parlamenti bizottság
A parlamenti (országgyűlési) bizottságok olyan, a parlamenten belüli szervek, amelyek a parlament munkáját hivatottak segíteni. Léteznek állandó és eseti bizottságok is. Az állandó bizottságok létrehozatala kötelező, a kötelező bizottságok feladatkör szerint (pl. külügyekkel foglalkozó bizottság) felsorolásra kerültek a törvényben, ám a felsorolt témakörökön kívüli, egyéb témakörök kapcsán is lehetséges bizottságok felállítása. A bizottságok – főszabály szerint nyilvános – üléseire hetente kerül sor. Léteznek speciális hatáskörrel rendelkező bizottságok is (pl. mentelmi bizottság, vizsgálóbizottságok), amelyeknek tagjai között ugyanannyi kormánypárti képviselő található, mint ellenzéki, tehát ezek a bizottságok paritásos alapon kerülnek összeállításra, szemben az állandó bizottságok többségével, amelyekben a pártok országgyűlési képviseletük arányában vesznek részt. Az eseti bizottságok ideiglenes jelleggel kerülnek létrehozatalra, egy-egy aktuális ügy kapcsán.
Tudományterület:
Forrás:
Trócsányi László: Országgyűlés. In Trócsányi László - Schanda Balázs (szerk.): Bevezetés az alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei. Ötödik, átdolgozott kiadás. HVG-Orac, Budapest, 2016. 267-269.
Szerző:
Relációk
monarchia
A monarchia olyan államforma, amelyben a legitimáció főszabály szerint tradícionális, azaz az uralkodó legitimitása a hagyományokon alapul, hatalma a trónöröklési rendből ered, nem pedig a nép általi választásból. Az uralkodó...Tovább olvasomellenjegyzés (jog)
Az ellenjegyzés azt jelenti, hogy valamely politikai felelősséggel nem rendelkező tisztségviselő (általában a köztársasági elnök) helyett aláírásával egy politikai felelősséggel rendelkező tisztségviselő (általában a kormány valamely tagja) vállalja a felelősséget....Tovább olvasomdevolúció
Kaiser Tamás a devolúciót a parlamenti szupremácia révén gyakorolt hatásköröknek területi alapon szerveződő, választott testületekre való átruházásaként határozza meg, melynek típusai az adminisztratív és a törvényhozói devolúció. Nagy Britannia és...Tovább olvasomművelődéshez való jog
A művelődéshez való jog a gazdasági, szociális és kulturális jogok közé, azon belül pedig a kulturális jogok közé tartozik, és több elemből áll. Az Alaptörvényben nem csupán az került rögzítésre,...Tovább olvasomkollégiumi vélemény(jog)
A kollégiumi vélemények a Kúria kollégiumai által kiadott jogforrások, amelyek a jogforrási hierarchián belül a Kúria jogegységi határozatai alatt találhatók, így jogegységi határozattal bármikor hatályon kívül helyezhetők. A kollégiumi vélemények...Tovább olvasomnemzetközi szerződés
A nemzetközi szerződések két vagy több állam között létrejött, két- vagy többoldalú, jogi kötőerővel bíró megállapodások. A nemzetközi szerződések három féle típusa is megtalálható a magyar jogforrási hierarchiában. Egyes nemzetközi...Tovább olvasomnemzetbiztonsági szolgálatok
A nemzetbiztonsági szolgálatok olyan közhatalmi szervek, amelyek feladatkörébe Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének védelme, továbbá nemzetbiztonsági érdekeinek védelme tartoznak. Magyarország nemzetbiztonsági szolgálata négy nemzetbiztonsági szolgálatból áll. Ezek közül három polgári...Tovább olvasomdiszkrimináció tilalma
A diszkrimináció tilalmának hagyományos jelentése nem más, mint a hárányos megkülönböztetés tilalma, továbbá a törvény előtti egyenlőség követelménye. A diszkriminációtilalom az emberi méltóságból fakad, az emberi méltóságra vezethető vissza. Pozitív...Tovább olvasomMagyar Honvédség
