hatály
A jogszabály hatálya nem jelent mást, mint azt, hogy egy jogszabály adott térben, adott időben, illetve adott személyekre ténylegesen is alkalmazható, illetve alkalmazandó. Egyes esetekben előfordulhat azonban az is, hogy egy szabály érvényes és hatályos, ám nem alkalmazandó. A hatályba lépés napjától kezdődően a hatály megszűnéséig tekinthetünk egy adott jogszabályt általánosan kötelezőnek (időbeli hatály). Az időbeli hatály mellett megkülönböztethetünk személyi hatályt, aszerint, hogy a jogszabály mely személyi körre nézve bír kötelező erővel, továbbá területi hatályt, annak fényében, hogy a jogszabály mely területen érvényesül. Így a központi jogszabályok területi hatálya Magyarország területére terjed ki, míg az önkormányzati rendeletek hatálya pedig a kibocsátó helyi önkormányzat területére.
Tudományterület:
Forrás:
Cserny Ákos - Téglási András: Magyarország belső jogforrási rendszere. In Cserny Ákos (szerk.): Alkotmányjog. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2013. 79-82., Jakab András: A jogforrási rendszer. In Trócsányi László - Schanda Balázs (szerk.): Bevezetés az Alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei. Ötödik, átdolgozott kiadás. HVG-Orac, Budapest, 2016. 126-142.
Szerző:
Relációk
jogforrás
A jogforrás jelenti egyrészt azokat a szerveket, testületeket, amelyek kiadják, megalkotják a jogi rendelkezéseket, akiktől azok erednek (alanyi jogforrás), másrészt jelenti azokat a formákat, amelyekben az alkotott jogi norma megjelenik...Tovább olvasomMagyar Nemzeti Bank
A Magyar Nemzeti Bank Magyarország bankjegy- és érmekibocsátási monopóliummal rendelkező központi bankja, amely felelős a monetáris poltikáért, meghatározza azt, a jogszabályi keretek között. Bankjegy- és érmekibocsátási monopóliuma van, tehát kizárólag...Tovább olvasomhelyi önkormányzat
A helyi önkormányzatok Magyarországon a helyi közügyek intézésére létrehozott közjogi szervek. A helyi önkormányzatoknak két típusa található meg hazánkban, méghozzá a települési és a területi önkormányzatok. Fontos hangsúlyozni, hogy a...Tovább olvasomváratlan (külső) támadás
A váratlan (külső) támadás a különleges jogrend egyik altípusa, amelyet – a többi különleges jogrenddel ellentétben – nem kell kihirdetni, ami magától értetődő. Ilyen esetben a Kormány kötelezettsége megtenni a...Tovább olvasomönkormányzat
Az önkormányzat egyfajta önigazgatást végző egység, amelynek történetileg több formája alakult ki. Az önkormányzatoknak több típusai is létezik. Önkormányzatnak nem csupán a területi alapon szerveződő, közjogi önkormányzatokat, azaz a települési...Tovább olvasompreambulum
A preambulum az egyes jogszabályok, illetve az alkotmányok bevezető, jogi kötőerővel nem bíró, bevezető része, amelynek azonban jelentős szerepet tulajdoníthatunk a jogértelmezés szempontjából. Célja általában egyfajta emelkedett hangnemű bevezetés, és...Tovább olvasomparlamentáris kormányforma
A parlamentáris kormányforma fogalmi eleme, hogy a kormány felelős a parlamentnek, a parlamenti többség bizalmának birtokában lehetséges csupán a végrehajtó hatalom gyakorlása. Parlamentáris kormányforma esetén tehát nem lehetséges, hogy a...Tovább olvasomrendkívüli állapot
A rendkívüli állapot a különleges jogrend háborús helyzetet kezelésére hívatott altípusa. Főszabály szerint az Országgyűlés hirdetheti ki rendkívüli állapotot, az összes jelenlévő képviselő kétharmadának szavazatával. Ám ha az Országgyűlés ülésezése...Tovább olvasomparlament
