nemzetiség
A nemzetiségi törvény alapján nemzetiség minden olyan népcsoport, amely legalább száz éve honos Magyarország területén, a társadalmon belül számszerű kisebbségben van, a társadalom többi részétől olyan ismérvek különböztetik meg, mint az önálló nyelv, kultúra és hagyományok, emellett tanúbizonyságot tesz olyan összetartozástudatról is, amely ezen ismérvek megőrzésére, továbbá történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek megőrzésére irányul. A nemzetiség fogalma a magyar jogban a korábban használatos nemzeti és etnikai kisebbség fogalmát váltotta fel a 2011 után. Jelenleg Magyarországon a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán minősül nemzetiségnek, ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy a törvényi feltételek fennállta esetén más népcsoportok is kérelmezzék a nemzetiségként történő elismerésüket. Ezen eljárásra – bizonyos eltérésekkel – az országos népszavazási eljárásra vonatkozó szabályok vonatkoznak.
Tudományterület:
Forrás:
2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 1.§, 148.§, 1. melléklet
Szerző:
Relációk
jogállam
A jogállamiság elve jelenti egyrészt a jog állam feletti uralmát, így az állam alkotmánynak és egyéb jogszabályoknak való alávetettségét, másrészt a jogállamiság elemeinek tekinthetünk olyan elveket és követelményeket, mint az...Tovább olvasomházasságkötés szabadsága
A házasságkötés szabadsága azt jelenti, hogy mindenki szabadon eldöntheti, hogy köt-e házasságot, és ha köt, akkor kivel teszi ezt. Nem csupán a házasság intézménye, hanem a házasságkötés szabadsága is alaptörvényi...Tovább olvasomhatalommegosztás
A hatalommegosztás követelménye egyfajta garanciarendszert jelent a hatalomkoncentrációval szemben, és a gyakorlatban azt jeleni, hogy a közhatalomból résztesedő szervek feladat- és hatáskörei szétválasztásra kerülnek, kapcsolatukat pedig rögzítik. Így a hatalommegosztás,...Tovább olvasomártatlanság vélelme
Az ártatlanság vélelme azt jelenti, hogy mindenkit ártatlannak kell tekinteni mindaddig, amíg bűnösnek nem bizonyul. Az ártatlanság vélelme az eljárási jogokhoz, azon belül pedig elsősorban a büntetőeljárás során érvényesülő jogok...Tovább olvasomállamforma
Olyan, az államok osztályozásának alapját képező ismérvek összessége, amelyek a legfőbb államhatalom birtokosa és a hatalom gyakorlásának módja szerinti csoportosítást jelentenek. Az államformát leginkább az alapján csoportosíthatjuk, hogy az adott...Tovább olvasomtörténeti alkotmány
A történeti alkotmányok olyan alkotmányok, amelyek egy adott ország történelme során, organikus módon jönnek létre és alakulnak át, és különböző, alkotmányos jelentőségű írott jogszabályokat és szokásjogi szabályokat foglalnak magukban. Magyarország...Tovább olvasomelvi bírósági határozat
Az elvi bírósági határozat a Kúria által kiadott olyan döntés, amely akkor kerül kiadásra, ha a Kúria valamely ítélkező tanácsa olyan határozatot hozott, amely a társadalom széles körét érinti, vagy...Tovább olvasomállamcél
Az államcélok olyan, az alkotmányokban szereplő, az állam számára irányt mutató célkitűzések, amelyekből alanyi jogi jogosultság nem következik, és amelyek alapján a törvényhozás sem kötelezhető semmiféle alanyi jogi jogosultságot biztosító...Tovább olvasomtörvényerejű rendelet
A törvényerejű rendeletek a jogforrások, azon belül a jogszabályok egy különleges, történeti csoportját képezik, amelyek megalkotására az államszocializmus idején, 1989 előtt volt lehetőség, és amely jogszabályokat nem az igen ritkán...Tovább olvasomközérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog
A közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog alapján a jog alapján mindenkinek jogában áll megismerni a közérdekű, továbbá a közérdekből nyilvános adatokat. Ez a jog az információs önrendelkezési jogról...Tovább olvasomalkotmánybírósági határozat
Az alkotmánybírósági határozatok olyan, rendszerint valamilyen alapjogsérelmet megelőző, vagy orvosló extern normatív aktusok, amelyeket az Alkotmánybíróság ad ki, és amelyek jogforrásnak tekinthetők. Az Alaptörvény hatályba lépése előtt született alkotmánybírósági határozatokat...Tovább olvasomalapvető jogok országgyűlési biztosa
Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatos, tudomására jutott visszásságok kivizsgálása, és azok orvoslása érdekében általános vagy egyedi intézkedések kezdeményezése feladatával rendelkező, az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselő. Az...Tovább olvasomOrszággyűlés
Magyarország egykamarás parlamentjét Országgyűlésnek hívják. Az Országyűlés Magyarország legfőbb népképviseleti szerve, 199 közvetlenül választott képviselőből áll. Ezen felül legfeljebb 13, a képviselőknél szűkebb jogosítványokkal rendelkező nemzetiségi szószóló is tagja lehet,...Tovább olvasomdualizmus
A nemzetközi jog és a belső jog viszonya kapcsán két fő elméletcsoport került kialakításra, méghozzá a monista és a dualista elméletek, melyek közül utóbbi szerint a két jogrend (nemzetközi jog...Tovább olvasomparlament
Az alkotmányos államokban a parlament a demokrácia intézménye, a nép képviseletének szervezeti formája, a legfőbb népképviseleti és törvényhozó közhatalmi szerv, amelynek több funkciója van. Ilyen funkciók az adómegajánlás, a költségvetési...Tovább olvasomnépszavazás
A népszavazás (referendum) a közvetlen demokrácia törvényhozásban, jogalkotásban, valamint az irányadó központi és helyi döntések meghozatala során törénő érvényesülésének egyik technikája. A népszavazás lehet véleménnyilvánító (konzultatív), amikor a népszavazás eredménye...Tovább olvasomösszeférhetetlenség
Az összeférhetetlenség a parlamenti jogban nem mást jelent, mint azt, hogy a képviselők meghatározott tevékenységi kört nem gyakorolhatnak,továbbá meghatározott állásokat és tisztségeket nem tölthetnek be egészen addig, amíg képviselői megbízatásuk...Tovább olvasomAlkotmánybíróság
Az Alaptörvény alapján Magyarországon az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve az Alktománybíróság. Az Alkotmánybíróságra vonatkozó legalapvetőbb szabályokat az Alaptörvényben találhatjuk, működéséről sarkalatos törvény szól, s a működése, valamint eljárásrendje részletszabályait maga...Tovább olvasommegyei önkormányzat
A megyei önkormányzatok olyan területi önkormányzatok, melyek feladata olyan törvényben meghatározott feladatok ellátása, mint vidékfejlesztési, területfejlesztési, területrendezési és koordinációs feladatok, ezen felül a helyi önkormányzatok általános feladatköreit is el kell...Tovább olvasomdevolúció
Kaiser Tamás a devolúciót a parlamenti szupremácia révén gyakorolt hatásköröknek területi alapon szerveződő, választott testületekre való átruházásaként határozza meg, melynek típusai az adminisztratív és a törvényhozói devolúció. Nagy Britannia és...Tovább olvasom