alanyi hatály
Az érvényesség személyi alkalmazását, viszonylagosságát mutatja meg. Azt határozza meg, hogy valamely jogforrás, jogszabály kikre vonatkozik, kik esetében alkalmazandók. Vannak jogszabályok, amelyek mindenkire vonatkoznak, ha a jogalanyiság általános feltételei fennállnak....
Tovább olvasomAlkotmánybíróság határozata alapján indítható jogorvoslati eljárás
A közigazgatási hatósági eljárásban a kérelemre induló jogorvoslati eljárások egyik típusa. Ha az ügyfelek között létrejött egyezséget jóváhagyó határozat meghozatala során alkalmazott alaptörvény-ellenes jogszabály, illetve jogszabályi rendelkezés ellen az ügyfél...
Tovább olvasomalkotmányjogi panasz vizsgálata
Az alapjogok vagy alkotmányos jogok megsértése esetén igénybe vehető jogorvoslati eszköz, amellyel az a természetes személy vagy jogi személy élhet, aki az állami szervek tevékenysége vagy mulasztása miatt alkotmányos (alap-)...
Tovább olvasomállami irányítás egyéb jogi eszközei
Már nem hatályos elnevezés, korábban a jogi normák egyik csoportja volt, amely abban különbözött a jogszabályoktól, hogy közvetlenül állampolgárokra nézve jogokat és kötelezettségek nem állapíthatott meg. Ide tartozott a határozat,...
Tovább olvasomállami vezetők
Állami vezetők két csoportját különböztetjük meg. A politikai vezetők közé tartozik a miniszterelnök, a miniszter és az államtitkár, szakmai vezető pedig a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár. A politikai...
Tovább olvasomállamigazgatási szervek
Az államigazagtási szervek a közigazgatási szervek közül az államigazgatási feladat- vagy hatáskört ellátó közigazgatási szervek. Ide tartoznak a centralizált és koncentrált központi államigazgatási szervek, valamint a helyi (területi és települési)...
Tovább olvasomállandó bizottság
Az Országgyűlés vagy a helyi önkormányzatok rendszeresen működő, döntéselőkészítő és döntéshozatali szerve. Az országgyűlési állandó bizottságoknak nincs kötelezően előírt feltélterendszere. A helyi önkormányzatok esetében a törvények – elsősorben az Mötv....
Tovább olvasomalpolgármester
Az alpolgármester a polgármestert helyettesíti, segíti munkáját a zavartalan helyi önkormányzati munka ellátása érdekében. Az önkormányzatok típusai szerint elnevezése eltérő, községben, városban, megyei jogú városban alpolgármester, a fővárosban főpolgármester-helyettes, a...
Tovább olvasomáltalános egyeztetés
A társadalmi egyeztetés egyik formája, amely a hivatalos honlapon megadott elérhetőségen keresztül biztosított véleményezést jelenti, amely meghatározott jogszabályok esetében kötelező. A hivatalos honlapon közzé kell tenni a társadalmi egyeztetésre bocsátott...
Tovább olvasomanyagi felelősség
A felelősség, mint helytállási kötelezettség azon formája, amely esetében a kár megtérítése pénzben történik. A közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti; a...
Tovább olvasomát nem ruházható önkormányzati feladatok
Olyan önkormányzati ügyek, hatáskörök, amelyeket kizárólag a képviselő-testület gyakorolhat. 1. rendeletalkotás, 2. szervezeti és személyi kérdések, 3. helyi népszavazás és elismerő címek, 4. gazdasági program, adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, 5. önkormányzati...
Tovább olvasomáttétel (közig.)
Ha a jogalkalmazó szerv megállapítja, hogy az adott ügyben nincs hatásköre vagy nem illetékes, az ügyet átteszi bíróságok esetében az ügyben eljárni jogosult fórumhoz, a közigazgatási szerv pedig a hatáskörrel...
Tovább olvasomautomatikus döntéshozatal
Automatikus döntéshozatalnak van helye, ha azt törvény vagy kormányrendelet megengedi, a hatóság részére a kérelem benyújtásakor minden adat rendelkezésére áll, a döntés meghozatala mérlegelést nem igényel, és nincs ellenérdekű ügyfél....
Tovább olvasombírósági felülvizsgálat
A közigazgatási hatósági eljárás rendszerében a kérelemre induló jogorvoslatok egyik típusa. Az önállóan nem fellebbezhető végzések kivételével a döntés bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető ha fellebbezésnek nincs helye vagy kizárt, illetve ha...
Tovább olvasombizalmi szavazás
A miniszterelnök bizalmi szavazást indítványozhat. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a bizalmi szavazáson az országgyűlési képviselők több mint a fele nem támogatja a miniszterelnököt. A miniszterelnök...
Tovább olvasombizonyíték
A bizonyítás eszközei ténybeli adatok, vagyis a tényekre vonatkozó információk hordozói. A közvetlen bizonyíték a bizonyítandó tényre vonatkozó adatokat (információkat) tartalmaz, a közvetett bizonyítékokból viszont olyan kapcsolatos (kisegítő) tény (indicium)...
Tovább olvasombiztosítási intézkedés
Célja, hogy a teljesítés jövőbeni veszélyeztetettsége esetén előzetesen, már a döntés jogerőre emelkedése, vagy a végrehajtás elrendelése előtt garantálja az eredményes végrehajtást azzal, hogy megakadályozza a kötelezettség fedezetéül szolgáló pénzösszeg,...
Tovább olvasomcselekmény végrehajtása
Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra irányul, a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, feljogosíthatja a jogosultat,...
Tovább olvasomdiszpozíció (jog)
A jogi norma egyik szerkezeti eleme, jelentése rendelkezés. A diszpozíció, mint rendelkezés, előírás (rendelkező rész) tartalmazza, hogy egy magatartás kötelező, illetőleg lehetséges, vagy akár tilos. Ez alapján a rendelkező rész...
Tovább olvasomdiszpozitív szabály
A diszpozitív jellegű szabályok esetén el lehet térni a jogszabály rendelkező részében foglaltaktól. A diszpozitív szabályokat akkor kell alkalmazni, ha a jogalanyok – konszenzussal – attól eltérő rendelkezésben nem állapodnak...
Tovább olvasomdöntés-felülvizsgálat
Ha a hatóság megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy...
Tovább olvasomdöntés-kiegészítés
Ha döntésből jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem született döntés, a hatóság a döntést kiegészíti. Nincs helye a döntés kiegészítésének, ha a...
Tovább olvasomdöntés-kijavítás
Ha a döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a hatóság a hibát – szükség esetén az ügyfél meghallgatása után – kijavítja, ha az nem hat ki...
Tovább olvasomegyedi döntés
Az egyedi döntés választás a lehetőségek (alternatívák) közül, amelyben preferencia fejeződik ki egy lehetőség javára, más lehetőségekkel szemben, általában a szűkösség miatt, és amely tény- és értékelemek kombinációjából áll össze....
Tovább olvasom