alapjog felfüggesztése
Az alajogok felfüggesztése azt jelenti, hogy egy vagy több alapjog valamely állami szerv döntése alapján egyáltalán nem gyakorolható. Az alapjogok felfüggesztése olyan eszköz, amely csak különleges jogrendben alkalmazható. Az alapjogi dokumentumok általában felsorolnak bizonyos alapjogokat, amelyek semmilyen esetben, még különleges jogrend idején sem felfüggeszthetők. Ilyenek általában az emberi méltóság és az élethez való jog, a kínzás, megalázó, embertelen bánásmód tilalma, az ártatlanság vélelme, a visszaható hatályú büntetőjogi jogalkotás tilalma, a lelkiismereti és vallásszabadság, továbbá a védelemhez való jog. Az Alaptörvény az 54. cikkében, a rendkívüli jogrend közös szabályai között szól az alapjogok felfüggesztéséről. Fontos hangsúlyozni, hogy az alapjogok felfüggesztése jelentősen nagyobb mértékű beavatkozást jelent az alapjogokba, mint az alapjogok korlátozása, ezért szigorúbbak a szabályai.
Tudományterület:
Forrás:
Balogh Zsolt - Schanda Balázs: Alapjogok - Általános rész. In Balogh Zsolt - Schanda Balázs (szerk.): Alkotmányjog - Alapjogok. Második, átdolgozott kiadás. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara, Budapest, 2014. 46-47.
Szerző:
Relációk
parlamenti jog
Parlamenti jog alatt mindazokat a jogszabályokat, jogszokásokat, szokásjogokat, alkotmányos közmegegyezések és precedensek együttesét értjük, amelyek a parlament mint törvényhozás feladat- és hatásköreit, megalakulását, megszűnését, szervezetét, működését, fegyelmi rendjét, továbbá az...Tovább olvasom ...menekült
Menekült az, akit faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, vagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől megalapozottan fél, s e megalapozott félelem miatt tartózkodik az állampolgársága szerinti országon...Tovább olvasom ...államcél
Az államcélok olyan, az alkotmányokban szereplő, az állam számára irányt mutató célkitűzések, amelyekből alanyi jogi jogosultság nem következik, és amelyek alapján a törvényhozás sem kötelezhető semmiféle alanyi jogi jogosultságot biztosító...Tovább olvasom ...interpelláció
Az interpelláció – csakúgy mint a kérdés, azonnali kérdés és írásbeli kérdés – a parlamenti ellenőrzés eszköze, egyben a képviselők információszerzési eszköze, amelyet a Kormány, illetve a kormánytagok kötelesek személyesen,...Tovább olvasom ...szavazás
A szavazás a népszuverenitás közvetett gyakorlásához kapcsolódik, a szavazás nem más, mint a választójog gyakorlása, ami többféle módon történhet. A legegyszerűbb és főszabály szerinti mód a szavazóhelyiségben való szavazás. A...Tovább olvasom ...monizmus (alkotmányjog)
A nemzetközi jog és a belső jog viszonya kapcsán két fő elméletcsoport került kialakításra, méghozzá a monista és a dualista elméletek, melyek közül a monista elméletek szerint a két jogrend...Tovább olvasom ...demokratikus legitimáció
A demokratikus legitimáció követelménye a népszuverenitás elvéből következik, és azt jelenti, hogy – közvetve vagy közvetetten – végső soron minden közhatalmi aktust vissza kell tudni vezetni a választópolgárok felhatalmazására. Ez...Tovább olvasom ...jogi aktus
A jogi aktusok Jakab András megfogalmazása szerint olyan cselekedetek, amelyekről egyrészt úgy gondoljuk, hogy amennyiben megtételre kerülnek egy normatív vagy egyedi jogi rendelkezés keletkezik, végrehajtásuk pedig joghatás kiváltására irányul, tehát...Tovább olvasom ...szubszidiaritás
A szubszidiaritás az Európai Unió működésének egyik legfontosabb alapelve, amely azt követeli meg, hogy minden döntést azon a szinten kell meghozni és végrehajtani, amely a lehető legalacsonyabb, és ahol egyben...Tovább olvasom ...veszélyhelyzet
A veszélyhelyzet a rendkívüli állapot egyik altípusa, amely természeti vagy ipari katasztrófa bekövetkezése esetén kerül kihirdetésre a Kormány által, akár utólagosan, a katasztrófa következményeinek felszámolása érdekében is. Veszélyhelyzetben a döntéshozatal...Tovább olvasom ...élethez való jog
Az éltethez való jog azt jelenti, hogy minden embernek joga van az élethez. Az élethez való jog elválaszthatatlan az emberi méltóságtól, abszolút érvényű, korlátozhatatlan jog, még különleges jogrendben is. Az...Tovább olvasom ...önkormányzat
Az önkormányzat egyfajta önigazgatást végző egység, amelynek történetileg több formája alakult ki. Az önkormányzatoknak több típusai is létezik. Önkormányzatnak nem csupán a területi alapon szerveződő, közjogi önkormányzatokat, azaz a települési...Tovább olvasom ...alapvető kötelességek
Az egyének alapvető kötelességei olyan kötelezettségek, amelyeket az állam felé teljesíteni tartoznak, és amelyeket alkotmányos szintű szabályozás telepít rájuk. Az Alaptörvény Szabadság és felelősség című részében találhatjuk meg az alapvető...Tovább olvasom ...bírói függetlenség
A bírói függetlenség elve az igazságszolgáltatás alapelvei közé tartozik, és szűkebb értelemben a bíró, s így a bírói döntés függetlenségét jelenti, tágabb értelemben pedig az egész bírói szervezetrendszer függetlenségét szokás...Tovább olvasom ...véleménynyilvánítás szabadsága
A véleménnyilvánítás szabadsága azt jelenti, hogy mindenkinek joga van véleményének szabad kinyilvánításához. A politikai szabadságjogok közé tartozó alapjog, csakúgy, mint a választójog vagy a petíciós jog, emellett a kommunikációs jogok...Tovább olvasom ...hontalan
Hontalan az a személy, akit egyetlen állam sem ismer el saját joga szerint állampolgárának. A hontalanság többféle módon keletkezhet. Létrejöhet születéssel (a vérségi és területi elv ütközésekor), házassággal, államutódlással, az...Tovább olvasom ...állampolgárság
Az állampolgárság olyan, egy állam és egy személy közötti, valódi és tényleges jogi kapcsolat, amely a személy etnikai eredetét nem jelzi. Az állam és állampolgára közötti kapcsolatnak tehát valódinak, továbbá...Tovább olvasom ...hatásköri bíráskodás
A hatásköri bíráskodás azt jelenti, hogy amennyiben valamely állami szervek között, vagy pedig állami és önkormányzati szervek között (ide nem értve a közigazgatási hatóságokat) hatásköri összeütközés történik, az érintett szerv...Tovább olvasom ...közpénzügyek
A közpénzügyek körébe a pénzügyi jog alkotmányokban lefektetett alapjait sorolhatjuk, így a különböző költségvetési (költségvetésre és zárszámadásra vonatkozó), adójogi, vagyongazdálkodási (állami-nemzeti vagyon) szabályokat, valamint a fizetőeszközre vonatkozó szabályokat, továbbá az...Tovább olvasom ...államtitkár
A (parlamenti vagy szakpolitikai) államtitkárok főszabály szerint a miniszterek teljes jogkörű helyettesei, akiket a miniszterelnök miniszterek véleményének kikérését követő javaslatára a köztársasági elnök nevez ki. Ezzel szemben a közigazgatási államtitkárok...Tovább olvasom ...