alapjogi jogalanyiság
Az alapjogi jogalanyiság azt jelenti, hogy valamely természetes vagy jogi személy az alapjogok alanya lehet. Bármely természetes személy lehet az alapjogok alanya, függetlenül attól, hogy (magyar) állampolgár, külföldi vagy hontalan, tehát minden természetes személy rendelkezik alapjogi jogalanyisággal. Vannak azonban speciális alapjogok, úgy mint a politikai részvételi jogok, amelyeknek csak speciális személyi kör tekinthető a jogosultjának, így alanyának. Így országgyűlési választójoga Magyarországon csak a magyar állampolgároknak van. Alapjogi jogképessége tehát minden természetes személynek van, ám nem minden természetes személy gyakorolhat minden alapjogot. A jogi személyek is rendelkeznek alapjogi jogalanyisággal, ám csupán azon alapjogok tekintetében, amelyek természerüknél fogva nem csak a természetes személyeket illethetik meg. Így például egy gazdasági társaságnak lehet tulajdonhoz való joga, ám élethez való joga fogalmilag kizárt. Az állam soha nem lehet alapjog alanya, annak mindig kötelezettje. Az alapjogok címzettjei tehát mindig az állam és az állami szervek.
Tudományterület:
Forrás:
Balogh Zsolt - Schanda Balázs: Alapjogok - Általános rész. In Balogh Zsolt - Schanda Balázs (szerk.): Alkotmányjog - Alapjogok. Második, átdolgozott kiadás. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara, Budapest, 2014. 28-31.
Szerző:
Relációk
önkormányzat
Az önkormányzat egyfajta önigazgatást végző egység, amelynek történetileg több formája alakult ki. Az önkormányzatoknak több típusai is létezik. Önkormányzatnak nem csupán a területi alapon szerveződő, közjogi önkormányzatokat, azaz a települési...Tovább olvasomállami jelképek
Az állami jelképek az állam szuverenitását kifejező, különleges jogi védelemben részesülő szimbólumok, melyek közül a legelterjedtebbek a címer, a himnusz és a zászló, de léteznek más nemzeti jelképek is, úgy...Tovább olvasommonarchia
A monarchia olyan államforma, amelyben a legitimáció főszabály szerint tradícionális, azaz az uralkodó legitimitása a hagyományokon alapul, hatalma a trónöröklési rendből ered, nem pedig a nép általi választásból. Az uralkodó...Tovább olvasomalapjog felfüggesztése
Az alajogok felfüggesztése azt jelenti, hogy egy vagy több alapjog valamely állami szerv döntése alapján egyáltalán nem gyakorolható. Az alapjogok felfüggesztése olyan eszköz, amely csak különleges jogrendben alkalmazható. Az alapjogi...Tovább olvasomjogforrási hierarchia
A jogforrási hierarchia azt mutatja meg, hogy az egyes típusú jogforrások milyen alá- és fölérendeltségi viszonyban állnak egymással. A jogforrási hierarchia alacsonyabb szintjén álló jogforrások nem lehetnek ellentétesek a magasabb...Tovább olvasommonizmus (alkotmányjog)
A nemzetközi jog és a belső jog viszonya kapcsán két fő elméletcsoport került kialakításra, méghozzá a monista és a dualista elméletek, melyek közül a monista elméletek szerint a két jogrend...Tovább olvasombírósági igazgatás
A bírósági igazgatás a bírósági szervezetrendszerrel kapcsolatos igazgatási feladatokat foglalja magába. A bíróságok központi igazgatását Magyarországon az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke látja el, továbbá az ítélőtáblák és törvényszékek elnökei...Tovább olvasomválasztási bizottság
A választási bizottságok a választópolgárok olyan szervei, amelyek függetlenek, kizárólagosan a törvénynek alárendeltek, és amelyek legfőbb feladatának a választások tisztasága és törvényessége biztosítása, a pártatlanság érvényesítése, továbbá szükség esetén a...Tovább olvasomextern normatív aktus
Az extern normatív aktusok olyan normatív, azaz jogi kötőverővel bíró aktusok, amelyek az államszervezeten kívülre irányulnak (pl. törvények), míg az intern normatív aktusok az államszervezeten belülre irányulnak (ilyenek például a...Tovább olvasomválasztási rendszer
A választási rendszerek azok a szisztémák, valamint az ezekhez kapcsolódó módszerek és technikák, amelyek alapján valamely szintű (Magyarországon európai parlamenti, országgyűlési, helyi önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati) választásokat követően, a szavazás befejezése...Tovább olvasomszavazókör
A szavazókör az az egy településen belüli egység, amelyben a választópolgárok leadhatják szavazataikat. Minden településen kötelező legalább egy szavazókört létrehozni, és egy szavazókörre körülbelül hatszáz, ám legfeljebb ezerötszáz választópolgár juthat....Tovább olvasomegészséghez való jog
Az egészséghez való jog azt jelenti, hogy mindenkinek (tehát nem csak az állampolgároknak) joga van a testi és lelki egészséghez. A gazdasági, szociális és kulturális jogok közé sorolható, így ennek...Tovább olvasomparlamenti kérdés
A parlamenti kérdések a parlamenti ellenőrzés eszközei, amelyek funkciója az, hogy a parlamenti képviselők (illetve egyik típus esetében a nemzetiségi szószólók is) információhoz jussanak a kormány, illetve a közigazgatás működéséről....Tovább olvasombíróság
A bíróságok az igazságszolgáltatási feladatokat ellátó közjogi szervek, amelyek lehetnek rendes bíróságok, különbíróságok vagy rendkívüli bíróságok. Magyarországon első fokon a járásbíróságok, illetve a kerületi bíróságok járnak el, kivéve ha az...Tovább olvasomalkotmányozó hatalom
Az alkotmányozó hatalom egy adott országban az alkotmány elfogadására jogosult hatalom, amely lehet a törvényhozó szerv, vagy speciálisan erre a célra létrehozott szerv. Mivel az alkotmány a jogrendszerben kiemelt helyet...Tovább olvasomalkotmányjogi panasz
Az alkotmányjogi panasz intézménye az alapjogok védelmét szolgálja, az Alkotmánybíróság alapjogvédő funkciójához kötődik, egyfajta speciális jogorvoslatnak tekinthető, amelynek igénybevételére személyes érintettség esetén van lehetőség, magánérdek védelmében. Alkotmányjogi panasszal meg lehet...Tovább olvasomtisztességes eljáráshoz való jog
A tisztességes eljáráshoz való jog az eljárási jogok közé tartozik, részét képezi az ügyek ésszerű időn belül történő elbírálásához való jog is. E jog érvényesülésének követelménye elsősorban a bíróságokra ró...Tovább olvasomszemélyes adatok védelme
A személyes adatok védelme a magánszféra védelmében, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogban gyökerezik, és azt jelenti, hogy mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, ahhoz, hogy azokról...Tovább olvasomalapjogi jogalanyiság
Az alapjogi jogalanyiság azt jelenti, hogy valamely természetes vagy jogi személy az alapjogok alanya lehet. Bármely természetes személy lehet az alapjogok alanya, függetlenül attól, hogy (magyar) állampolgár, külföldi vagy hontalan,...Tovább olvasomalapjognak nem minősülő alkotmányos jog
Az alapjognak nem minősülő alkotmányos jog olyan, az alkotmányba foglalt jog, amely bár az alkotmányban szövegszerűen szerepel, abból alanyi jogosultság nem következik, az alkotmány szabálya ugyanakkor kötelezettséget ró a törvényhozóra...Tovább olvasom