állampolgárság

Az állampolgárság olyan, egy állam és egy személy közötti, valódi és tényleges jogi kapcsolat, amely a személy etnikai eredetét nem jelzi. Az állam és állampolgára közötti kapcsolatnak tehát valódinak, továbbá ténylegesnek kell lennie (genuine link). Ha ez a kapcsolat hiányzik, az állampolgárság megszüntetése is lehetséges. Az állampolgárok a külföldiekhez képest többletjogokkal (státuszjogok) és többletkötelezettségekkel is rendelkeznek (állampolgári hűség, haza védelmének kötelezettsége). A magyar állampolgárok kizárólagos jogai a következők: bármikor hazatérhetnek, Magyarország területéről nem utasíthatók ki, állampolgárságuktól nem lehet őket önkényesen megfosztani, országgyűlési választójoggal rendelkeznek, és külföldön megilleti őket a magyar állam védelme (konzuli védelem). A magyar állampolgárság létrejöhet születéssel, honosítással, visszahonosítással, vagy nyilatkozattal.

Tudományterület:

Alkotmányjog

Forrás:

Európa Tanács keretében, 1997. november 6-án kelt, az állampolgárságról szóló Európai Egyezmény (Kihirdette: 2002. évi III. törvény az Európa Tanács keretében, 1997. november 6-án kelt, az állampolgárságról szóló Európai Egyezmény kihirdetéséről) 2. cikk, Halász Iván: A nemzetközi migráció és a közigazgatás, NKE Szolgáltató Kft., Budapest, 2014. 175 o., Parragi Mária: A magyar állampolgársági jog és a külföldön élő Magyarság. Kisebbségkutatás, 2000/1. 1.o., Schanda Balázs: Az államalkotó tényezők. In: Trócsányi László - Schanda Balázs (szerk.): Bevezetés az alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei. Ötödik, átdolgozott kiadás. HVG-Orac, Budapest, 2016. 115-121.

Relációk