törvény hatályáról, az értelmező rendelkezésekről, a hivatalos statisztikai tevékenység alapelveiről, a...Tovább olvasomEUROSTAT
Az Európai Unió luxemburgi székhelyű statisztikai hivatala. Feladata, hogy a közösségről és a tagországokról hiteles beszámolókat adjon, biztosítsa, hogy európai szinten rendelkezésre álljanak a központi döntéshozó szervezetek és más főigazgatóságok...Tovább olvasomnépmozgalom (statisztika)
A népesség számának változását okozó jelenségek összessége. A természetes népmozgalom elemei: az élveszületés (natalitás), a termékenység (fertalitás), a halálozás (mortalitás) és a szaporodás (reprodukció). Szervezett adatforrása a polgári anyakönyvezés (népmozgalmi...Tovább olvasomgrafikus ábrázolás
A statisztikai adatok megjelenítésének, szemléltetésének, a statisztikai vizsgálat során keletkező nagy mennyiségű információ sűrítésének, tömörítésének egyik fontos eszköze. A grafikus ábrák segítik az elemzést és az összefüggések feltárását, szemléletesek és...Tovább olvasomközépérték
Az információsűrítés fontos eszközei mennyiségi ismérv szerinti vizsgálat esetén. A sokaság egy ismérv szerinti jellegzetességeit egyetlen számban tömörítik, azaz olyan számok, melyek önmagukban alkalmasak egy sokaság adott mennyiségi ismérv szerinti...Tovább olvasomnépszámlálás
Rendszeresen (általában 10 évente) ismétlődő, kötelező jellegű, teljes körű, adott (eszmei) időpontra vonatkozó állapotfelvétel, demográfiai, gazdasági és szociális adatok gyűjtése, feldolgozása és közzététele. Célja a lakáskörülmények, az élet- és társadalmi...Tovább olvasomviszonyszám
A statisztikai vizsgálat során keletkező nagy mennyiségű információ sűrítésének, tömörítésének, az abszolút számok egymáshoz való viszonyításának, összehasonlításának eszköze. Két, egymással valamilyen összefüggésben lévő statisztikai adat hányadosa. Fő típusai: megoszlási (rész...Tovább olvasomtársadalmi mobilitás
Az egyén vagy a család társadalmi helyzete megváltozásának jelensége (pl. munkásból értelmiségi lesz). Komplex, sok tényezős társadalmi helyzetváltoztatás, melynek alapja lehet: foglalkozás, jövedelem, iskolai végzettség stb., de részei a vándorlás...Tovább olvasomstandardizálás
Főátlagok (összetett intenzitási viszonyszámok) időbeli vagy térbeli összehasonlításakor használatos statisztikai módszer. A főátlagok (összetett viszonyszámok) időbeli változását vagy térbeli eltérését két tényező: a részátlagok (részviszonyszámok) abszolút nagyságának, valamint a súlyarányok...Tovább olvasomtermészetes szaporodás-fogyás
A népesedési folyamatok alakulásának egyik alapjellemzője. Számítása: az élveszületések és a halálozások számának különbsége (a migrációt figyelmen kívül hagyva). Mérőszáma a természetes szaporodási arányszám, ami az élveszületési arányszám és a...Tovább olvasom