állampolgárság
Az állampolgárság olyan, egy állam és egy személy közötti, valódi és tényleges jogi kapcsolat, amely a személy etnikai eredetét nem jelzi. Az állam és állampolgára közötti kapcsolatnak tehát valódinak, továbbá ténylegesnek kell lennie (genuine link). Ha ez a kapcsolat hiányzik, az állampolgárság megszüntetése is lehetséges. Az állampolgárok a külföldiekhez képest többletjogokkal (státuszjogok) és többletkötelezettségekkel is rendelkeznek (állampolgári hűség, haza védelmének kötelezettsége). A magyar állampolgárok kizárólagos jogai a következők: bármikor hazatérhetnek, Magyarország területéről nem utasíthatók ki, állampolgárságuktól nem lehet őket önkényesen megfosztani, országgyűlési választójoggal rendelkeznek, és külföldön megilleti őket a magyar állam védelme (konzuli védelem). A magyar állampolgárság létrejöhet születéssel, honosítással, visszahonosítással, vagy nyilatkozattal.
Tudományterület:
Forrás:
Európa Tanács keretében, 1997. november 6-án kelt, az állampolgárságról szóló Európai Egyezmény (Kihirdette: 2002. évi III. törvény
az Európa Tanács keretében, 1997. november 6-án kelt, az állampolgárságról szóló Európai Egyezmény kihirdetéséről) 2. cikk, Halász Iván: A nemzetközi migráció és a közigazgatás, NKE Szolgáltató Kft., Budapest, 2014. 175 o., Parragi Mária: A magyar állampolgársági jog és a külföldön élő Magyarság. Kisebbségkutatás, 2000/1. 1.o., Schanda Balázs: Az államalkotó tényezők. In: Trócsányi László - Schanda Balázs (szerk.): Bevezetés az alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei. Ötödik, átdolgozott kiadás. HVG-Orac, Budapest, 2016. 115-121.
Szerző:
Relációk
alkotmányos monarchia
Az alkotmányos monarchia egy olyan kormányformával rendelkező monarchia, amelyet az különbözet meg az abszolút monarchiától, hogy az alkotmány az államfőt, az uralkodót is köti, hatalma nem korlátlan. Az alkotmányos monarciákban...Tovább olvasomalkotmánybíró
Az Alkotmánybíróság tagjai, az alkotmánybíráskodást ellátó személyek az alkotmánybírák. A magyar Alkotmánybíróságnak 15 tagja van, akiket az Országgyűlés választ, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával, egy a képviselőcsoportok által jelölt bizottság...Tovább olvasomvédelemhez való jog
A védelemhez való jog az egyetlen korlátozható eljárási jog, amely pedig azt jelenti, hogy a büntetőeljárás alá vont személyt az eljárás minden egyes szakaszában megilleti az a jog, hogy védője...Tovább olvasomszemélyes adatok védelme
A személyes adatok védelme a magánszféra védelmében, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogban gyökerezik, és azt jelenti, hogy mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, ahhoz, hogy azokról...Tovább olvasomfélprezidenciális kormányforma
A félprezidenciális kormányforma az elnöki és a parlamentáris rendszer között képez átmenetet, amelyben a végrehajtó hatalom felelősséggel tartozik a törvényhozó hatalomnak, ugyanakkor a végrehajtó hatalom csúcsa független a a törvényhozástól,...Tovább olvasomkabinet
Kabinetnek a kormány testületi segédszerveinek egyik, eseti jellegű típusát nevezzük, amely tagjai csak a kabinet feladatkörében érintett miniszterek és az általuk kijelölt miniszterek lehetnek, és elsődleges funkciója a koordináció, feladata...Tovább olvasomuniós jog
Az Európai Unió joga a nemzetközi közjogtól elkülönült, önálló jogrend, amely elsődleges jogforrásokból, azaz a prímér közösségi jogból (nemzetközi szerződések) és másodlagos jogforrásokból, azaz a szekundér közösségi jogból (irányelvek, rendeletek,...Tovább olvasomállamtitkár