Az alkotmányos államokban a parlament a demokrácia intézménye, a nép képviseletének szervezeti formája, a legfőbb népképviseleti és törvényhozó közhatalmi szerv, amelynek több funkciója van. Ilyen funkciók az adómegajánlás, a költségvetési...Tovább olvasomállamforma
Olyan, az államok osztályozásának alapját képező ismérvek összessége, amelyek a legfőbb államhatalom birtokosa és a hatalom gyakorlásának módja szerinti csoportosítást jelentenek. Az államformát leginkább az alapján csoportosíthatjuk, hogy az adott...Tovább olvasomalapjogkorlátozás
Az alapjog korlátozása azt jelenti, hogy valamely alapjog nem gyakorolható annak teljességében. Az alapjogokat korlátozhatóság szerint három csoportba sorolhatjuk. Az első csoportot az abszolút érvényű, korlátozhatatlan jogok jelentik, amelyeket semmilyen...Tovább olvasombírósági igazgatás
A bírósági igazgatás a bírósági szervezetrendszerrel kapcsolatos igazgatási feladatokat foglalja magába. A bíróságok központi igazgatását Magyarországon az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke látja el, továbbá az ítélőtáblák és törvényszékek elnökei...Tovább olvasomÁllami Számvevőszék
Az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szervét nevezzük Állami Számvevőszéknek. Feladatai közé tartozik a központi költségvetés végrehajtásának (zárszámadás), az államháztartás gazdálkodásának, az államháztartásból származó vagyon felhasználásának, továbbá a nemzeti...Tovább olvasomközpénzügyek
A közpénzügyek körébe a pénzügyi jog alkotmányokban lefektetett alapjait sorolhatjuk, így a különböző költségvetési (költségvetésre és zárszámadásra vonatkozó), adójogi, vagyongazdálkodási (állami-nemzeti vagyon) szabályokat, valamint a fizetőeszközre vonatkozó szabályokat, továbbá az...Tovább olvasomparlamenti ellenőrzés
A parlamenti ellenőrzés a parlamentek egyik klasszikus funkciója, amelynek különböző eszközei alakultak ki, és a törvényhozó és végrehajtó hatalom viszonyát érinti, ugyanis alatta a kormány parlament általi ellenőrzését értjük. Bár...Tovább olvasomkollégiumi vélemény(jog)
A kollégiumi vélemények a Kúria kollégiumai által kiadott jogforrások, amelyek a jogforrási hierarchián belül a Kúria jogegységi határozatai alatt találhatók, így jogegységi határozattal bármikor hatályon kívül helyezhetők. A kollégiumi vélemények...Tovább olvasomnormakontroll
Az alkotmánybíráskodás fő funkciója a normakontroll, vagyis a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálta. A normakontrollt az Alkotmánybíróság többféle hatáskörben is gyakorolhatja. A normakontroll lehet előzetes (a priori), amely esetben az Alkotmánybíróság egy...Tovább olvasomalapvető kötelességek
Az egyének alapvető kötelességei olyan kötelezettségek, amelyeket az állam felé teljesíteni tartoznak, és amelyeket alkotmányos szintű szabályozás telepít rájuk. Az Alaptörvény Szabadság és felelősség című részében találhatjuk meg az alapvető...Tovább olvasomköztestület
A köztestületek az önkormányzatok egyik típusát jelölik, amelyek nem területi, hanem funkcionális alapon szerveződnek. A köztestületek is többfélék lehetnek. Közös tulajdonságuk, hogy mindegyikük a jogi szabályozás által közérdekűnek minősített tevékenységet...Tovább olvasomhontalan
Hontalan az a személy, akit egyetlen állam sem ismer el saját joga szerint állampolgárának. A hontalanság többféle módon keletkezhet. Létrejöhet születéssel (a vérségi és területi elv ütközésekor), házassággal, államutódlással, az...Tovább olvasom