Emberi Jogok Európai Bírósága
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) által felállított bírósági szerv, amely az Egyezményben foglalt jogok érvényesülését hivatott elősegíteni. Az EJEB eljárása legtöbb esetben egyéni panasz alapján indul, sikeres panasz esetén a Bíróság megállapítja az egyezményben foglalt alapjog(ok) megsértését és kártérítésre kötelezi a tagállamot. Fontos követelmény, hogy az egyén csak akkor fordulhat az EJEB-hez, ha a saját állama által biztosított összes rendes jogorvoslati lehetőséget kimerítette. A bíróság szerkezetét és eljárását az EJEE 11. kiegészítő jegyzőkönyve (1998) jelentősen átalakította: minden tagállam egy-egy bírát delegál kilenc éves időszakra a testületbe, a bíróság eljárása két részből, egy elfogadhatósági és egy érdemi szakaszból áll. A bíróság székhelye Strasbourgban található.
Tudományterület:
Forrás:
Halmai Gábor - Tóth Gábor Attila (szerk.): Emberi jogok (Budapest: Osiris, 2003) 156-164. Bayer Judit - Kállai Gábor: Az emberi jogok alapjai (Budapest: L'Harmattan - Zsgmond Király Főiskola, 2010) 165-174.
Szerző:
Relációk
intervenciós állam
Az intervenciós állam az állami beavatkozást helyezi a középpontba, történeti államtípusként a liberális állam problémáira adott válaszként értelmezhető. A beavatkozástól mentes tőkés termelés a 19. század végére jelentős társadalmi egyenlőtlenségekhez...Tovább olvasom ...jogi norma
A jogi norma a jogrendszer legkisebb, önmagában értelmezhető egysége, amely egy konkrét cselekvési mintát határoz meg. Logikai szerkezetét tekintve három részből, a hipotézisből (feltételből), a diszpozícóból (rendelkezésből) és a jogkövetkezményből...Tovább olvasom ...gazdasági, szociális és kulturális jog
A gazdasági, szociális és kulturális jogok az emberi jogok második generációjához tartoznak. Kialakulásuk hátterében a XIX. századi tőkés termelés kudarcai, elsősorban a növekvő társadalmi feszültségek, a fokozódó elszegényedés és a...Tovább olvasom ...jogalkalmazói jog
A jogalkalmazói jog a jogalkalmazó szervek tevékenysége során létrejövő joganyag. Kiemelkedő jelentősége van ezen belül a bíró alkotta jognak, amikor egy bírói ítélet vagy ítéletek sorozata döntési mintává válik a...Tovább olvasom ...államszövetség
Az államszövetség (konföderáció) szuverén államok laza szövetsége, amelyet a részes államok valamilyen közös javukat szolgáló cél érdekében, szerződés segítségével hoznak létre. Közös cél lehet pl. a kereskedelmi kapcsolatok élénkítése vagy...Tovább olvasom ...jogszabály érvényessége
A jogszabály érvényessége azt jelenti, hogy a jogszabály kötelező erővel rendelkezik és joghatás kiváltására alkalmas. A jogszabályok érvényességét a modern jogrendszerek rendszerint négy alapvető feltételhez kötik. (1) A jogszabálynak a...Tovább olvasom ...redisztribúció
A társadalmi javak állami újraelosztását, vagyis azok meghatározott szempontok szerinti elvonását és újraosztását jelenti. A megnövekedett állami redisztribúció a jóléti államok sajátossága, amelyek a nemzeti össztermék jelentős részét bevonják az...Tovább olvasom ...Emberi Jogok Európai Bírósága
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) által felállított bírósági szerv, amely az Egyezményben foglalt jogok érvényesülését hivatott elősegíteni. Az EJEB eljárása legtöbb esetben egyéni...Tovább olvasom ...modernizáló állam
A modernizáló állam a XIX. század során, elsősorban Közép- és Kelet-Európában, illetve Észak- és Dél-Európában létrejött történeti államtípus. A modernizáló állam a Nyugat-Európaihoz képest lassabban végbemenő polgári átalakulás és tőkés...Tovább olvasom ...kameralisztika
A XVII.-XVIII. században kialakuló tudomány, amely leginkább közigazgatási és közgazdaságtani ismereteket foglalt magába. Elsősorban német nyelvterületen vált jelentőssé, főbb képviselői Melchior von Osse, Ludwig von Seckendorff, Wilhelm von Schröder, Heinrich...Tovább olvasom ...szövetségi állam
A szövetségi állam (föderáció) több tagállam egyesüléséből létrejövő állam, amelyben a szuverenitás – Georg Jellinek klasszikus felfogása szerint – nem a tagállamokat, hanem a szövetséget illeti meg. A szövetségi állam...Tovább olvasom ...időbeli hatály
Az időbeli hatály a jogszabály alkalmazhatóságának kezdetét és végét határozza meg. A jogszabály általában kihirdetésének időpontjától, a hivatalos lapban való közzétételtől kezdve lép hatályba. A jogalkotó, amennyiben a jogszabály alkalmazására...Tovább olvasom ...Európai Unió Bírósága
Az Európai Unió Bírósága (röviden: EUB) az Európai Unió legfőbb bírósági szerve, amely 28, a tagállamok által hat évre delegált bírából áll. Hatáskörének gyakorlása meghatározott eljárásokhoz kapcsolódik, ilyen például az...Tovább olvasom ...államtöredék
Az államtöredékek az államiság nem minden elemével rendelkező államszerű képződmények. A kifejezést eredetileg Georg Jellinek vezette be, ide sorolva például a függő közjogi rendszereket és az államok külső tartományait (pl....Tovább olvasom ...jogi pozitivizmus
A jogi pozitivizmus egy olyan jogelméleti irányzat, amely a tételes (ún. pozitív) jogot állítja a jogi gondolkodás középpontjába. Szemléletmódként az ókortól kezdve jelen van, önálló elméletként való megjelenése azonban csak...Tovább olvasom ...formális államfogalom
Georg Jellinek klasszikus megfogalmazása szerint az állam „a földfelszín elhatárolt területén letelepedett, legfőbb hatalommal rendelkező és azáltal egységgé összefogott emberi sokaság”. A formális államdefiníció tehát a terület, a népesség és...Tovább olvasom ...jogértelmezés
A jogértelmezés a jogszabály jelentésének feltárására irányuló tevékenység. A jogalkalmazói tevékenység szükségszerű részét képezi, mivel a jogszabályok gyakran nyelvileg pontatlan formában jelennek meg. A jogalkalmazói jogértelmezés mellett megkülönböztethető még jogszabályi...Tovább olvasom ...jogalkotás
A jogalkotás a jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szervek tudatos és formalizált tevékenysége, amely jogi normák létrehozására irányul. Két fő típusát, a törvényalkotást és a rendeletalkotást különböztetjük meg. A jogalkotási folyamat...Tovább olvasom ...igazságosság
Az igazságosság egy olyan erkölcsi kategória, amelyet gyakran elvárásként fogalmaznak meg az állami intézményrendszer, különösen a bíróságok és az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatban. Az igazságosság fogalmi változatai közül érdemes annak disztributív...Tovább olvasom ...regionális állam
A regionális állam az utóbbi két évtizedben, elsősorban Nyugat-Európában kialakuló államtípus. Létrejötte összekapcsolódik a nemzetpolitika és a területi autonómia kérdésével, mivel a regionális állam régiói döntően nemzetiségi alapon szerveződnek. Regionális...Tovább olvasom ...