félprezidenciális kormányforma
A félprezidenciális kormányforma az elnöki és a parlamentáris rendszer között képez átmenetet, amelyben a végrehajtó hatalom felelősséggel tartozik a törvényhozó hatalomnak, ugyanakkor a végrehajtó hatalom csúcsa független a a törvényhozástól, s az elnöknek jelentős hatáskörei vannak a végrehajtó hatalomban, ugyanakkor létezik miniszterelnök is, a végrehajtó hatalom nem monolitikus, hanem duális. A francia 1958-as alkotmány révén került megalkotásra a félelnöki rendszer mintapéldája.
Tudományterület:
Forrás:
Szalai András: A kormányforma kérdése és dilemmái. In Bende Zsófia - Halász Iván (szerk.): Összehasonlító alkotmányjog. NKE Szolgáltató Kft., Budapest, 2014. 84-86.
Szerző:
Relációk
szuverenitás (jog)
A szuverenitás (főhatalom) az állam fogalmi elemeinek egyike a népességen és az államterületen túl. A fogalmat Jean Bodin dolgozta ki, és főhatalmat jelent. Az állami főhatalom teljességét egyetlen szerv sem...Tovább olvasomszavazás
A szavazás a népszuverenitás közvetett gyakorlásához kapcsolódik, a szavazás nem más, mint a választójog gyakorlása, ami többféle módon történhet. A legegyszerűbb és főszabály szerinti mód a szavazóhelyiségben való szavazás. A...Tovább olvasomalkotmánybíró
Az Alkotmánybíróság tagjai, az alkotmánybíráskodást ellátó személyek az alkotmánybírák. A magyar Alkotmánybíróságnak 15 tagja van, akiket az Országgyűlés választ, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával, egy a képviselőcsoportok által jelölt bizottság...Tovább olvasomdiszkrimináció tilalma
A diszkrimináció tilalmának hagyományos jelentése nem más, mint a hárányos megkülönböztetés tilalma, továbbá a törvény előtti egyenlőség követelménye. A diszkriminációtilalom az emberi méltóságból fakad, az emberi méltóságra vezethető vissza. Pozitív...Tovább olvasomállampolgári kötelességek
Az alapvető kötelezettségek csoportján belül megkülönböztethetünk állampolgári kötelességeket, amelyek olyan kötelességek, amelyeket az alkotmányozó nem mindenki, hanem csupán az állampolgárok kötelességeként jelölt meg. Ezen esetekben a “mindenki” fordulat helyett a...Tovább olvasomtulajdonhoz való jog
A tulajdonhoz való jog nem csupán tulajdon és a vagyoni értékű jogok védelmét foglalja magában, ugyanis az Alkotmánybíróság azt is kimondta, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén egyes közjogi várományok (pl....Tovább olvasombíró
A bíró az igazságszolgáltatás megtestesítője, az a személy, aki a polgári és büntetőügyekben ítélkezni jogosult. A bírák jogállásáról külön sarkalatos törvény rendelkezik. Bíróvá az a harmincadik életévét betöltött magyar állampolgár...Tovább olvasomalkotmányjog
Az alkotmányjog egy, a közjog területéhez tartozó jogág, amely egy adott államban a jogrendszer felépítésére és tartalmára vonatkozó előírásokat, a táradalmi (politikai és gazdasági) berendezkedést, az állam és polgárai viszonyát,...Tovább olvasomállamcél
Az államcélok olyan, az alkotmányokban szereplő, az állam számára irányt mutató célkitűzések, amelyekből alanyi jogi jogosultság nem következik, és amelyek alapján a törvényhozás sem kötelezhető semmiféle alanyi jogi jogosultságot biztosító...Tovább olvasomelvi bírósági döntés
Az elvi bírósági döntések az alsóbb fokú bíróságok olyan határozatai, amelyek a társadalom széles körét érintő, vagy a közérdek szempontjából kiemelt jelentőségű ügyben születtek, és ilyenként való közzétételükről döntés született....Tovább olvasomönkormányzás
Az önkormányzást összetett jelenségnek tekinthetjük, amely magában hordoz egyfajta önigazgatást. Önigazgatásról akkor beszélhetünk, ha az, aki igazgat (az igazgatás alanya) és az, akit igazgatnak (az igazgatás tárgya) megegyeznek. A helyi...Tovább olvasomszemélyes adatok védelme
A személyes adatok védelme a magánszféra védelmében, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogban gyökerezik, és azt jelenti, hogy mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, ahhoz, hogy azokról...Tovább olvasomparlament
Az alkotmányos államokban a parlament a demokrácia intézménye, a nép képviseletének szervezeti formája, a legfőbb népképviseleti és törvényhozó közhatalmi szerv, amelynek több funkciója van. Ilyen funkciók az adómegajánlás, a költségvetési...Tovább olvasompihenéshez való jog
A pihenéshez való jog az alapjogok második generációjához, a szociális jogok közé tartozik, és alapjognak nem minősülő alkotmányos jog, amelyből a napi munkaidő és heti pihenőidő, a túlmunka maximuma, valamint...Tovább olvasomszakszervezeti szervezkedés szabadsága
A szakszervezeti szervezkedés szabadsága alapján a munkáltatóknak és a munkavállalóknak, továbbá szervezeteiknek jogában áll egymással tárgyalni, kollektív szerződést kötni, érdekeik védelmében együttesen fellépni, beleértve a munka beszüntetéséhez való jogot (sztrájkjog)....Tovább olvasomvéleménynyilvánítás szabadsága
A véleménnyilvánítás szabadsága azt jelenti, hogy mindenkinek joga van véleményének szabad kinyilvánításához. A politikai szabadságjogok közé tartozó alapjog, csakúgy, mint a választójog vagy a petíciós jog, emellett a kommunikációs jogok...Tovább olvasomszociális biztonsághoz való jog
A második generációs szociális jogok közé tartozó szociális biztonsághoz való jog – a korábban hatályos szabályozással szemben – az Alaptörvény szerint nem alapjog, hanem csupán államcél, ami azt jelenti, hogy...Tovább olvasomemberi méltóság
Az emberi méltóság minden emberi jog anyajoga, minden alapjog érinthetetlen lényege, amelyből a kínzás, megalázó bánásmód vagy büntetés tilalma, a rabszolgaság tilalma, az emberen tájékoztatása és önkéntes hozzájárulása nélküli kísérlet...Tovább olvasomstátustörvény
A státustörvény elnevezést a magyar jogban az Ausztrián kívüli szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényre szokás használni, habár nem tekinthető a szó szoros értelemben vett státustörvénynek, hiszen nem határozza meg...Tovább olvasomnemzet
A nemzet kétféleképpen fogható fel: kulturális nemzetként és politikai nemzetként. A politikai nemzet megközelítésű nemzetfelfogás azokat tekinti egy adott nemzet tagjainak, akik az adott állam területén belül élnek, vagyis a...Tovább olvasom