A (parlamenti vagy szakpolitikai) államtitkárok főszabály szerint a miniszterek teljes jogkörű helyettesei, akiket a miniszterelnök miniszterek véleményének kikérését követő javaslatára a köztársasági elnök nevez ki. Ezzel szemben a közigazgatási államtitkárok...Tovább olvasomalapjognak nem minősülő alkotmányos jog
Az alapjognak nem minősülő alkotmányos jog olyan, az alkotmányba foglalt jog, amely bár az alkotmányban szövegszerűen szerepel, abból alanyi jogosultság nem következik, az alkotmány szabálya ugyanakkor kötelezettséget ró a törvényhozóra...Tovább olvasomjogi aktus
A jogi aktusok Jakab András megfogalmazása szerint olyan cselekedetek, amelyekről egyrészt úgy gondoljuk, hogy amennyiben megtételre kerülnek egy normatív vagy egyedi jogi rendelkezés keletkezik, végrehajtásuk pedig joghatás kiváltására irányul, tehát...Tovább olvasomállamterület
Az államterület az állam fogalmi elemeinek egyike a népesség és a főhatalom (szuverenitás) mellett, az állami területi főhatalmának elsődleges – államhatár álal határolt -tárgya, ahol az állam szuverenitása érvényesül, s...Tovább olvasomállam
Az állam nemzetközi jogi fogalmát meghatározó montevideoi egyezmény alapján államnak azt az egységet nevezhetjük, amely állandó népességgel, meghatározott területtel és kormányzattal rendelkezik, emellett képes a más államokkal való kapcsolatfelvételre, tehát...Tovább olvasomKúria
A Kúria Magyarországon a bírói szervezetrendszer élén álló, tehát a legfelső bírói szerv. Nem csupán ítélkező szerv, hanem a bíróságok jogalkalmazása egységességének biztosítója is. A törvényszék, illetve ítélőtábla döntéseivel szembeni...Tovább olvasomönkormányzati hatáskörök
A helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörei a helyi önkormányzatok által ellátandó és ellátható feladatokat határozzák meg. Két csoportba sorolhatók, méghozzá az államigazgatási és önkormányzati ügyek csoportjába. Az önkormányzati ügyekhez tartozó...Tovább olvasomközponti közigazgatás
A központi közigazgatás fogalma azokat a közigazgatási szerveket foglalja magába, amelyek országos illetékességgel rendelkeznek, tehát tevékenységüket az ország egész területén jogosultak kifejteni, s az ország teljes területén érvényesülnek döntéseik. Velük...Tovább olvasomnemzetiségi szószóló
A nemzetiségi szószólók a parlamenti képviselőknél szűkebb jogosítványokkal rendelkező személyek, akik a tizenhárom elismert magyarországi nemzetiségek közül azokat képviselik, amely nemzetiség országos nemzetiségi önkormányzata által állított nemzetiségi listára leadott szavazatok...Tovább olvasommunkához való jog
A munkához való jog azt jelenti, hogy mindenkinek jogában áll a munkáját és foglalkozását szabadon megválasztani, továbbá szabadon vállalkozni, továbbá azt is, hogy minden munkavállalónak joga van olyan munkafeltételekre, amelyek...Tovább olvasomellenjegyzés (jog)
Az ellenjegyzés azt jelenti, hogy valamely politikai felelősséggel nem rendelkező tisztségviselő (általában a köztársasági elnök) helyett aláírásával egy politikai felelősséggel rendelkező tisztségviselő (általában a kormány valamely tagja) vállalja a felelősséget....Tovább olvasomállampolgári kötelességek
Az alapvető kötelezettségek csoportján belül megkülönböztethetünk állampolgári kötelességeket, amelyek olyan kötelességek, amelyeket az alkotmányozó nem mindenki, hanem csupán az állampolgárok kötelességeként jelölt meg. Ezen esetekben a “mindenki” fordulat helyett a...Tovább olvasomhonvédelmi kötelezettség
A honvédelmi kötelezettség a minden magyar állampolgárra vonatkozó alapvető kötelességek közé tartozik, ami azt jelenti, hogy minden állampolgár köteles a haza védelmére. Minősített időszakokban (rendkívüli állapot – hadiállapot és megelőző...Tovább olvasom