szabadságjog
A szabadságjogok az egyén életének zavartalanságát, tevékenysége szabad gyakorlását biztosító alapvető jogok. Ide tartozik például az élethez való jog, a kegyetlen vagy embertelen bánásmód tilalma, a tulajdonhoz való jog, a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési és egyesülési jog, a vallási és lelkiismereti szabadság. A szabadságjogok a politikai részvétel jogaival együtt az emberi jogok első generációjához tartoznak. Szerkezetüket tekintve döntően negatív jellegűek, vagyis elsősorban távolmaradást, beavatkozástól való tartózkodást követelnek meg az államtól. Bizonyos szabadságjogok azonban ‘pozitív’, tevőleges magatartást is előírhatnak az állam számára, így például a tisztességes eljáráshoz való jog nem biztosítható egy hatékonyan működő és az emberi jogokat tiszteletben tartó igazságszolgáltatási rendszer kiépítése nélkül.
Tudományterület:
Forrás:
Szerző:
Relációk
jogállamiság
A jogállamiság követelménye az állam jogszabályok szerinti működését feltételezi. Egy jogállamban a közhatalmat a jogszabályoknak megfelelően gyakorolják, az állam szervei és az állampolgárok egyaránt a jogszabályoknak megfelelően cselekszenek. Eltérő történeti...Tovább olvasomjogértelmezés
A jogértelmezés a jogszabály jelentésének feltárására irányuló tevékenység. A jogalkalmazói tevékenység szükségszerű részét képezi, mivel a jogszabályok gyakran nyelvileg pontatlan formában jelennek meg. A jogalkalmazói jogértelmezés mellett megkülönböztethető még jogszabályi...Tovább olvasomjogi norma
A jogi norma a jogrendszer legkisebb, önmagában értelmezhető egysége, amely egy konkrét cselekvési mintát határoz meg. Logikai szerkezetét tekintve három részből, a hipotézisből (feltételből), a diszpozícóból (rendelkezésből) és a jogkövetkezményből...Tovább olvasomtársadalmi norma
A társadalmi normák magatartás-szabályok, amelyek meghatározzák, hogy egy adott szituációban hogyan kell valakinek cselekednie. A társadalmi normák tehát előíró (preskriptív) jellegű kijelentések, amelyek a leíró (deskriptív) kijelentésekkel szemben nem igazságértékkel,...Tovább olvasomjogképződés
A jogképződés a jogi normák létrejöttének folyamatát jelenti. Két fő jogképződési módot, a jogalkotást és a jogalkalmazói jogképződést lehet megkülönböztetni. A jogalkotás és a törvényi jog dominanciája a római-germán jogcsaládokra,...Tovább olvasomEmberi Jogok Európai Bírósága
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) által felállított bírósági szerv, amely az Egyezményben foglalt jogok érvényesülését hivatott elősegíteni. Az EJEB eljárása legtöbb esetben egyéni...Tovább olvasomjoghézag
Szűkebb értelemben vett joghézagról akkor beszélünk, ha egy ügy eldöntéséhez nem áll rendelkezésre jogi norma. Tágabb értelemben a joghézag kifejezés minden olyan esetben használatos, amikor nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy...Tovább olvasomjogalkotás
A jogalkotás a jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szervek tudatos és formalizált tevékenysége, amely jogi normák létrehozására irányul. Két fő típusát, a törvényalkotást és a rendeletalkotást különböztetjük meg. A jogalkotási folyamat...Tovább olvasommerkantilizmus
A merkantilizmus egy olyan, a XVII. században kialakult gazdaságpolitikai felfogás, amely egy állam gazdagságának a forrását a külkereskedelemben, elsősorban a külkereskedelmi export-többletben látta. A merkantilisták arra törekedtek, hogy a nemesfémet...Tovább olvasomEurópai Unió Bírósága
Az Európai Unió Bírósága (röviden: EUB) az Európai Unió legfőbb bírósági szerve, amely 28, a tagállamok által hat évre delegált bírából áll. Hatáskörének gyakorlása meghatározott eljárásokhoz kapcsolódik, ilyen például az...Tovább olvasomreálunió
A reálunió a perszonálunióhoz képest szorosabb államkapcsolatot jelent, mert az egymással szövetséges államok a közös uralkodó személye mellett közös állami szervekkel is rendelkeznek. A közös szervek közös ügyek vitelére hivatottak...Tovább olvasomjogi pozitivizmus
A jogi pozitivizmus egy olyan jogelméleti irányzat, amely a tételes (ún. pozitív) jogot állítja a jogi gondolkodás középpontjába. Szemléletmódként az ókortól kezdve jelen van, önálló elméletként való megjelenése azonban csak...Tovább olvasomkodifikáció
A kodifikáció egy joganyag törvénykönyvekben (ún. kódexekben) való összefoglalását és közzétételét jelenti. A kodifikációs tevékenység a jogtörténet egészét végigkíséri, amire a legkorábbi időszakoktől kezdve találunk példát (pl. Hammurapi törvényoszlopa, a...Tovább olvasomEmberi Jogok Európai Egyezménye
Az Emberi Jogok Európai Egyezménye (röviden: EJEE) az Európa Tanács által létrehozott regionális emberi jogi egyezmény, amelynek szinte az összes európai állam (jelenleg 47 ország, Fehéroroszország kivételével) tagja. Az egyezményt...Tovább olvasomjogalkalmazói jog
A jogalkalmazói jog a jogalkalmazó szervek tevékenysége során létrejövő joganyag. Kiemelkedő jelentősége van ezen belül a bíró alkotta jognak, amikor egy bírói ítélet vagy ítéletek sorozata döntési mintává válik a...Tovább olvasomliberális állam
A ‘liberális állam’ kifejezés egyszerre utal a modern állam XIX. században létrejött történeti típusára és a liberális ideológiához kapcsolódó állameszmény különféle alakváltozataira (pl. minimális állam, semleges állam, korlátozott állam). A...Tovább olvasomvisszaható hatály
Visszaható hatályú jogalkotás esetén a jogalkotó a jogszabály előírásait a jogszabály kihirdetését megelőző időre is alkalmazni rendeli. Ez azért ellentmondásos, mert olyan elvárásokat támaszt(hat) a jogalanyok irányába, amelyeket korábban nem...Tovább olvasomállamszövetség
Az államszövetség (konföderáció) szuverén államok laza szövetsége, amelyet a részes államok valamilyen közös javukat szolgáló cél érdekében, szerződés segítségével hoznak létre. Közös cél lehet pl. a kereskedelmi kapcsolatok élénkítése vagy...Tovább olvasomigazságosság
Az igazságosság egy olyan erkölcsi kategória, amelyet gyakran elvárásként fogalmaznak meg az állami intézményrendszer, különösen a bíróságok és az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatban. Az igazságosság fogalmi változatai közül érdemes annak disztributív...Tovább olvasomkameralisztika
A XVII.-XVIII. században kialakuló tudomány, amely leginkább közigazgatási és közgazdaságtani ismereteket foglalt magába. Elsősorban német nyelvterületen vált jelentőssé, főbb képviselői Melchior von Osse, Ludwig von Seckendorff, Wilhelm von Schröder, Heinrich...Tovább olvasom