állampolgárság
Az állampolgárság olyan, egy állam és egy személy közötti, valódi és tényleges jogi kapcsolat, amely a személy etnikai eredetét nem jelzi. Az állam és állampolgára közötti kapcsolatnak tehát valódinak, továbbá ténylegesnek kell lennie (genuine link). Ha ez a kapcsolat hiányzik, az állampolgárság megszüntetése is lehetséges. Az állampolgárok a külföldiekhez képest többletjogokkal (státuszjogok) és többletkötelezettségekkel is rendelkeznek (állampolgári hűség, haza védelmének kötelezettsége). A magyar állampolgárok kizárólagos jogai a következők: bármikor hazatérhetnek, Magyarország területéről nem utasíthatók ki, állampolgárságuktól nem lehet őket önkényesen megfosztani, országgyűlési választójoggal rendelkeznek, és külföldön megilleti őket a magyar állam védelme (konzuli védelem). A magyar állampolgárság létrejöhet születéssel, honosítással, visszahonosítással, vagy nyilatkozattal.
Tudományterület:
Forrás:
Európa Tanács keretében, 1997. november 6-án kelt, az állampolgárságról szóló Európai Egyezmény (Kihirdette: 2002. évi III. törvény
az Európa Tanács keretében, 1997. november 6-án kelt, az állampolgárságról szóló Európai Egyezmény kihirdetéséről) 2. cikk, Halász Iván: A nemzetközi migráció és a közigazgatás, NKE Szolgáltató Kft., Budapest, 2014. 175 o., Parragi Mária: A magyar állampolgársági jog és a külföldön élő Magyarság. Kisebbségkutatás, 2000/1. 1.o., Schanda Balázs: Az államalkotó tényezők. In: Trócsányi László - Schanda Balázs (szerk.): Bevezetés az alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei. Ötödik, átdolgozott kiadás. HVG-Orac, Budapest, 2016. 115-121.
Szerző:
Relációk
megyei önkormányzat
A megyei önkormányzatok olyan területi önkormányzatok, melyek feladata olyan törvényben meghatározott feladatok ellátása, mint vidékfejlesztési, területfejlesztési, területrendezési és koordinációs feladatok, ezen felül a helyi önkormányzatok általános feladatköreit is el kell...Tovább olvasomalapjogi jogalanyiság
Az alapjogi jogalanyiság azt jelenti, hogy valamely természetes vagy jogi személy az alapjogok alanya lehet. Bármely természetes személy lehet az alapjogok alanya, függetlenül attól, hogy (magyar) állampolgár, külföldi vagy hontalan,...Tovább olvasomszemélyes adatok védelme
A személyes adatok védelme a magánszféra védelmében, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogban gyökerezik, és azt jelenti, hogy mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, ahhoz, hogy azokról...Tovább olvasomszokásjog
Jakab András a szokásjogot jogként követett értelmezési gyakorlatként határozza meg, amely meghatározza a jogforrások pontos tartalmát. Bár a bírói határozatok elméletileg csak az eljárásban részt vevőkre nézve bírnak kötelező erővel,...Tovább olvasomegészséghez való jog
Az egészséghez való jog azt jelenti, hogy mindenkinek (tehát nem csak az állampolgároknak) joga van a testi és lelki egészséghez. A gazdasági, szociális és kulturális jogok közé sorolható, így ennek...Tovább olvasomállam és egyház viszonya
Egy demokratikus jogállamban alapvető követelménynek tekinthető az állam és egyház elválasztása, ami azt jelenti, hogy az állam és az egyház vezetése személyileg és szervezetileg elkülönül, az állam és az egyház...Tovább olvasomunitárius állam(szerkezet)
Az unitárius állam olyan állam, melynek szerkezete és szuverenitása egységes, osztatlan. Ilyen állam például Horvátország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Izland, Norvégia, Svédország, Latin-Amerika legtöbb kis és közepes mértetű országa. Léteznek...Tovább olvasomkormány
