hatalom
Egyéneknek vagy egy csoport tagjainak az a képessége, hogy bizonyos célokat elérjenek vagy érdekeiket érvényesítsék. Az a viszony, amelyben a hatalmat birtokló személynek módja van arra, hogy a hatalminak alávetett személyt rábírja, hogy szándékainak megfelelően viselkedjék. A hatalomnak alávetett személy vagy azért viselkedhet a hatalmat birtokló szándékainak megfelelően, mert az erre kényszeríti, vagy azért, mert jogosnak, legitimnek tartja a hatalmat birtoklónak ezt az igényét. A hatalom minden emberi kapcsolatrendszert áthat. Számos társadalmi konfliktus hatalmi harc, mivel az egyének vagy csoportok által birtokolt hatalom mértéke meghatározza, mennyiben képesek elképzeléseiket mások ellenében a gyakorlatba átültetni.
Tudományterület:
Forrás:
Giddens, Anthony: Szociológia, Budapest, Osiris, 2008, 652. o.
Szerző:
Relációk
latens funkció
A funkcionalista személélet szerint valamely társadalmi jelenségnek ki nem mondott, rejtett funkciója, amelyet a társadalomtudományi kutatás tud feltárni. Egy társadalmi cselekvés funkcionális következménye, amely a cselekvés teréül szolgáló társadalmi rendszer...Tovább olvasommigráns
Az a személy, aki eredeti (szokásos) lakóhelyének országát elhagyja, azaz részt vesz a nemzetközi vándorlásban. A távozási (kibocsátó) ország szempontjából a személyt kivándorlónak, a fogadó ország szempontjából bevándorlónak nevezik. A...Tovább olvasomneolokális lakóhelyválasztás
Neolokális lakóhelyválasztásról akkor besélhetünk amikor új háztartás kialakítására kerül sor, például a gyermek gazdaságilag aktívvá, keresővé válik, és családjától külön, saját lakóhelyre költözik, vagy a házaspár mindkettőjük családjától külön, saját...Tovább olvasomgenerációs mobilitás
A generációs vagy nemzedéki mobilitás a társadalmi mobilitás egy fajtája, melynek két típusát különböztetjük meg. A nemzedékek közötti (intergenerációs) mobilitásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor valakinek a társadalmi helyzete a...Tovább olvasomurbanizáció
A társadalomtudományban használt urbanizáció fogalmának két magyar fordítása lehetséges: városodás és városiasodás. Városodásnak nevezi a magyar szakirodalom azt a tendenciát, hogy a városi népesség aránya nő. Ettől szokás megkülönböztetni a...Tovább olvasompoligámia
A házasság olyan formája, amelyben egy férfinak vagy nőnek egynél több házastársa van. Poligíniának nevezik azt az esetet, amikor egy férfinak több felesége van, poliandriának pedig azt, amikor egy nőnek...Tovább olvasomszemélyes tér
Fizikai távolság, amelyet egyének egymás között tartanak. Szorosabb kapcsolat esetén lehet bizalmas, formális érintkezésben pedig társasági távolságról, előadó és közönsége között nyilvános távolságról beszélhetünk. A személyes tér nagysága kultúránként különbözik....Tovább olvasomelit
A rétegződés során kialakuló, a társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedő kis létszámú – az uralkodó osztálynál kisebb csoport. Az elitcsoportok minden társadalmi szférában jelen vannak, így beszélhetünk politikai-, gazdasági-, kulturális elitről,...Tovább olvasomfeketegazdaság
A társadalom jólétét nem növelő, kifejezetten bűnöző jellegű haszonszerző tevékenységek. Szembeállítható a szürkegazdasággal, mely azokat a gazdasági tevékenységeket jelöli, amelyek nem kifejezetten tiltottak, de a személyi jövedelemadó alól való kibújás...Tovább olvasomrasszizmus
Olyan gondolkodásmód, amely szerint az a faj, amelyhez az adott ember tartozik, vagy pontosabban amelyhez tartozónak vallja magát, magasabb rendű, mint a többi faj, például intelligensebb, erkölcsösebb stb. Bár igen...Tovább olvasomvándorlás
A vándorlás, idegen szóval a migráció a népesség városok, községek és államok közötti mozgásának dinamikáját jelenti. A vándorlás vagy lakóhely-változtatás a demográfiaia kutatási körébe tartozik. A vándorlás egyéni és társadalmi...Tovább olvasometnicitás
Az etnicitás egy adott csoport tagjait más csoportoktól elválasztó kulturális értékek és normák. Az etnikai csoportok egymástól való megkülönböztetésére különféle jellemző vonások szolgálhatnak, de leggyakrabban a csoport nyelvét, történelmét, hagyományait...Tovább olvasometnikai kisebbségek
Etnikai kisebségi csoportnak tekintjük az olyan közösséget, amelynek tagjai egy olyan közös kulturális identitástudattal rendelkeznek, amely megkülönbözteti, elkülöníti őket a körülöttük élő más csoportoktól. Az etnikai kisebbségekkel szembeni előítélet és...Tovább olvasomjóléti állam
Azoknak a jóléti programoknak a komplex rendszere, amelyeken keresztül az állam a polgárainak jólétéről gondoskodik. A jóléti államok a második világháború után fejlődtek ki Nyugat-Európában. Esping-Andersen az államok jóléti szerepvállalásának...Tovább olvasomkonfliktuselmélet
Társadalomtudományi szemléletmód, amely szerint az emberi társadalmak alapvető jellemzője a tagjaik között fennálló konfliktus, így a kutatók figyelme a társadalmi feszültségekre, választóvonalakra és egymással versengő érdekekre kell, hogy irányuljon. A...Tovább olvasomnukleáris család
Szó szerint családmagot jelent, mely a XX. században a modern társadalmakban a jellemző családforma. Olyan háztartást alkotó családi csoport, amelyben maximum két generáció él együtt: az anya és apa (vagy...Tovább olvasomtársadalmi struktúra
A társadalmi struktúra fogalma fontos szerepet játszik a társadalomtudományban. Az egyének vagy csoportok közötti interakció mintái. Arra utal, hogy életünk társadalmi kontextusai nemcsak véletlenszerűen kialakuló esemény- vagy cselekvéshalmazokból állnak, hanem...Tovább olvasomforradalom
A politikai változás folyamatának részeként olyan tömegeket mozgósító társadalmi mozgalom létrejövetele, amely erőszak alkalmazásával sikeresen megdönti a fennálló rendszert, és új kormányzatot hoz létre. A forradalom nem azonos az államcsínnyel,...Tovább olvasomúj társadalmi mozgalmak
Olyan társadalmi mozgalmak csoportja, amelyek az 1960-as évek óta alakultak ki a nyugati társadalmakban, válaszul az emberi civilizációban jelentkező kockázatokra. Az ide tartozó mozgalmak – például a feminizmus, a környezetvédelem,...Tovább olvasomagresszív nacionalizmus
A nacionalizmus egy radikális váfaja. Az a felfogás, amely szerint a nemzetnek, amelyhez az egyén tartozik, más nemzetekkel vagy a társadalmon belüli kisebbségekkel szemben, amelyeket nem tekintenek a nemzet részének,...Tovább olvasom