frakció
A frakciók a pártok valamely képviseleti szervben résztvevő pártok képviselőcsoportjai, amelyek jogilag elismertek, és szervezetten működnek. Ezek a képviselőcsoportok létrejöhetnek a helyi önkormányzatok képviselő-testületében, vagy a parlamentben is. Az Alaptörvény lehetővé teszi, hogy az országgyűlési képviselők országgyűlési képviselőcsoportot alkossanak, amennyiben a Házszabályban meghatározott feltételek fennállnak. Csak azok a képviselők hozhatnak létre képviselőcsoportokat, amelyek az előző általános választáson országos listát állító, azonos párthoz, vagy annak jogutódjához tartoznak. Országgyűlési képviselőcsoportot főszabály szerint legalább öt azonos párthoz tartozó képviselő alakíthat. Három azonos párthoz tartozó képviselő is elegendő azonban a képviselő csoport megalakulásához, amennyiben ugyanarról a pártlistáról szerezték mandátumukat. A képviselőcsoportok tagjai többletjogosítványokkal rendelkeznek a képviselőcsoportba nem tartozó képviselőhöz képest. A képviselők jogosultak egyéb, nem képviselőcsoportnak minősülő csoportok létrehozására is.
Tudományterület:
Forrás:
Téglási András: Az országgyűlés. In: Patyi András - Téglási András (szerk.): Államtan és a magyar állam szervezete. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2013. 75., Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 5. cikk (4), Házszabály 1-6. §
Szerző:
Relációk
rendőrség
A rendőrség egy állami és fegyveres rendvédelmi szerv, amely az államigazgatás részeként működik. Feladatkörébe tartozik a bűnüldözés, a bűnmegelőzés, továbbá államigazgatási és rendészeti feladatok ellátása, a közrend és a közbiztonság...Tovább olvasomparlamenti ellenőrzés
A parlamenti ellenőrzés a parlamentek egyik klasszikus funkciója, amelynek különböző eszközei alakultak ki, és a törvényhozó és végrehajtó hatalom viszonyát érinti, ugyanis alatta a kormány parlament általi ellenőrzését értjük. Bár...Tovább olvasommásodik parlamenti kamara
A kétkamarás parlamentek második kamaráját sokféleképpen szokás nevezni (pl. felsőház), és sokféle alapon szerveződhet, típusai között szerepelnek a szövetségi államok második kamarái, amelyekben a tagállami érdekek kerülnek megjelenítésre (pl. Németország),...Tovább olvasombírói függetlenség
A bírói függetlenség elve az igazságszolgáltatás alapelvei közé tartozik, és szűkebb értelemben a bíró, s így a bírói döntés függetlenségét jelenti, tágabb értelemben pedig az egész bírói szervezetrendszer függetlenségét szokás...Tovább olvasomkormánybizottság
A kormánybízottság a kormány egyik testületi segédszervtípusa, amely tevékenysége több igazgatási ágazatra kiterjed, az azok közötti együttműködés koordinálására hivatott. A kormány jogosult a létrehozatalukra, méghozzá normatív határozat, vagy kormányrendelet útján,...Tovább olvasomszükségállapot
A szükségállapot a különleges jogrend országon belüli szükséghelyzet – lázongás vagy polgárháború esetére fenntartott altípusa. A szükségállapot (csakúgy mint a rendkívüli állapot) kihirdetéséhez is az összes Országgyűlési képviselő kétharmadának szavazata...Tovább olvasomönálló szabályozó szerv
Az önálló szabályozó szervek az Országgyűlés által, sarkalatos törvényben, a végrehajtó hatalomhoz tartozó feladat- és hatáskörök ellátására létrehozott szervek. Az önálló szabályozó szervek függetlenek, vezetőik rendeletkibocsátási jogkörrel rendelkeznek. A hatályos...Tovább olvasomellenjegyzés (jog)
