promulgáció
Promulgációról a törvények elfogadása és közzététele kapcsán beszélhetünk, egyik eleme az elfogadott törvényjavaslat köztársasági elnök általi aláírása, a második elemének pedig azt tekinthetjük, amikor a köztársasági elnök elrendeli az elfogadott és az Országgyűlés elnöke, illetve immár saját maga által is aláírt törvény Magyar Közlönyben való kihirdetését. A promulgáció nem azonos a publikációval (közzététellel), ugyanis egy kétmozzanatú cselekményt foglal magába.
Tudományterület:
Forrás:
Jakab András: A jogforrási rendszer. In Trócsányi László - Schanda Balázs (szerk.): Bevezetés az Alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei. Ötödik, átdolgozott kiadás. HVG-Orac, Budapest, 2016. 126-129.
Szerző:
Relációk
normakontroll
Az alkotmánybíráskodás fő funkciója a normakontroll, vagyis a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálta. A normakontrollt az Alkotmánybíróság többféle hatáskörben is gyakorolhatja. A normakontroll lehet előzetes (a priori), amely esetben az Alkotmánybíróság egy...Tovább olvasomszakszervezeti szervezkedés szabadsága
A szakszervezeti szervezkedés szabadsága alapján a munkáltatóknak és a munkavállalóknak, továbbá szervezeteiknek jogában áll egymással tárgyalni, kollektív szerződést kötni, érdekeik védelmében együttesen fellépni, beleértve a munka beszüntetéséhez való jogot (sztrájkjog)....Tovább olvasomminiszter
A kormány tagjai a miniszterelnök mellett a miniszterek, akik felelősek a parlamentnek. Ellenük azonban nincs lehetőség bizalmatlansági indítvány benyújtására. Ugyanakkor ellenőrzésük lehetséges a parlamenti ellenőrzés egyéb eszközei, úgy mint a...Tovább olvasomegészséghez való jog
Az egészséghez való jog azt jelenti, hogy mindenkinek (tehát nem csak az állampolgároknak) joga van a testi és lelki egészséghez. A gazdasági, szociális és kulturális jogok közé sorolható, így ennek...Tovább olvasomigazgságszolgáltatás
Az igazságszolgáltatás a jogviták közhatalmi erővel, előre meghatározott jogszabályok alapján történő eldöntését, ezáltal a jogszabályok érvényesítését célzó állami tevékenységet jelenti. Az igazságszolgáltatást a bíróságok végzik, a bírósági szervezetrendszer képezi az...Tovább olvasomországos lista
Az országos lista Magyarországon egy olyan pártlista vagy nemzetiségi lista, amelyre a választópolgárok az országgyűlési választásokkor leadhatják egyik szavazatukat. Pártlista állítására az a párt jogosult, amelyik legalább kilenc megyében és...Tovább olvasomnépszavazás
A népszavazás (referendum) a közvetlen demokrácia törvényhozásban, jogalkotásban, valamint az irányadó központi és helyi döntések meghozatala során törénő érvényesülésének egyik technikája. A népszavazás lehet véleménnyilvánító (konzultatív), amikor a népszavazás eredménye...Tovább olvasomérvényesség
Egy jogszabály akkor érvényes, ha egyrészt megalkotása a vonatkozó eljárási szabályok szerint, azokat betartva, az arra jogosult szerv vagy személy által történt, a jogforrási hierarchiának megfelel, abba illeszkedik (az alacsonyabb...Tovább olvasomállamtitkár
A (parlamenti vagy szakpolitikai) államtitkárok főszabály szerint a miniszterek teljes jogkörű helyettesei, akiket a miniszterelnök miniszterek véleményének kikérését követő javaslatára a köztársasági elnök nevez ki. Ezzel szemben a közigazgatási államtitkárok...Tovább olvasomközpénzügyek
A közpénzügyek körébe a pénzügyi jog alkotmányokban lefektetett alapjait sorolhatjuk, így a különböző költségvetési (költségvetésre és zárszámadásra vonatkozó), adójogi, vagyongazdálkodási (állami-nemzeti vagyon) szabályokat, valamint a fizetőeszközre vonatkozó szabályokat, továbbá az...Tovább olvasomhonvédelmi kötelezettség
A honvédelmi kötelezettség a minden magyar állampolgárra vonatkozó alapvető kötelességek közé tartozik, ami azt jelenti, hogy minden állampolgár köteles a haza védelmére. Minősített időszakokban (rendkívüli állapot – hadiállapot és megelőző...Tovább olvasomregionalizált állam
A regionális vagy regionalizált államok olyan unitárius államok, amelyek területe közjogi régiókra van osztva, amelyek törvényhozási autonómiával felruházott közjogi területi közösségek. A regionalizált állam fogalmának alapjait az 1931. évi spanyol...Tovább olvasomszokásjog
Jakab András a szokásjogot jogként követett értelmezési gyakorlatként határozza meg, amely meghatározza a jogforrások pontos tartalmát. Bár a bírói határozatok elméletileg csak az eljárásban részt vevőkre nézve bírnak kötelező erővel,...Tovább olvasomszükségállapot
A szükségállapot a különleges jogrend országon belüli szükséghelyzet – lázongás vagy polgárháború esetére fenntartott altípusa. A szükségállapot (csakúgy mint a rendkívüli állapot) kihirdetéséhez is az összes Országgyűlési képviselő kétharmadának szavazata...Tovább olvasomönkormányzati hatáskörök
A helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörei a helyi önkormányzatok által ellátandó és ellátható feladatokat határozzák meg. Két csoportba sorolhatók, méghozzá az államigazgatási és önkormányzati ügyek csoportjába. Az önkormányzati ügyekhez tartozó...Tovább olvasomszemélyes adatok védelme
A személyes adatok védelme a magánszféra védelmében, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogban gyökerezik, és azt jelenti, hogy mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, ahhoz, hogy azokról...Tovább olvasomalkotmánybírósági határozat
Az alkotmánybírósági határozatok olyan, rendszerint valamilyen alapjogsérelmet megelőző, vagy orvosló extern normatív aktusok, amelyeket az Alkotmánybíróság ad ki, és amelyek jogforrásnak tekinthetők. Az Alaptörvény hatályba lépése előtt született alkotmánybírósági határozatokat...Tovább olvasomönkormányzás
Az önkormányzást összetett jelenségnek tekinthetjük, amely magában hordoz egyfajta önigazgatást. Önigazgatásról akkor beszélhetünk, ha az, aki igazgat (az igazgatás alanya) és az, akit igazgatnak (az igazgatás tárgya) megegyeznek. A helyi...Tovább olvasomfélprezidenciális kormányforma
A félprezidenciális kormányforma az elnöki és a parlamentáris rendszer között képez átmenetet, amelyben a végrehajtó hatalom felelősséggel tartozik a törvényhozó hatalomnak, ugyanakkor a végrehajtó hatalom csúcsa független a a törvényhozástól,...Tovább olvasomhatásköri bíráskodás
A hatásköri bíráskodás azt jelenti, hogy amennyiben valamely állami szervek között, vagy pedig állami és önkormányzati szervek között (ide nem értve a közigazgatási hatóságokat) hatásköri összeütközés történik, az érintett szerv...Tovább olvasom