A kormány egyrészt a legfelsőbb, általános hatáskörű központi közigazgatási szerv, másrészt kormányzati szerepe van, a kormány képezi a végrehajtó hatalmat mint hatalmi ágat. A kormány tehát az Alaptörvény szerint kettős...Tovább olvasomválasztójog
A választójog szélesebb értelemben a képviseleti szervek tagjai megválasztásának rendjét meghatározó anyagi és eljárási szabályok összességét jelenti, míg szűkebb értelemben pedig magát a választójogosultságot nevezzük választójognak. A választójog a közhatalom...Tovább olvasomválasztási bizottság
A választási bizottságok a választópolgárok olyan szervei, amelyek függetlenek, kizárólagosan a törvénynek alárendeltek, és amelyek legfőbb feladatának a választások tisztasága és törvényessége biztosítása, a pártatlanság érvényesítése, továbbá szükség esetén a...Tovább olvasomprezidenciális kormányforma
A prezidenciális kormányforma olyan kormányforma, amely esetében a végrehajtó hatalom monolitikus, tehát ugyanazon személy gyakorolja az államfői és kormányfői hatalmat, és amely esetében a végrehajtó hatalom nem megbuktatható a parlament...Tovább olvasomköztársaság
A köztársaság olyan államforma, amelyben az államfő (köztársasági elnök, elnök) racionális-legális. Az államfő tehát a köztársaságokban választással nyeri el a tisztségét. Ez a választás lehet közvetlen, a nép általi választás...Tovább olvasomnemzetbiztonsági szolgálatok
A nemzetbiztonsági szolgálatok olyan közhatalmi szervek, amelyek feladatkörébe Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének védelme, továbbá nemzetbiztonsági érdekeinek védelme tartoznak. Magyarország nemzetbiztonsági szolgálata négy nemzetbiztonsági szolgálatból áll. Ezek közül három polgári...Tovább olvasomalkotmánybírósági határozat
Az alkotmánybírósági határozatok olyan, rendszerint valamilyen alapjogsérelmet megelőző, vagy orvosló extern normatív aktusok, amelyeket az Alkotmánybíróság ad ki, és amelyek jogforrásnak tekinthetők. Az Alaptörvény hatályba lépése előtt született alkotmánybírósági határozatokat...Tovább olvasomnépszuverenitás
A népszuverenitás elve az az elv, amely szerint a közhatalom forrása a nép, vagyis egy adott ország választópolgárainak összessége. Ebből az elvből következik a demokratikus legitimáció követelménye, miszerint végső soron...Tovább olvasomképviselő-testület
A képviselő-testület a települési önkormányzat egyik szerve, amely képviselő-testületi ülésein gyakorolja az önkormányzati hatásköröket. Ahhoz, hogy a képviselő-testület határozatképes legyen, legalább a képviselők felének jelen kell lennie. A képviselő-testületnek legalább...Tovább olvasomhonvédelmi kötelezettség
A honvédelmi kötelezettség a minden magyar állampolgárra vonatkozó alapvető kötelességek közé tartozik, ami azt jelenti, hogy minden állampolgár köteles a haza védelmére. Minősített időszakokban (rendkívüli állapot – hadiállapot és megelőző...Tovább olvasomönkormányzati hatáskörök
A helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörei a helyi önkormányzatok által ellátandó és ellátható feladatokat határozzák meg. Két csoportba sorolhatók, méghozzá az államigazgatási és önkormányzati ügyek csoportjába. Az önkormányzati ügyekhez tartozó...Tovább olvasomhatásköri bíráskodás
A hatásköri bíráskodás azt jelenti, hogy amennyiben valamely állami szervek között, vagy pedig állami és önkormányzati szervek között (ide nem értve a közigazgatási hatóságokat) hatásköri összeütközés történik, az érintett szerv...Tovább olvasomegyesülési jog
Az egyesülési jog nem jelent mást, mint hogy minden embernek joga van arra, hogy szervezeteket hozzon létre, és hogy szervezetekhez csatlakozzon. Láthatjuk tehát, hogy ez a jog sem állampolgársághoz kötött....Tovább olvasom