mentelmi jog
A mentelmi jog olyan jogosítvány, amelynek célja az, hogy a parlamenti függetlenséget, illetve egyéb közhatalmi szervek függetlenségét óvja a külső befolyásolásoktól azáltal, hogy a parlament tagjai személyes biztonságát fokozottan védi. A mentelmi jognak két részeleme van, méghozzá a sérthetetlenség és a felelőtlenség. A sérthetetlenség (inviolabilitás) azt jelenti, hogy a képviselőkkel szembeni büntetőeljárások megkezdéséhez és lefolytatásához szükséges a parlament jóváhagyása annak érdekében, hogy a képviselőket megóvja a megalapozatlan büntetőeljárástóla. A felelőtlenség (immunitás) nem jelent mást, mint azt, hogy a képviselő a parlamenten kívül nem vonható felelősségre a képviselői tevékenységének gyakorlása, így a parlament plénuma előtt vagy a bizottságban kifejtett véleménye vagy leadott szavazata miatt. Menetelmi joggal a nemzetiségi szószólók és a háznagy is rendelkeznek, valamint a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, az Országos Bírói Hivatal Elnöke, a bírák és az Állami Számvevőszék elnöke.
Tudományterület:
Forrás:
Szente Zoltán: Bevezetés a parlamenti jogba. East European Non Fiction. Atlantisz, Budapest, 2010. 206-216., 2012. évi XXXVI. törvény
az Országgyűlésről 29./A. §, 73-79.§
Szerző:
Relációk
pihenéshez való jog
A pihenéshez való jog az alapjogok második generációjához, a szociális jogok közé tartozik, és alapjognak nem minősülő alkotmányos jog, amelyből a napi munkaidő és heti pihenőidő, a túlmunka maximuma, valamint...Tovább olvasomérvényesség
Egy jogszabály akkor érvényes, ha egyrészt megalkotása a vonatkozó eljárási szabályok szerint, azokat betartva, az arra jogosult szerv vagy személy által történt, a jogforrási hierarchiának megfelel, abba illeszkedik (az alacsonyabb...Tovább olvasomösszetett állam
Az összetett szerkezetű államok olyan államok, amelyek esetében a főhatalom nem egységes, hanem megosztásra kerül a központi és tagállami szint között. Az államok szerkezetük szerint lehetnek unitárius (egységes), vagy pedig...Tovább olvasomvédelemhez való jog
A védelemhez való jog az egyetlen korlátozható eljárási jog, amely pedig azt jelenti, hogy a büntetőeljárás alá vont személyt az eljárás minden egyes szakaszában megilleti az a jog, hogy védője...Tovább olvasomkülönleges jogrend
A különleges jogrendek olyan különleges állapotok kezelésére létrehozott eszközök, amelyek esetén nem lehetséges az adott helyzetben az alkotmány által biztosított rendes keretek között gyors és hatékony módon történő reagálás. A...Tovább olvasomtörvény
A törvények a jogszabályok hierarchiája élén álló, az Országgyűlés által a jogalkotásról szóló törvényben szereplő eljárási szabályok betartásával hozott jogforrások. (A jogforrási hierarchia élén azonban az Alaptörvény áll, amely nem...Tovább olvasommunkához való jog
A munkához való jog azt jelenti, hogy mindenkinek jogában áll a munkáját és foglalkozását szabadon megválasztani, továbbá szabadon vállalkozni, továbbá azt is, hogy minden munkavállalónak joga van olyan munkafeltételekre, amelyek...Tovább olvasomállamcél
Az államcélok olyan, az alkotmányokban szereplő, az állam számára irányt mutató célkitűzések, amelyekből alanyi jogi jogosultság nem következik, és amelyek alapján a törvényhozás sem kötelezhető semmiféle alanyi jogi jogosultságot biztosító...Tovább olvasomvéleménynyilvánítás szabadsága
A véleménnyilvánítás szabadsága azt jelenti, hogy mindenkinek joga van véleményének szabad kinyilvánításához. A politikai szabadságjogok közé tartozó alapjog, csakúgy, mint a választójog vagy a petíciós jog, emellett a kommunikációs jogok...Tovább olvasomkormány
A kormány egyrészt a legfelsőbb, általános hatáskörű központi közigazgatási szerv, másrészt kormányzati szerepe van, a kormány képezi a végrehajtó hatalmat mint hatalmi ágat. A kormány tehát az Alaptörvény szerint kettős...Tovább olvasomalapjogi jogalanyiság
Az alapjogi jogalanyiság azt jelenti, hogy valamely természetes vagy jogi személy az alapjogok alanya lehet. Bármely természetes személy lehet az alapjogok alanya, függetlenül attól, hogy (magyar) állampolgár, külföldi vagy hontalan,...Tovább olvasomMagyarország Alaptörvénye
Az Alaptörvény Magyarország 2011. április 25-én, Húsvétkor elfogadott alkotmánya, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba. Mint alkotmány, Magyarországon a jog elsődleges forrása, Magyarország jogrendszerének az alapja, a jogrendszer csúcsán elhelyezkedő...Tovább olvasomközérdekből nyilvános adat
Minden olyan adat közérdekből nyilvánosnak minősül, amely nem meríti ki a közérdekű adat fogalmi elemeit, ám a törvény közérdekből elrendeli annak megismerhetőségét, hozzáférhetőségét. A közérdekből nyilvános adat fogalma a információs...Tovább olvasomszuverenitás (jog)
A szuverenitás (főhatalom) az állam fogalmi elemeinek egyike a népességen és az államterületen túl. A fogalmat Jean Bodin dolgozta ki, és főhatalmat jelent. Az állami főhatalom teljességét egyetlen szerv sem...Tovább olvasomállam
Az állam nemzetközi jogi fogalmát meghatározó montevideoi egyezmény alapján államnak azt az egységet nevezhetjük, amely állandó népességgel, meghatározott területtel és kormányzattal rendelkezik, emellett képes a más államokkal való kapcsolatfelvételre, tehát...Tovább olvasommonarchia
A monarchia olyan államforma, amelyben a legitimáció főszabály szerint tradícionális, azaz az uralkodó legitimitása a hagyományokon alapul, hatalma a trónöröklési rendből ered, nem pedig a nép általi választásból. Az uralkodó...Tovább olvasomhonvédelmi kötelezettség
A honvédelmi kötelezettség a minden magyar állampolgárra vonatkozó alapvető kötelességek közé tartozik, ami azt jelenti, hogy minden állampolgár köteles a haza védelmére. Minősített időszakokban (rendkívüli állapot – hadiállapot és megelőző...Tovább olvasomszemélyes adatok védelme
A személyes adatok védelme a magánszféra védelmében, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogban gyökerezik, és azt jelenti, hogy mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, ahhoz, hogy azokról...Tovább olvasompromulgáció
Promulgációról a törvények elfogadása és közzététele kapcsán beszélhetünk, egyik eleme az elfogadott törvényjavaslat köztársasági elnök általi aláírása, a második elemének pedig azt tekinthetjük, amikor a köztársasági elnök elrendeli az elfogadott...Tovább olvasomközjogi szervezetszabályozó eszközök
A közjogi szervezetszabályozó eszközök olyan jogforrások, amelyek csupán a szabályozó szervre magára, illetőleg a vezetése, illetve irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervekre bírnak kötelező erővel. Míg a jogszabályokat ki kell...Tovább olvasom