Az ellenjegyzés azt jelenti, hogy valamely politikai felelősséggel nem rendelkező tisztségviselő (általában a köztársasági elnök) helyett aláírásával egy politikai felelősséggel rendelkező tisztségviselő (általában a kormány valamely tagja) vállalja a felelősséget....Tovább olvasomalkotmányosság
Egy államban akkor érvényesül az alkotmányosság, ha nem csupán formai értelemben beszélhetünk róla (vagyis nem elegendő, hogy egy államnak van alkotmánya, és azt a gyakorlatban is betartják, illetve végrehajtják), hanem...Tovább olvasomnemzet
A nemzet kétféleképpen fogható fel: kulturális nemzetként és politikai nemzetként. A politikai nemzet megközelítésű nemzetfelfogás azokat tekinti egy adott nemzet tagjainak, akik az adott állam területén belül élnek, vagyis a...Tovább olvasomköztestület
A köztestületek az önkormányzatok egyik típusát jelölik, amelyek nem területi, hanem funkcionális alapon szerveződnek. A köztestületek is többfélék lehetnek. Közös tulajdonságuk, hogy mindegyikük a jogi szabályozás által közérdekűnek minősített tevékenységet...Tovább olvasomköztársasági elnök
A köztársasági elnök az államfők egyik típusa, amelynek legitimációja racionális-legális. Magyarországon is a köztársasági elnök tekinthető az államfőnek. Magyarországon a köztársasági elnök közvetetten, az Országgyűlés által kerül megválasztásra, ám egyes...Tovább olvasomállamtitkár
A (parlamenti vagy szakpolitikai) államtitkárok főszabály szerint a miniszterek teljes jogkörű helyettesei, akiket a miniszterelnök miniszterek véleményének kikérését követő javaslatára a köztársasági elnök nevez ki. Ezzel szemben a közigazgatási államtitkárok...Tovább olvasomkonföderáció
A konföderáció vagy államszövetség az államkapcsolatok, az összetett államok egyik típusa, amelyet egyes szuverén államok egymással megkötött szerződéssel hoznak létre. Jelenleg Európában egyetlen állam, méghozzá a Svájci Államszövetség létezik konföderáció...Tovább olvasombíró
A bíró az igazságszolgáltatás megtestesítője, az a személy, aki a polgári és büntetőügyekben ítélkezni jogosult. A bírák jogállásáról külön sarkalatos törvény rendelkezik. Bíróvá az a harmincadik életévét betöltött magyar állampolgár...Tovább olvasompihenéshez való jog
A pihenéshez való jog az alapjogok második generációjához, a szociális jogok közé tartozik, és alapjognak nem minősülő alkotmányos jog, amelyből a napi munkaidő és heti pihenőidő, a túlmunka maximuma, valamint...Tovább olvasomállam és egyház viszonya
Egy demokratikus jogállamban alapvető követelménynek tekinthető az állam és egyház elválasztása, ami azt jelenti, hogy az állam és az egyház vezetése személyileg és szervezetileg elkülönül, az állam és az egyház...Tovább olvasommunkához való jog
A munkához való jog azt jelenti, hogy mindenkinek jogában áll a munkáját és foglalkozását szabadon megválasztani, továbbá szabadon vállalkozni, továbbá azt is, hogy minden munkavállalónak joga van olyan munkafeltételekre, amelyek...Tovább olvasomközjogi szervezetszabályozó eszközök
A közjogi szervezetszabályozó eszközök olyan jogforrások, amelyek csupán a szabályozó szervre magára, illetőleg a vezetése, illetve irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervekre bírnak kötelező erővel. Míg a jogszabályokat ki kell...Tovább olvasomhontalan
Hontalan az a személy, akit egyetlen állam sem ismer el saját joga szerint állampolgárának. A hontalanság többféle módon keletkezhet. Létrejöhet születéssel (a vérségi és területi elv ütközésekor), házassággal, államutódlással, az...Tovább olvasom