alapjogi jogalanyiság
Az alapjogi jogalanyiság azt jelenti, hogy valamely természetes vagy jogi személy az alapjogok alanya lehet. Bármely természetes személy lehet az alapjogok alanya, függetlenül attól, hogy (magyar) állampolgár, külföldi vagy hontalan, tehát minden természetes személy rendelkezik alapjogi jogalanyisággal. Vannak azonban speciális alapjogok, úgy mint a politikai részvételi jogok, amelyeknek csak speciális személyi kör tekinthető a jogosultjának, így alanyának. Így országgyűlési választójoga Magyarországon csak a magyar állampolgároknak van. Alapjogi jogképessége tehát minden természetes személynek van, ám nem minden természetes személy gyakorolhat minden alapjogot. A jogi személyek is rendelkeznek alapjogi jogalanyisággal, ám csupán azon alapjogok tekintetében, amelyek természerüknél fogva nem csak a természetes személyeket illethetik meg. Így például egy gazdasági társaságnak lehet tulajdonhoz való joga, ám élethez való joga fogalmilag kizárt. Az állam soha nem lehet alapjog alanya, annak mindig kötelezettje. Az alapjogok címzettjei tehát mindig az állam és az állami szervek.
Tudományterület:
Forrás:
Balogh Zsolt - Schanda Balázs: Alapjogok - Általános rész. In Balogh Zsolt - Schanda Balázs (szerk.): Alkotmányjog - Alapjogok. Második, átdolgozott kiadás. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara, Budapest, 2014. 28-31.
Szerző:
Relációk
parlamenti bizottság
A parlamenti (országgyűlési) bizottságok olyan, a parlamenten belüli szervek, amelyek a parlament munkáját hivatottak segíteni. Léteznek állandó és eseti bizottságok is. Az állandó bizottságok létrehozatala kötelező, a kötelező bizottságok feladatkör...Tovább olvasomművelődéshez való jog
A művelődéshez való jog a gazdasági, szociális és kulturális jogok közé, azon belül pedig a kulturális jogok közé tartozik, és több elemből áll. Az Alaptörvényben nem csupán az került rögzítésre,...Tovább olvasomalkotmányos monarchia
Az alkotmányos monarchia egy olyan kormányformával rendelkező monarchia, amelyet az különbözet meg az abszolút monarchiától, hogy az alkotmány az államfőt, az uralkodót is köti, hatalma nem korlátlan. Az alkotmányos monarciákban...Tovább olvasominterpelláció
Az interpelláció – csakúgy mint a kérdés, azonnali kérdés és írásbeli kérdés – a parlamenti ellenőrzés eszköze, egyben a képviselők információszerzési eszköze, amelyet a Kormány, illetve a kormánytagok kötelesek személyesen,...Tovább olvasomösszeférhetetlenség
Az összeférhetetlenség a parlamenti jogban nem mást jelent, mint azt, hogy a képviselők meghatározott tevékenységi kört nem gyakorolhatnak,továbbá meghatározott állásokat és tisztségeket nem tölthetnek be egészen addig, amíg képviselői megbízatásuk...Tovább olvasomalkotmányozó hatalom
Az alkotmányozó hatalom egy adott országban az alkotmány elfogadására jogosult hatalom, amely lehet a törvényhozó szerv, vagy speciálisan erre a célra létrehozott szerv. Mivel az alkotmány a jogrendszerben kiemelt helyet...Tovább olvasomalkotmánybíró
Az Alkotmánybíróság tagjai, az alkotmánybíráskodást ellátó személyek az alkotmánybírák. A magyar Alkotmánybíróságnak 15 tagja van, akiket az Országgyűlés választ, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával, egy a képviselőcsoportok által jelölt bizottság...Tovább olvasomkormány
A kormány egyrészt a legfelsőbb, általános hatáskörű központi közigazgatási szerv, másrészt kormányzati szerepe van, a kormány képezi a végrehajtó hatalmat mint hatalmi ágat. A kormány tehát az Alaptörvény szerint kettős...Tovább olvasomköztársaság
A köztársaság olyan államforma, amelyben az államfő (köztársasági elnök, elnök) racionális-legális. Az államfő tehát a köztársaságokban választással nyeri el a tisztségét. Ez a választás lehet közvetlen, a nép általi választás...Tovább olvasomönkormányzat
Az önkormányzat egyfajta önigazgatást végző egység, amelynek történetileg több formája alakult ki. Az önkormányzatoknak több típusai is létezik. Önkormányzatnak nem csupán a területi alapon szerveződő, közjogi önkormányzatokat, azaz a települési...Tovább olvasomföderáció
Az összetett államok egyik típusa a föderáció, más néven szövetségi állam, amelyben a szuverenitás a központi hatalom és a tagállamok között megosztásra kerül. A föderációkat legalább kettő hatalmi szint egymás...Tovább olvasommegyei önkormányzat
A megyei önkormányzatok olyan területi önkormányzatok, melyek feladata olyan törvényben meghatározott feladatok ellátása, mint vidékfejlesztési, területfejlesztési, területrendezési és koordinációs feladatok, ezen felül a helyi önkormányzatok általános feladatköreit is el kell...Tovább olvasomországos lista
Az országos lista Magyarországon egy olyan pártlista vagy nemzetiségi lista, amelyre a választópolgárok az országgyűlési választásokkor leadhatják egyik szavazatukat. Pártlista állítására az a párt jogosult, amelyik legalább kilenc megyében és...Tovább olvasommegelőző védelmi helyzet
A megelőző védelmi helyzet a különleges jogrend egyik altípusa, amely a rendkívüli állapot kihirdetését szükségessé nem tevő háborús veszély esetén kerül kihirdetésre. Kihirdetéséről és meghosszabbításáról az Országgyűlés jogosult dönteni, méghozzá...Tovább olvasomnemzetiség
A nemzetiségi törvény alapján nemzetiség minden olyan népcsoport, amely legalább száz éve honos Magyarország területén, a társadalmon belül számszerű kisebbségben van, a társadalom többi részétől olyan ismérvek különböztetik meg, mint...Tovább olvasomkonstruktív bizalmatlansági indítvány
A konstruktív bizalmatlansági indítvány a kormány parlamenti felelősségéhez kapcsolódó eszköz, amellyel lehetőség van a bizalom minisztrerelnöktől való megvonására, és ezáltal a kormány leváltására, ám ehhez szükséges az is, hogy az...Tovább olvasommentelmi jog
A mentelmi jog olyan jogosítvány, amelynek célja az, hogy a parlamenti függetlenséget, illetve egyéb közhatalmi szervek függetlenségét óvja a külső befolyásolásoktól azáltal, hogy a parlament tagjai személyes biztonságát fokozottan védi....Tovább olvasomállamtitkár
A (parlamenti vagy szakpolitikai) államtitkárok főszabály szerint a miniszterek teljes jogkörű helyettesei, akiket a miniszterelnök miniszterek véleményének kikérését követő javaslatára a köztársasági elnök nevez ki. Ezzel szemben a közigazgatási államtitkárok...Tovább olvasomházasságkötés szabadsága
A házasságkötés szabadsága azt jelenti, hogy mindenki szabadon eldöntheti, hogy köt-e házasságot, és ha köt, akkor kivel teszi ezt. Nem csupán a házasság intézménye, hanem a házasságkötés szabadsága is alaptörvényi...Tovább olvasomdualizmus
A nemzetközi jog és a belső jog viszonya kapcsán két fő elméletcsoport került kialakításra, méghozzá a monista és a dualista elméletek, melyek közül utóbbi szerint a két jogrend (nemzetközi jog...Tovább olvasom