elidegenedés

Annak érzete, hogy emberi mivoltunkkal összekapcsolódó képességeinkkel másvalaki rendelkezik, így az ember idegenül érzi magát a társadalomban, nem kötődik ahhoz és nem számíthat a társadalom segítségére, ha arra szüksége van. Az elidegenedést Karl Marx használta először, szerinte az elidegenedés abból áll, hogy a bérmunkás munkájával olyan termékeket állít elő, amelyek felett nem ő, hanem a tőkés rendelkezik. Napjainkban a társadalomtudomány megkülönbözteti az elidegenedés öt dimenzióját: a hatalomnélküliséget, az élet értelmetlenségének érzését, a normatlanságot, az elmagányosodást és végül az önmagától való elidegenedést, vagyis az önértékelés elvesztését. Az elidegenedésnek ez a kiterjesztett fogalma közel áll az anómia fogalmához.

Tudományterület:

Forrás:

Andorka, Rudolf - Bevezetés a Szociológiába, Budapest, Osiris, 2006, 57. o.

Relációk