hivatásetika
A közszolgálati hivatásetika (mint bármely más szaketika) a közszolgálati pálya területén uralkodó erkölcsi-magatartási szabályokat jelöli. Egy klasszikus meghatározás szerint a közszolgálati etika a közszolgálat tevékenységi körébe vágó, gyakran jogszabályokban is tükröződő, máskor csak etikai kódexekben szereplő vagy a gyakorlatban kialakult erkölcsi szabályok összessége. Az etikai szabályozás két formában valósulhat meg. Egyrészt az erkölcsi normák egy részét a jogalkotó jogi normákba foglalja. A közszolgálati tisztviselői törvény így külön pontban tárgyalja a hivatásetikai alapelveket (pl. hűség és elkötelezettség), ezen túlmenően azonban további etikai alapú normát tartalmaz (pl. eskü, összeférhetetlenség). Másrészt az etikai normák un. etikai kódexekben jelenhetnek meg. Erre példa a Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar Hivatásetikai Kódexe, amely nemcsak az etikai normákat, de az etikai eljárás szabályait is tartalmazza. Az etikai szabályok megsértése esetén nem jogi, hanem erkölcsi szankciók alkalmazhatók (figyelmeztetés, megrovás).
Tudományterület:
Forrás:
György-Hazafi-Horváth-Juhász-Kis-Linder: Közszolgálati életpályák, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2013. 14. fejezet György István: Közszolgálati jog, HVG ORAC 2007. 16. fejezet, Hencz Aurél: Gondolatok a közszolgálati pragmatikáról és etikáról 1867-1944. Magyar Közigazgatás, 1993/1. 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálato tisztviselőkről 83. §
Szerző:
Relációk
közszolgálati jog
A közszolgálati jog a jogrendszer azon elkülönült ága, amely a közszolgálati jogviszonyokat, a közszolgálati alkalmazottak jogállását, vagy másképpen: a közszolgálati pragmatikát kógens (azaz eltérést nem engedő) jogi normák alkalmazásával szabályozza....Tovább olvasomfelmentési idő
A közszolgálati tisztviselőt felmentése esetén felmentési idő illeti meg. A felmentési idő, amely a felmentési okiratban megjelölt napon kezdődik, két hónap. E jogintézménynek az a funkciója, hogy a felmentett közszolgálati...Tovább olvasomeskü
Az eskü a jogviszony keletkezésekor egyfelől egy ünnepélyes aktus, fogadalom a közszolgálat legfontosabb értékeinek megőrzésére. Másrészt alapvető jelentőségű jognyilatkozat is, ugyanis az eskütétel elmaradása érvénytelenségi ok, amelyre bárki hivatkozhat. Tehát...Tovább olvasomösszeférhetetlenség (politikai)
A politikai összeférhetetlenség a közszolgálati tisztviselők politikai életben való részvételét, valamint pártpolitikai tevékenységét korlátozza. A közszolgálati tisztviselő pártnak tagja ugyan lehet, de pártban tisztséget nem viselhet, továbbá párt nevében vagy...Tovább olvasomideiglenes foglalkoztatás
A kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás lényege, hogy a tisztviselő eredeti kinevezését nem módosítják, ennek ellenére a munkaköri leírásában rögzített szokásos munkájához képest más feladatokat (is) el kell látnia, s esetenként...Tovább olvasomösszeférhetetlenség (általános)
Az összeférhetetlenség (s különösen annak terjedelme és szigorúsága) a közszolgálat egyik jellemző intézménye. Jelentése: arra tekintettel, hogy valaki közszolgálati tisztviselő, olykor jelentős korlátozásokat kell elfogadjon. Így bizonyos tisztségeket nem vállalhat,...Tovább olvasommunkáltatói jogkör gyakorlása
Különbséget kell tennünk a munkáltató és a munkáltatói jogkör gyakorlója között. A munkáltató egy közigazgatási szerv (pl. minisztérium, polgármesteri hivatal, megyei kormányhivatal), akit a közszolgálati jogban szolgálatadónak hívhatunk. A munkáltatói...Tovább olvasomközigazgatási jogkörben okozott kár
