hivatásetika

A közszolgálati hivatásetika (mint bármely más szaketika) a közszolgálati pálya területén uralkodó erkölcsi-magatartási szabályokat jelöli. Egy klasszikus meghatározás szerint a közszolgálati etika a közszolgálat tevékenységi körébe vágó, gyakran jogszabályokban is tükröződő, máskor csak etikai kódexekben szereplő vagy a gyakorlatban kialakult erkölcsi szabályok összessége. Az etikai szabályozás két formában valósulhat meg. Egyrészt az erkölcsi normák egy részét a jogalkotó jogi normákba foglalja. A közszolgálati tisztviselői törvény így külön pontban tárgyalja a hivatásetikai alapelveket (pl. hűség és elkötelezettség), ezen túlmenően azonban további etikai alapú normát tartalmaz (pl. eskü, összeférhetetlenség). Másrészt az etikai normák un. etikai kódexekben jelenhetnek meg. Erre példa a Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Kar Hivatásetikai Kódexe, amely nemcsak az etikai normákat, de az etikai eljárás szabályait is tartalmazza. Az etikai szabályok megsértése esetén nem jogi, hanem erkölcsi szankciók alkalmazhatók (figyelmeztetés, megrovás).

Tudományterület:

Forrás:

György-Hazafi-Horváth-Juhász-Kis-Linder: Közszolgálati életpályák, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2013. 14. fejezet György István: Közszolgálati jog, HVG ORAC 2007. 16. fejezet, Hencz Aurél: Gondolatok a közszolgálati pragmatikáról és etikáról 1867-1944. Magyar Közigazgatás, 1993/1. 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálato tisztviselőkről 83. §

Relációk