A Magyar Honvédség a Magyarországon honvédelmi feladatokat ellátó fegyveres testület. Összetétele békeidőben és minősített időszakban eltérő. Míg békeidőben az önkéntes alapon szolgálatot vállaló hivatásos és szerződéses katonákból, az önkéntes tartalékos...Tovább olvasomnépszavazás
A népszavazás (referendum) a közvetlen demokrácia törvényhozásban, jogalkotásban, valamint az irányadó központi és helyi döntések meghozatala során törénő érvényesülésének egyik technikája. A népszavazás lehet véleménnyilvánító (konzultatív), amikor a népszavazás eredménye...Tovább olvasomparlament
Az alkotmányos államokban a parlament a demokrácia intézménye, a nép képviseletének szervezeti formája, a legfőbb népképviseleti és törvényhozó közhatalmi szerv, amelynek több funkciója van. Ilyen funkciók az adómegajánlás, a költségvetési...Tovább olvasomjogegységi határozat
A jogegységi határozat olyan, a Kúria által hozott határozat, amely a bíróságokra nézve kötelező, és amelynek elsődleges célja a bírói gyakorlat továbbfejlesztése, illetve az egységes bírói gyakorlat biztosítása. A jogegységi...Tovább olvasomegyesülési jog
Az egyesülési jog nem jelent mást, mint hogy minden embernek joga van arra, hogy szervezeteket hozzon létre, és hogy szervezetekhez csatlakozzon. Láthatjuk tehát, hogy ez a jog sem állampolgársághoz kötött....Tovább olvasomrendőrség
A rendőrség egy állami és fegyveres rendvédelmi szerv, amely az államigazgatás részeként működik. Feladatkörébe tartozik a bűnüldözés, a bűnmegelőzés, továbbá államigazgatási és rendészeti feladatok ellátása, a közrend és a közbiztonság...Tovább olvasomalkotmánybírósági határozat
Az alkotmánybírósági határozatok olyan, rendszerint valamilyen alapjogsérelmet megelőző, vagy orvosló extern normatív aktusok, amelyeket az Alkotmánybíróság ad ki, és amelyek jogforrásnak tekinthetők. Az Alaptörvény hatályba lépése előtt született alkotmánybírósági határozatokat...Tovább olvasomszociális biztonsághoz való jog
A második generációs szociális jogok közé tartozó szociális biztonsághoz való jog – a korábban hatályos szabályozással szemben – az Alaptörvény szerint nem alapjog, hanem csupán államcél, ami azt jelenti, hogy...Tovább olvasomprezidenciális kormányforma
A prezidenciális kormányforma olyan kormányforma, amely esetében a végrehajtó hatalom monolitikus, tehát ugyanazon személy gyakorolja az államfői és kormányfői hatalmat, és amely esetében a végrehajtó hatalom nem megbuktatható a parlament...Tovább olvasomügyész
Az ügyészek az ügyészségi alkalmazottak csoportjába tartozó, nyomozati jogkörökkel rendelkező, a büntetőeljárás során a vádat képviselő, továbbá bizonyos esetekben a közérdeket védő tisztségviselők, akik egyben a törvényesség őrei. Függetlenségük és...Tovább olvasompreambulum
A preambulum az egyes jogszabályok, illetve az alkotmányok bevezető, jogi kötőerővel nem bíró, bevezető része, amelynek azonban jelentős szerepet tulajdoníthatunk a jogértelmezés szempontjából. Célja általában egyfajta emelkedett hangnemű bevezetés, és...Tovább olvasomnemzetiségi önkormányzat
A nemzetiségi önkormányzatok olyan települési, helyi vagy országos szinten működő szervezetek, amelyek törvényben meghatározott nemzetiségi közfeladatokat látnak el, testületi formában működnek, és demokratikus választások útján jönnek létre. Céljuk és feladatuk...Tovább olvasom