A közigazgatási jogkörben harmadik személynek okozott kárért való felelősség feltétele, hogy a kárt közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával okozza a közszolgálati tisztviselő. Tehát önmagában a közszolgálati tisztviselői minőség nem alapozza...Tovább olvasomhivatásetika
A közszolgálati hivatásetika (mint bármely más szaketika) a közszolgálati pálya területén uralkodó erkölcsi-magatartási szabályokat jelöli. Egy klasszikus meghatározás szerint a közszolgálati etika a közszolgálat tevékenységi körébe vágó, gyakran jogszabályokban is...Tovább olvasombüntetlen előélet
A közszolgálati jogviszony keletkezésének egyik feltétele a büntetlen előélet. Ezt hatósági bizonyítvánnyal (erkölcsi bizonyítvány) kell igazolni. A Kttv. Azonban túlmegy a büntetlen előélet megkövetelésén és bizonyos bűncselekmények esetén (pl. emberölés,...Tovább olvasomügykezelő
Az ügykezelők (akár kormányzati, akár közszolgálati ügykezelőkről legyen is szó) munkája, tevékenysége ezer szálon kapcsolódik a közszolgálati tisztviselők munkájához. Nélkülük tisztviselők nehezen tudnák ellátni feladataikat. A törvény szerint ügykezelő az,...Tovább olvasomközszolgálati ellenőrzés
A közszolgálati ellenőrzés célja a közszolgálati tisztviselői szolgálati jogviszonyra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának vizsgálata. A közszolgálati ellenőrzést a Kormány nevében a központi államigazgatási szervekben a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter,...Tovább olvasommegtámadhatóság
A megtámadhatóság a megállapodások (jognyilatkozatok) érvénytelenségének egyik esete. Úgynevezett feltételes érvénytelenségről beszélhetünk, ami azt jelenti, hogy az érvénytelenség megállapításához és kimondásához valamilyen eljárásra, végső soron bíróság előttire van szükség. Megtámadható...Tovább olvasomöszeférhetetlenség (preztizs)
A kormányzati tisztviselői szolgálati jogviszonyban a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalom fenntartásának szem előtt tartásával kell eljárni. Ebből következően a közszolgálati tisztviselő a pálya presztizsének és a közbizalom fenntartásának érdekében...Tovább olvasomméltatlanság
A méltatlanság a kötelező felmentési okok egyike. Hivatalára akkor méltatlan a közszolgálati tisztviselő, ha olyan magatartást tanúsít akár a hivatali munkája során, akár a munkahelyén kívül, amely alkalmas arra, hogy...Tovább olvasomvégkielégítés
A végkielégítés a közszolgálati tisztviselői jogviszony megszűnésének egyes eseteiben jár, s funkciója a munka (s így az illetmény) elvesztésével járó anyagi hátrányok kompenzációja. Végkielégítés jár: felmentéskor, a közigazgatási szerv jogutód...Tovább olvasomközszolgálati alkalmazott
A közszolgálati alkalmazott kifejezés tartalma mind a jogszabályokban, mind a szakirodalmakban, s még a nemzetközi gyakorlatban is sok bizonytalanság hordozója. Kérdés, hogy milyen ismérvek alapján tekinthetünk valakit közszolgálati dolgozónak. Egy...Tovább olvasommérsékelt semlegességi rendszer
A mérsékelt semlegesség elve a politika és a közszolgálat közötti viszony egyik modellje. Franciaországban alakult ki, s lényege, hogy a közszolgálati tisztviselők és a politika viszonyát eltérően kell szabályozni a...Tovább olvasomigazgatási szünet
Az igazgatási szünet hasonló a bíróságoknál alkalmazott törvénykezési szünethez. Lényege, hogy a nyári szabadságolások és az év végi ünnepek idején csak a legszükségesebb létszámmal lássák el a közigazgatási szervek a...Tovább olvasomdepolitizált rendszer
A depolitizált rendszer a közigazgatási személyi állomány politikához fűződő viszonyának egyik modellje a mérsékelt semlegesség rendszere és a zsákmányrendszer mellett. Minta országa e modellnek Anglia. A depolitizált rendszerben élesen elválasztják...Tovább olvasom