bírói függetlenség
A bírói függetlenség elve az igazságszolgáltatás alapelvei közé tartozik, és szűkebb értelemben a bíró, s így a bírói döntés függetlenségét jelenti, tágabb értelemben pedig az egész bírói szervezetrendszer függetlenségét szokás érteni alatta. A bíró függetlenségének követelménye megköveteli a bírák szakmai és személyi függetlenségét egyaránt. Ennek részét képezi az is, hogy a bíró nem utasítható. A bírói függetlenség biztosítására olyan garanciális szabályok hivatottak, mint az elmozdíthatatlanság és az áthelyezés tilalma, az összeférhetetlenségi szabályok, a felelősségi szabályok, a mentelmi jog, valamint a bírák javadalmazására vonatkozó szabályok. A bíróságok szervezeti függetlensége pedig a hatalmi ágak elválasztásának követelményéből fakad.
Tudományterület:
Forrás:
Szerző:
Relációk
védelemhez való jog
A védelemhez való jog az egyetlen korlátozható eljárási jog, amely pedig azt jelenti, hogy a büntetőeljárás alá vont személyt az eljárás minden egyes szakaszában megilleti az a jog, hogy védője...Tovább olvasom ...parlamenti kérdés
A parlamenti kérdések a parlamenti ellenőrzés eszközei, amelyek funkciója az, hogy a parlamenti képviselők (illetve egyik típus esetében a nemzetiségi szószólók is) információhoz jussanak a kormány, illetve a közigazgatás működéséről....Tovább olvasom ...közjogi szervezetszabályozó eszközök
A közjogi szervezetszabályozó eszközök olyan jogforrások, amelyek csupán a szabályozó szervre magára, illetőleg a vezetése, illetve irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervekre bírnak kötelező erővel. Míg a jogszabályokat ki kell...Tovább olvasom ...tulajdonhoz való jog
A tulajdonhoz való jog nem csupán tulajdon és a vagyoni értékű jogok védelmét foglalja magában, ugyanis az Alkotmánybíróság azt is kimondta, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén egyes közjogi várományok (pl....Tovább olvasom ...népszuverenitás
A népszuverenitás elve az az elv, amely szerint a közhatalom forrása a nép, vagyis egy adott ország választópolgárainak összessége. Ebből az elvből következik a demokratikus legitimáció követelménye, miszerint végső soron...Tovább olvasom ...Alkotmánybíróság
Az Alaptörvény alapján Magyarországon az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve az Alktománybíróság. Az Alkotmánybíróságra vonatkozó legalapvetőbb szabályokat az Alaptörvényben találhatjuk, működéséről sarkalatos törvény szól, s a működése, valamint eljárásrendje részletszabályait maga...Tovább olvasom ...megelőző védelmi helyzet
A megelőző védelmi helyzet a különleges jogrend egyik altípusa, amely a rendkívüli állapot kihirdetését szükségessé nem tevő háborús veszély esetén kerül kihirdetésre. Kihirdetéséről és meghosszabbításáról az Országgyűlés jogosult dönteni, méghozzá...Tovább olvasom ...összeférhetetlenség
Az összeférhetetlenség a parlamenti jogban nem mást jelent, mint azt, hogy a képviselők meghatározott tevékenységi kört nem gyakorolhatnak,továbbá meghatározott állásokat és tisztségeket nem tölthetnek be egészen addig, amíg képviselői megbízatásuk...Tovább olvasom ...ügyész
Az ügyészek az ügyészségi alkalmazottak csoportjába tartozó, nyomozati jogkörökkel rendelkező, a büntetőeljárás során a vádat képviselő, továbbá bizonyos esetekben a közérdeket védő tisztségviselők, akik egyben a törvényesség őrei. Függetlenségük és...Tovább olvasom ...alkotmányos monarchia
Az alkotmányos monarchia egy olyan kormányformával rendelkező monarchia, amelyet az különbözet meg az abszolút monarchiától, hogy az alkotmány az államfőt, az uralkodót is köti, hatalma nem korlátlan. Az alkotmányos monarciákban...Tovább olvasom ...parlamentáris kormányforma
A parlamentáris kormányforma fogalmi eleme, hogy a kormány felelős a parlamentnek, a parlamenti többség bizalmának birtokában lehetséges csupán a végrehajtó hatalom gyakorlása. Parlamentáris kormányforma esetén tehát nem lehetséges, hogy a...Tovább olvasom ...tisztességes eljáráshoz való jog
A tisztességes eljáráshoz való jog az eljárási jogok közé tartozik, részét képezi az ügyek ésszerű időn belül történő elbírálásához való jog is. E jog érvényesülésének követelménye elsősorban a bíróságokra ró...Tovább olvasom ...uniós jog
Az Európai Unió joga a nemzetközi közjogtól elkülönült, önálló jogrend, amely elsődleges jogforrásokból, azaz a prímér közösségi jogból (nemzetközi szerződések) és másodlagos jogforrásokból, azaz a szekundér közösségi jogból (irányelvek, rendeletek,...Tovább olvasom ...nemzet
A nemzet kétféleképpen fogható fel: kulturális nemzetként és politikai nemzetként. A politikai nemzet megközelítésű nemzetfelfogás azokat tekinti egy adott nemzet tagjainak, akik az adott állam területén belül élnek, vagyis a...Tovább olvasom ...állami jelképek
Az állami jelképek az állam szuverenitását kifejező, különleges jogi védelemben részesülő szimbólumok, melyek közül a legelterjedtebbek a címer, a himnusz és a zászló, de léteznek más nemzeti jelképek is, úgy...Tovább olvasom ...alapjogkorlátozás
Az alapjog korlátozása azt jelenti, hogy valamely alapjog nem gyakorolható annak teljességében. Az alapjogokat korlátozhatóság szerint három csoportba sorolhatjuk. Az első csoportot az abszolút érvényű, korlátozhatatlan jogok jelentik, amelyeket semmilyen...Tovább olvasom ...vallásszabadság
A vallásszabadság olyan alapjog, amelynek egyéni és közösségi oldala is létezik, s egyéni oldala azt jelenti, hogy minden ember (nem csupán a magyar állampolgárok) jogosult meggyőződését szabadon megválasztani (pozitív vallásszabadság),...Tovább olvasom ...élethez való jog
Az éltethez való jog azt jelenti, hogy minden embernek joga van az élethez. Az élethez való jog elválaszthatatlan az emberi méltóságtól, abszolút érvényű, korlátozhatatlan jog, még különleges jogrendben is. Az...Tovább olvasom ...népszavazás
A népszavazás (referendum) a közvetlen demokrácia törvényhozásban, jogalkotásban, valamint az irányadó központi és helyi döntések meghozatala során törénő érvényesülésének egyik technikája. A népszavazás lehet véleménnyilvánító (konzultatív), amikor a népszavazás eredménye...Tovább olvasom ...alkotmányozó hatalom
Az alkotmányozó hatalom egy adott országban az alkotmány elfogadására jogosult hatalom, amely lehet a törvényhozó szerv, vagy speciálisan erre a célra létrehozott szerv. Mivel az alkotmány a jogrendszerben kiemelt helyet...Tovább olvasom ...