próbaidő
A próbaidő a közszolgálati tisztviselői jogviszony keletkezését követő három – hat hónapos időtartam, amelynek funkciója annak megállapítása, hogy a szolgálati jogviszony mindkét alanya kívánja-e a hosszútávú együttműködést. Ekkor derülhet ki, hogy a tisztviselő valóban a közigazgatásban, s a választott szervnél akar-e élethivatásként munkát végezni, a szolgálatadó pedig megfelelő munkaerőnek tekinti-e a tisztviselőt. Ezért teljesen érthető az a szabály, mely szerint a próbaidő alatt (amely egyébként nem hosszabbítható meg) bármelyik fél, bármikor, azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntetheti a jogviszonyt. Az is természetes, hogy ilyenkor a tisztviselőnek sem felmentési idő, sem végkielégítés nem jár, a feleknek csupán el kell számolni egymással.
Tudományterület:
Forrás:
2011. évi CXCIX törvény a közszolgálati tisztviselőkről 89-92.§ György-Hazafi (szerk.): Közszolgálati jog, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2015.130-133. o.
Szerző:
Relációk
próbaidő
A próbaidő a közszolgálati tisztviselői jogviszony keletkezését követő három – hat hónapos időtartam, amelynek funkciója annak megállapítása, hogy a szolgálati jogviszony mindkét alanya kívánja-e a hosszútávú együttműködést. Ekkor derülhet ki,...Tovább olvasomilletmény
Az illetmény a közszolgálati jogviszony egyik fő szolgáltatása, amelyet a közszolgálati tisztviselő a munkaerejének a közigazgatási feladatok ellátására fordításának ellenértékeként kap a munkáltatótól. A közszolgálatban sokféle illetményrendszert ismerünk, a közszolgálati...Tovább olvasomkirendelés
A kirendelés a kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatásnak az a fajtája, melyben a közszolgálati tisztviselő az őt alkalmazó közigazgatási szerv és egy másik közigazgatási szerv között létrejövő megállapodás alapján a másik...Tovább olvasomdepolitizált rendszer
A depolitizált rendszer a közigazgatási személyi állomány politikához fűződő viszonyának egyik modellje a mérsékelt semlegesség rendszere és a zsákmányrendszer mellett. Minta országa e modellnek Anglia. A depolitizált rendszerben élesen elválasztják...Tovább olvasommerytsystem
A merit system magyarul érdemeken alapuló kiválasztási és előmeneteli rendszert jelent. A közszolgálati pragmatika e két elemét szokás kiemelni a meit system jellemzésekor, de valójában a közszolgálati pálya majd’ minden...Tovább olvasomrendkívüli munkaidő
A rendkívüli munkaidő alkalmazásával a munkáltatói jogkör gyakorlója a közszolgálati tisztviselőt a szabadidejében, a jogszabály által meghatározott feltételek fennállása esetén a beosztás szerinti rendes munkaidőn felül is munkavégzésre vagy rendelkezésre...Tovább olvasomszemélyzeti politika
A közigazgatási személyzeti politika – átfogó értelemben – olyan célok, alapelvek kidolgozása és érvényesítése, amelyek meghatározzák az adott állam közigazgatásában foglalkoztatottak létszámát, valamint a közszolgálati pragmatika valamennyi elemét, így különösen...Tovább olvasomkinevezésmódosítás
A kinevezés tartalmát módosítani – fő szabályként – csak a munkáltató és a közszolgálati tisztviselő közös megegyezésével lehet. A módosításkor a kinevezésre irányadó szabályokat kell alkalmazni (pl. írásba foglalási kötelezettség)....Tovább olvasomfelmentés
A felmentés a közszolgálati jogviszony megszüntetésének az az esete, amikor a munkáltató (munkáltatói jogkör gyakorlója) egyoldalú jognyilatkozattal szünteti meg a közszolgálati tisztviselő szolgálati viszonyát. A közszolgálati pálya biztonságát nagyban befolyásolja,...Tovább olvasomhivatásos állomány
A fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai a széles értelemben vett közszolgálati alkalmazottak egyik csoportját képezik. E csoport önmagában is összetett, mert ide soroljuk egyfelől a honvédek jogállásáról szóló...Tovább olvasomfelek közös megegyezése szolgálati viszony megszüntetésekor
A közszolgálati jogviszonyt a munkáltatói jogkör gyakorlója és a közszolgálati tisztviselő bármikor megszüntetheti közös megegyezéssel. A törvény a közös megegyezésről többet nem mond, így azt bármelyik fél kezdeményezheti és tartalmát...Tovább olvasomközjogi szabályozás
A közszolgálati jog a közjogi-magánjogi jogág csoportosításban a közjoghoz tartozik, amelyre speciális szabályozási mód jellemző. A közjogias szabályozás az un. közszolgálati pragmatikában ölt testet. A közjogias szabályozás személytelen, nem ad...Tovább olvasomösszeférhetetlenség (hozzátartozók)
A hozzátartozói összeférhetetlenséget másként együttalkalmazási tilalomnak nevezhetjük. A törvény tiltja a hozzátartozók olyan alkalmazását, amelynek következtében közöttük bármely vonatkozásban hierarchikus kapcsolat keletkezne. Nem létesíthető így olyan közszolgálati tisztviselői jogviszony, amelyben...Tovább olvasomelévülés
Valamely igény, jogosultság elévülése azt jelenti, hogy bizonyos időtartam eltelte után az igényt már nem nem lehet érvényesíteni. Fontos azonban megjegyezni, hogy az elévült igény nem lesz egyben jogellenes is,...Tovább olvasomilletménykiegészítés
Az illetménykiegészítés funkciója annak biztosítása, hogy az egyes közigazgatási szerveknél foglalkoztatott közszolgálati tisztviselők eltérő nagyságú illetményben részesülhessenek, a hierarchikus rendben magasabb szintű közigazgatási szerveknél magasabbak legyenek az illetmények. Erre tekintettel...Tovább olvasomközszolgálati jogviszony jogellenes megszüntetése
A közszolgálati tisztviselő és a munkáltató közötti bírósági jogvita speciális esete, amikor a bíróság megállapítja a jogviszony megszüntetésének jogellenességét és dönt a jogkövetkezményekről. A tisztviselő ilyenkor az eredeti munkakörbe való...Tovább olvasomközszolgálati ellenőrzés
A közszolgálati ellenőrzés célja a közszolgálati tisztviselői szolgálati jogviszonyra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának vizsgálata. A közszolgálati ellenőrzést a Kormány nevében a központi államigazgatási szervekben a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter,...Tovább olvasomkinevezés
A kinevezés a közszolgálati jogviszony létesítésének eszköze: a jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezés – szemben a munkajog területén alkalmazott munkaszerződéssel, amely a munkáltató és a munkavállaló...Tovább olvasomérvénytelenség
A jogviszony keletkezésekor, majd fennállása során is a munkáltató (szolgálatadó) és a közszolgálati tisztviselő között számtalan megállapodás jön létre (pl. kinevezés és annak elfogadása). A megállapodások kölcsönönös nyilatkozatok megtételével és...Tovább olvasomegyenlő bánásmód
Az egyenlő bánásmód azt jelenti, hogy hogy nem lehet különbséget tenni a dolgozók között, nem szabad hátrányos megkülönböztetést alkalmazni senkivel szemben. A törvény kiemeli a az egyenlő bánásmód megtartartásának követelményét...Tovább olvasom