Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégia
Magyarország Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiáját a Kormány 2013-ban fogadta el. A Stratégia célja, hogy meghatározza azon nemzeti célokat, stratégiai irányokat, feladatokat és átfogó kormányzati eszközöket, amelyek alapján Magyarország érvényesíteni tudja nemzeti érdekeit a globális kibertér részét képező magyar kibertérben is. A stratégia célja a szabad és biztonságos kibertér kialakítása és a nemzeti szuverenitás védelme a 21. század meghatározóvá vált új közege, a kibertér létrejöttének következtében megváltozott nemzeti és nemzetközi környezetben.
A stratégia négy fő részre (ezeken belül 12 pontra) oszlik:
I. Magyarország kiberbiztonsági környezete
II. Magyarország kiberbiztonsági értékrendje, jövőképe, céljai
III. A célok eléréséhez szükséges feladatok
IV. A Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégia végrehajtásához rendelkezésre álló, illetve megerősítendő kormányzati eszközök
Tudományterület:
Forrás:
Szerző:
Relációk
közlekedésrendészeti intézkedés
Rendőri intézkedés. Az Rtv. szerint a rendőr a közlekedésrendészeti feladatának ellátása során: – a közúti forgalmat irányíthatja, korlátozhatja, illetve szüneteltetheti, – a közlekedési rendszabályok megtartását ellenőrizheti, – a jármű vezetőjét...Tovább olvasomSzemély-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara
A magánbiztonság területén a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara az Szvmt. hatálya alá tartozó tevékenység folytatására jogosult, a kamarai tagságot önként vállaló természetes személyek önkormányzattal rendelkező, közfeladatot és általános...Tovább olvasomFüggetlen Rendészeti Panasztestület
A Független Rendészeti Panasztestület (rövidítve: FRP) alapvetően brit mintára létrehozott szervezet, mely a rendőrség feletti „civil kontroll” ellátásában játszik szerepet. Az Rtv. szerint az FRP öt tagját az Országgyűlés választja...Tovább olvasomszolgálati elöljáró
A Hszt. szerint szolgálati elöljáró a hivatásos állomány tagjával szemben a magasabb szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására vagy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy. Szolgálati elöljárónak vezető beosztású, kormánytisztviselőként, igazságügyi...Tovább olvasomszabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy
Az idegenek egyik csoportja. Az Szmtv. szerint a következő államok (nem magyar) állampolgárai tartoznak ide: – az Európai Unió tagállamainak állampolgára, – az Európai Gazdasági Térségről (rövidítve: EGT) szóló megállapodásban...Tovább olvasomműszeres ellenőrzés
Rendőri intézkedés. Az Rtv. szerint a rendőrség a büntetőeljárásban vagy körözött személy felkutatásakor az ügyben érintettet, ha előzetesen írásban hozzájárul, illetve gyermekkorú vagy fiatalkorú esetében törvényes képviselőjének írásos hozzájárulásával, műszeres...Tovább olvasomalapvető jogok korlátozása (Hszt.)
Aki hivatásos szolgálati jogviszonyt létesít, önként vállalja azt, hogy alapvető (emberi) jogait – más közszolgálati jogviszonyokhoz képest – sokkal szigorúbb korlátozások terheljék. A Hszt. a következő alapvető jogok tételes korlátozását...Tovább olvasomönkormányzati természetvédelmi őr
Az önkormányzati természetvédelmi őr az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat – formaruhával ellátott, intézkedésre jogosult – tagja. Önkormányzati természetvédelmi őrszolgálatot a települési – a fővárosban a fővárosi – önkormányzat képviselő-testülete működtethet. Az...Tovább olvasomfelvilágosítás kérés
Rendőri intézkedés. Az Rtv. szerint a rendőr a feladatának ellátása során bárkihez kérdést intézhet, felvilágosítást kérhet, ha alaposan feltehető, hogy a megkérdezett olyan közlést tehet, amely a rendőri feladatok teljesítéséhez...Tovább olvasomrendészeti igazgatás
A rendészeti igazgatás a közigazgatás része, az egyik legősibb szakigazgatási ágazat. A rendészeti igazgatás alanya a rendészeti szervezet (ide tartoznak többek közt a Ksztv. szerinti rendvédelmi szervek), közhatalmi eszközökkel, közigazgatási...Tovább olvasomállományilletékes parancsnok
A Hszt. szerint az állományilletékes parancsnok a rendvédelmi szerv általános munkáltatói jogkört gyakorló azon hivatásos állományba tartozó elöljárója vagy nem hivatásos állományba tartozó munkahelyi vezetője, aki a rendvédelmi szerv olyan...Tovább olvasomközbiztonsági őrizet
Rendőri intézkedés. Az Rtv. szerint a rendőrség az előállított személyt 24 óra időtartamra jogosult közbiztonsági őrizetbe venni, ha az őrizetbe vételt a személyazonosság megállapítása szükségessé teszi. Az őrizet időtartamába az...Tovább olvasomNemzeti Biztonsági Stratégia
Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiáját a Kormány 2012-ben fogadta el. A Stratégia rendeltetése, hogy az értékek és érdekek számbavétele, valamint a biztonsági környezet elemzése alapján meghatározza azokat a nemzeti célokat, feladatokat...Tovább olvasomOrszággyűlési Őrség
Az Országgyűlésről szóló törvény szerint az Országgyűlési Őrség központi költségvetési szervként működő fegyveres szerv. Az Őrség a Hszt. szervi hatálya alá tartozik, azonban a Ksztv. nem szabályozza (nem rendvédelmi, és...Tovább olvasomfenyítés
A fenyítés a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy ellen, fegyelemsértés esetén alkalmazható hátrányos jogkövetkezmény. A fenyítés célja a szolgálati rend és fegyelem védelme, valamint az eljárás alá vont személynek és...Tovább olvasomelfogás és előállítás
Rendőri intézkedés. Az Rtv. szerint a rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja azt (kötelező esetek), – akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek, –...Tovább olvasomközrend
Legegyszerűbben fogalmazva a közrend azonos a közjog által létesített (jogi) renddel. Mivel a közrend védelme közjogi eszközökkel valósítható meg, ez elsődlegesen állami feladat (ebben különbözik a magánjogi rendtől, melyet elsősorban...Tovább olvasomkép- és hangfelvétel készítése
Rendőri intézkedés. A rendőrség a rendőri intézkedéssel, illetve az ellátott szolgálati feladattal összefüggésben az intézkedéssel érintett személyről, a környezetéről, illetőleg a rendőri intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép-...Tovább olvasomOrszágos Polgárőr Szövetség
Az Országos Polgárőr Szövetség (rövidítve: OPSZ) az önkormányzás elvén alapuló közhasznú jogállású köztestület. Ebből a szempontból jogállása sajátos, mivel a köztestület nem civil (társadalmi) szervezet, szemben a további polgárőr szervezetekkel. ...Tovább olvasommagánbiztonság
A magánbiztonság a magánjogon alapuló jogosítványok alapján a tulajdon védelmének széles lehetőségét biztosító, vagyonvédelmi jellegű vállalkozások által végzett tevékenységek útján létrejövő, sajátos jelenség. A magánbiztonság eszköztára lényegében a tulajdonost megillető...Tovább olvasom