monarchia
A monarchia olyan államforma, amelyben a legitimáció főszabály szerint tradícionális, azaz az uralkodó legitimitása a hagyományokon alapul, hatalma a trónöröklési rendből ered, nem pedig a nép általi választásból. Az uralkodó megbízatását nem meghatározott időtartamra nyeri el, hanem élethosszig, ugyanakkor lemondásra is lehetősége van. Léteznek azonban olyan monarchiák is, ahol az uralkodót választják. Ez azonban csupán a szabályt erősítő kivétel. Napjainkban Európában a monarchiák között a parlamentáris monarchiák vannak többségben, s az államfő általában hasonlóan protokolláris szerepet tölt be, mint a köztársasági elnök.
Tudományterület:
Forrás:
Halász Iván: Az államforma kérdése és az államfők típusai. In Bende Zsófia - Halász Iván (szerk.): Összehasonlító alkotmányjog. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2014. 57-59., Trócsányi László - Csink Lóránt: Államforma, kormányforma, államszerkezet. In: Trócsányi László - Schanda Balázs (szerk.): Bevezetés az Alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei. Ötödik, átdolgozott kiadás. HVG-Orac, Budapest, 2016. 89-90.
Szerző:
Relációk
Alkotmánybíróság
Az Alaptörvény alapján Magyarországon az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve az Alktománybíróság. Az Alkotmánybíróságra vonatkozó legalapvetőbb szabályokat az Alaptörvényben találhatjuk, működéséről sarkalatos törvény szól, s a működése, valamint eljárásrendje részletszabályait maga...Tovább olvasomrendelet
A rendeletek olyan extern normatív aktusok, amelyeket a közigazgatás alkot. A rendeletek típusai a bármilyen tárgykörben kiadható kormányrendeletek és a kormány tagjainak rendeletei (miniszteri rendeletek, miniszterelnöki rendelet), a helyi közügyek...Tovább olvasompreambulum
A preambulum az egyes jogszabályok, illetve az alkotmányok bevezető, jogi kötőerővel nem bíró, bevezető része, amelynek azonban jelentős szerepet tulajdoníthatunk a jogértelmezés szempontjából. Célja általában egyfajta emelkedett hangnemű bevezetés, és...Tovább olvasomválasztójog
A választójog szélesebb értelemben a képviseleti szervek tagjai megválasztásának rendjét meghatározó anyagi és eljárási szabályok összességét jelenti, míg szűkebb értelemben pedig magát a választójogosultságot nevezzük választójognak. A választójog a közhatalom...Tovább olvasommandátum
A mandátum jelenti a választott szervekben a képviselő jogviszonyt, tágabb értelemben megbízatást jelent. Az országgyűlési, helyi önkormányzati és európai parlamenti képviselők, továbbá a fővárosi és megyei közgyűlési tagok, valamint a...Tovább olvasomképviseleti demokrácia
Képviseleti demokráciáról akkor beszélhetünk, amikor a nép a közhatalmat nem közvetlenül, hanem választott képviselői, a közvetett vagy képviseleti demokrácia intézményei útján gyakorolja. A népszuverenitás gyakorlása történhet a képviseleti mellett a...Tovább olvasomszokásjog
Jakab András a szokásjogot jogként követett értelmezési gyakorlatként határozza meg, amely meghatározza a jogforrások pontos tartalmát. Bár a bírói határozatok elméletileg csak az eljárásban részt vevőkre nézve bírnak kötelező erővel,...Tovább olvasomköztársaság
A köztársaság olyan államforma, amelyben az államfő (köztársasági elnök, elnök) racionális-legális. Az államfő tehát a köztársaságokban választással nyeri el a tisztségét. Ez a választás lehet közvetlen, a nép általi választás...Tovább olvasomművelődéshez való jog
A művelődéshez való jog a gazdasági, szociális és kulturális jogok közé, azon belül pedig a kulturális jogok közé tartozik, és több elemből áll. Az Alaptörvényben nem csupán az került rögzítésre,...Tovább olvasomállam
Az állam nemzetközi jogi fogalmát meghatározó montevideoi egyezmény alapján államnak azt az egységet nevezhetjük, amely állandó népességgel, meghatározott területtel és kormányzattal rendelkezik, emellett képes a más államokkal való kapcsolatfelvételre, tehát...Tovább olvasomdemokratikus legitimáció
A demokratikus legitimáció követelménye a népszuverenitás elvéből következik, és azt jelenti, hogy – közvetve vagy közvetetten – végső soron minden közhatalmi aktust vissza kell tudni vezetni a választópolgárok felhatalmazására. Ez...Tovább olvasomkabinet
Kabinetnek a kormány testületi segédszerveinek egyik, eseti jellegű típusát nevezzük, amely tagjai csak a kabinet feladatkörében érintett miniszterek és az általuk kijelölt miniszterek lehetnek, és elsődleges funkciója a koordináció, feladata...Tovább olvasomszabadsághoz és személyi biztonsághoz való jog
Az Alaptörvény kimondja, hogy mindenkinek (tehát nem csupán a magyar államolgároknak) joga van a szabadsághoz, továbbá a személyi biztonsághoz, ami magában foglalja azt is, hogy szabadságától mindenkit csak és kizárólag...Tovább olvasomházasságkötés szabadsága
A házasságkötés szabadsága azt jelenti, hogy mindenki szabadon eldöntheti, hogy köt-e házasságot, és ha köt, akkor kivel teszi ezt. Nem csupán a házasság intézménye, hanem a házasságkötés szabadsága is alaptörvényi...Tovább olvasomnép
A nép az államalakító tényezők egyike, amely a politikai közösséget alkotja, azaz azt a közösséget, amely a közhatalmi szervek létrehozatalában az adott államban részt vesz, tehát választójoggal rendelkezik. Ahhoz, hogy...Tovább olvasomnemzetközi szerződés
A nemzetközi szerződések két vagy több állam között létrejött, két- vagy többoldalú, jogi kötőerővel bíró megállapodások. A nemzetközi szerződések három féle típusa is megtalálható a magyar jogforrási hierarchiában. Egyes nemzetközi...Tovább olvasomregionalizált állam
A regionális vagy regionalizált államok olyan unitárius államok, amelyek területe közjogi régiókra van osztva, amelyek törvényhozási autonómiával felruházott közjogi területi közösségek. A regionalizált állam fogalmának alapjait az 1931. évi spanyol...Tovább olvasomszubszidiaritás
A szubszidiaritás az Európai Unió működésének egyik legfontosabb alapelve, amely azt követeli meg, hogy minden döntést azon a szinten kell meghozni és végrehajtani, amely a lehető legalacsonyabb, és ahol egyben...Tovább olvasomnépszuverenitás
A népszuverenitás elve az az elv, amely szerint a közhatalom forrása a nép, vagyis egy adott ország választópolgárainak összessége. Ebből az elvből következik a demokratikus legitimáció követelménye, miszerint végső soron...Tovább olvasomjogi aktus
A jogi aktusok Jakab András megfogalmazása szerint olyan cselekedetek, amelyekről egyrészt úgy gondoljuk, hogy amennyiben megtételre kerülnek egy normatív vagy egyedi jogi rendelkezés keletkezik, végrehajtásuk pedig joghatás kiváltására irányul, tehát...Tovább olvasom