alapjogi jogalanyiság
Az alapjogi jogalanyiság azt jelenti, hogy valamely természetes vagy jogi személy az alapjogok alanya lehet. Bármely természetes személy lehet az alapjogok alanya, függetlenül attól, hogy (magyar) állampolgár, külföldi vagy hontalan, tehát minden természetes személy rendelkezik alapjogi jogalanyisággal. Vannak azonban speciális alapjogok, úgy mint a politikai részvételi jogok, amelyeknek csak speciális személyi kör tekinthető a jogosultjának, így alanyának. Így országgyűlési választójoga Magyarországon csak a magyar állampolgároknak van. Alapjogi jogképessége tehát minden természetes személynek van, ám nem minden természetes személy gyakorolhat minden alapjogot. A jogi személyek is rendelkeznek alapjogi jogalanyisággal, ám csupán azon alapjogok tekintetében, amelyek természerüknél fogva nem csak a természetes személyeket illethetik meg. Így például egy gazdasági társaságnak lehet tulajdonhoz való joga, ám élethez való joga fogalmilag kizárt. Az állam soha nem lehet alapjog alanya, annak mindig kötelezettje. Az alapjogok címzettjei tehát mindig az állam és az állami szervek.
Tudományterület:
Forrás:
Balogh Zsolt - Schanda Balázs: Alapjogok - Általános rész. In Balogh Zsolt - Schanda Balázs (szerk.): Alkotmányjog - Alapjogok. Második, átdolgozott kiadás. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara, Budapest, 2014. 28-31.
Szerző:
Relációk
menekült
Menekült az, akit faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, vagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől megalapozottan fél, s e megalapozott félelem miatt tartózkodik az állampolgársága szerinti országon...Tovább olvasomügyészség
Bár az ügyészség nem tekinthető önálló hatalmi ágnak, mégis önálló és független alkotmányos intézmény, amely kiemelkedő szereppel rendelkezik a büntető igazgságszolgáltatásban, miszerint az ügyészség képviseli a vádat, nyomozati feladatokat lát...Tovább olvasomkonföderáció
A konföderáció vagy államszövetség az államkapcsolatok, az összetett államok egyik típusa, amelyet egyes szuverén államok egymással megkötött szerződéssel hoznak létre. Jelenleg Európában egyetlen állam, méghozzá a Svájci Államszövetség létezik konföderáció...Tovább olvasomkormány
A kormány egyrészt a legfelsőbb, általános hatáskörű központi közigazgatási szerv, másrészt kormányzati szerepe van, a kormány képezi a végrehajtó hatalmat mint hatalmi ágat. A kormány tehát az Alaptörvény szerint kettős...Tovább olvasomalkotmányosság
Egy államban akkor érvényesül az alkotmányosság, ha nem csupán formai értelemben beszélhetünk róla (vagyis nem elegendő, hogy egy államnak van alkotmánya, és azt a gyakorlatban is betartják, illetve végrehajtják), hanem...Tovább olvasomválasztási iroda
A választási irodák olyan állami szervek, amelyek a választások előkészítésével, szervezésével, lebonyolításával, technikai feltételei megteremtésével, a törvényes feltételek megléte és a szakmai szabályok ellenőrzésével, választási adatkezeléssel, továbbá pártsemleges tájékoztatással foglalkoznak....Tovább olvasomközjog
A közjog az a jogág, amely azokat az előírásokat tartalmazza, amelyek az állam és az egyén kapcsolatrendszerére, a közhatalom kiépítésére, továbbá az államszervezet felépítésére és működésére vonatkoznak. A közjogi jogviszonyokban...Tovább olvasomnemzetiségi önkormányzat
A nemzetiségi önkormányzatok olyan települési, helyi vagy országos szinten működő szervezetek, amelyek törvényben meghatározott nemzetiségi közfeladatokat látnak el, testületi formában működnek, és demokratikus választások útján jönnek létre. Céljuk és feladatuk...Tovább olvasomösszetett állam
