államszövetség
Az államszövetség (konföderáció) szuverén államok laza szövetsége, amelyet a részes államok valamilyen közös javukat szolgáló cél érdekében, szerződés segítségével hoznak létre. Közös cél lehet pl. a kereskedelmi kapcsolatok élénkítése vagy közös védelmi feladatok ellátása. Az államszövetségben az államok teljes mértékben megőrzik szuverenitásukat, a közös szervezetrendszer általában csekély méretű, leginkább konzultatív funkcióval rendelkezik. Konföderáció volt például az amerikai polgárháború idején a rabszolgatartó déli államok szövetsége vagy 2003 és 2006 között Szerbia és Montenegró kapcsolata. A Szovjetunió felbomlását követően az utódállamok egy részéből létrejött Független Államok Közössége (FÁK) is államszövetségnek tekinthető.
Tudományterület:
Forrás:
Roman Herzog: Államkapcsolatok, in: Takács Péter (szerk.): Államtan - Írások a XX. századi általános államtudomány köréből (Budapest: Szent István Társulat, 2003) 847-867. Dezső Márta - Fürész Klára - Kukorelli István - Papp Imre - Sári János - Somody Bernadette - Szegvári Péter - Takács Imre: Alkotmánytan I. (Budapest: Osiris, 2007)
Szerző:
Relációk
regionális állam
A regionális állam az utóbbi két évtizedben, elsősorban Nyugat-Európában kialakuló államtípus. Létrejötte összekapcsolódik a nemzetpolitika és a területi autonómia kérdésével, mivel a regionális állam régiói döntően nemzetiségi alapon szerveződnek. Regionális...Tovább olvasomformális államfogalom
Georg Jellinek klasszikus megfogalmazása szerint az állam “a földfelszín elhatárolt területén letelepedett, legfőbb hatalommal rendelkező és azáltal egységgé összefogott emberi sokaság”. A formális államdefiníció tehát a terület, a népesség és...Tovább olvasomjogállamiság
A jogállamiság követelménye az állam jogszabályok szerinti működését feltételezi. Egy jogállamban a közhatalmat a jogszabályoknak megfelelően gyakorolják, az állam szervei és az állampolgárok egyaránt a jogszabályoknak megfelelően cselekszenek. Eltérő történeti...Tovább olvasomtársadalmi norma
A társadalmi normák magatartás-szabályok, amelyek meghatározzák, hogy egy adott szituációban hogyan kell valakinek cselekednie. A társadalmi normák tehát előíró (preskriptív) jellegű kijelentések, amelyek a leíró (deskriptív) kijelentésekkel szemben nem igazságértékkel,...Tovább olvasomszabadságjog
A szabadságjogok az egyén életének zavartalanságát, tevékenysége szabad gyakorlását biztosító alapvető jogok. Ide tartozik például az élethez való jog, a kegyetlen vagy embertelen bánásmód tilalma, a tulajdonhoz való jog, a...Tovább olvasomkameralisztika
A XVII.-XVIII. században kialakuló tudomány, amely leginkább közigazgatási és közgazdaságtani ismereteket foglalt magába. Elsősorban német nyelvterületen vált jelentőssé, főbb képviselői Melchior von Osse, Ludwig von Seckendorff, Wilhelm von Schröder, Heinrich...Tovább olvasomállamszövetség
Az államszövetség (konföderáció) szuverén államok laza szövetsége, amelyet a részes államok valamilyen közös javukat szolgáló cél érdekében, szerződés segítségével hoznak létre. Közös cél lehet pl. a kereskedelmi kapcsolatok élénkítése vagy...Tovább olvasomjogi norma
A jogi norma a jogrendszer legkisebb, önmagában értelmezhető egysége, amely egy konkrét cselekvési mintát határoz meg. Logikai szerkezetét tekintve három részből, a hipotézisből (feltételből), a diszpozícóból (rendelkezésből) és a jogkövetkezményből...Tovább olvasomkodifikáció
A kodifikáció egy joganyag törvénykönyvekben (ún. kódexekben) való összefoglalását és közzétételét jelenti. A kodifikációs tevékenység a jogtörténet egészét végigkíséri, amire a legkorábbi időszakoktől kezdve találunk példát (pl. Hammurapi törvényoszlopa, a...Tovább olvasomintervenciós állam
Az intervenciós állam az állami beavatkozást helyezi a középpontba, történeti államtípusként a liberális állam problémáira adott válaszként értelmezhető. A beavatkozástól mentes tőkés termelés a 19. század végére jelentős társadalmi egyenlőtlenségekhez...Tovább olvasomjogszabály érvényessége
A jogszabály érvényessége azt jelenti, hogy a jogszabály kötelező erővel rendelkezik és joghatás kiváltására alkalmas. A jogszabályok érvényességét a modern jogrendszerek rendszerint négy alapvető feltételhez kötik. (1) A jogszabálynak a...Tovább olvasomállamtöredék
Az államtöredékek az államiság nem minden elemével rendelkező államszerű képződmények. A kifejezést eredetileg Georg Jellinek vezette be, ide sorolva például a függő közjogi rendszereket és az államok külső tartományait (pl....Tovább olvasomjogszabály hatály
A hatály a jogszabály érvényességének ‘terjedelme’: azt adja meg, hogy az adott jogszabály milyen körülményekre tekintettel alkalmazható. Megkülönböztetünk időbeli, területi, személyi, tárgyi és szervi hatályt, attól függően, hogy az adott...Tovább olvasomjóléti állam
A XX. század második felében megjelenő államtípus, amely a társadalmi javak szociális célú újraelosztására helyezi a hangsúlyt. Fénykorát az 1950-es és 70-es évek között élte, elsősorban Nyugat- és Észak-Európára jellemző....Tovább olvasomszövetségi állam
A szövetségi állam (föderáció) több tagállam egyesüléséből létrejövő állam, amelyben a szuverenitás – Georg Jellinek klasszikus felfogása szerint – nem a tagállamokat, hanem a szövetséget illeti meg. A szövetségi állam...Tovább olvasomEmberi Jogok Európai Bírósága
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) által felállított bírósági szerv, amely az Egyezményben foglalt jogok érvényesülését hivatott elősegíteni. Az EJEB eljárása legtöbb esetben egyéni...Tovább olvasomreálunió
A reálunió a perszonálunióhoz képest szorosabb államkapcsolatot jelent, mert az egymással szövetséges államok a közös uralkodó személye mellett közös állami szervekkel is rendelkeznek. A közös szervek közös ügyek vitelére hivatottak...Tovább olvasomliberális állam
A ‘liberális állam’ kifejezés egyszerre utal a modern állam XIX. században létrejött történeti típusára és a liberális ideológiához kapcsolódó állameszmény különféle alakváltozataira (pl. minimális állam, semleges állam, korlátozott állam). A...Tovább olvasomgazdasági, szociális és kulturális jog
A gazdasági, szociális és kulturális jogok az emberi jogok második generációjához tartoznak. Kialakulásuk hátterében a XIX. századi tőkés termelés kudarcai, elsősorban a növekvő társadalmi feszültségek, a fokozódó elszegényedés és a...Tovább olvasomjogalkotás
A jogalkotás a jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szervek tudatos és formalizált tevékenysége, amely jogi normák létrehozására irányul. Két fő típusát, a törvényalkotást és a rendeletalkotást különböztetjük meg. A jogalkotási folyamat...Tovább olvasom