Az összetett szerkezetű államok olyan államok, amelyek esetében a főhatalom nem egységes, hanem megosztásra kerül a központi és tagállami szint között. Az államok szerkezetük szerint lehetnek unitárius (egységes), vagy pedig...Tovább olvasomabszolút monarchia
Az abszolút monarchiák olyan – a történelem korábbi korszakaiban a mainál sokkal elterjedtebb – kormányformával rendelkező monarchiák, amelyekben léteznek ugyan bizonyos népképviseleti szervek, ám az államfő, az uralkodó egyértelműen domináns...Tovább olvasomszakszervezeti szervezkedés szabadsága
A szakszervezeti szervezkedés szabadsága alapján a munkáltatóknak és a munkavállalóknak, továbbá szervezeteiknek jogában áll egymással tárgyalni, kollektív szerződést kötni, érdekeik védelmében együttesen fellépni, beleértve a munka beszüntetéséhez való jogot (sztrájkjog)....Tovább olvasomlelkiismereti szabadság
A lelkiismereti szabadság azt jelenti, hogy az egyénnek jogában áll, hogy olyan nem vallási meggyőződést válasszon, amely identitását a vallási meggyőződéshez hasonló mélységben meghatározza, és ezt a meggyőződést kinyilváníthassa, taníthassa,...Tovább olvasomlegfőbb ügyész
A legfőbb ügyész olyan közjogi tisztségviselő, aki az ügyészségen belül megkülönböztetett helyzetben van, és az Országgyűlésnek felelősséggel tartozik. Megválasztása a köztársasági elnök javaslata alapján, az Országgyűlés által történik, egészen pontosan...Tovább olvasomkabinet
Kabinetnek a kormány testületi segédszerveinek egyik, eseti jellegű típusát nevezzük, amely tagjai csak a kabinet feladatkörében érintett miniszterek és az általuk kijelölt miniszterek lehetnek, és elsődleges funkciója a koordináció, feladata...Tovább olvasomnemzetközi szerződés
A nemzetközi szerződések két vagy több állam között létrejött, két- vagy többoldalú, jogi kötőerővel bíró megállapodások. A nemzetközi szerződések három féle típusa is megtalálható a magyar jogforrási hierarchiában. Egyes nemzetközi...Tovább olvasomKöltségvetési Tanács
A Költségvetési Tanács olyan szerv, amely az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogatja, és a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja, továbbá közreműködik a központi költségvetásről szóló törvény előkészítésében. A legtöbb tekintetben véleményezési jogköre...Tovább olvasomhelyi önkormányzati képviselő
A helyi önkormányzati képviselők a települési önkormányzatok képviselő-testületeinek az adott településen élő választópolgárok által választott tagjai. Ugyanúgy szabad mandátummal rendelkeznek, mint az országgyűlési képviselők. Tevékenységüket az egész település érdekének képviseletében...Tovább olvasommandátum
A mandátum jelenti a választott szervekben a képviselő jogviszonyt, tágabb értelemben megbízatást jelent. Az országgyűlési, helyi önkormányzati és európai parlamenti képviselők, továbbá a fővárosi és megyei közgyűlési tagok, valamint a...Tovább olvasomMagyar Nemzeti Bank
A Magyar Nemzeti Bank Magyarország bankjegy- és érmekibocsátási monopóliummal rendelkező központi bankja, amely felelős a monetáris poltikáért, meghatározza azt, a jogszabályi keretek között. Bankjegy- és érmekibocsátási monopóliuma van, tehát kizárólag...Tovább olvasomkihirdetés(jog)
A jogszabályok érvényessége azok kihirdetésével veszi kezdetét, a jogszabályok érvényessége szempontjából tehát elengedhetetlen az, hogy a törvényben meghatározott eljárás szerint kihirdetésre kerüljenek. Magyarországon a törvényeket kihirdetését a köztársasági elnök rendeli...Tovább olvasom