méltatlanság
A méltatlanság a kötelező felmentési okok egyike. Hivatalára akkor méltatlan a közszolgálati tisztviselő, ha olyan magatartást tanúsít akár a hivatali munkája során, akár a munkahelyén kívül, amely alkalmas arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja. Lényeges eleme ennek a fogalomnak, hogy a közszolgálati tisztviselő a magánélete körében is követhet el méltatlan magatartást. A törvény nem sorolja fel a méltatlan magatartásokat, tehát minden ügyben az eset összes körülményét mérlegelve kell dönteni a méltatlanság megvalósulásáról. Fő szabály szerint a felmentés indokaival meg kell ismertetni a tisztviselőt, hogy azokkal szemben védekezhessen. Méltatlanság címén a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, az elkövetéstől számított egy éven belül lehet felmenteni a tisztviselőt. A felmentés azonnali hatályú, felmentési védelem nem illeti meg a tisztviselőt, végkielégítésre pedig nem lesz jogosult.
Tudományterület:
Forrás:
Szerző:
Relációk
egyéb juttatás
A közszolgálati tisztviselők az alapilletményükön, az illetménykiegészítésükön és az illetménypótlékaikon túl a törvény, illetve a munkáltató által meghatározott egyéb juttatásokban részesülhetnek. Ezek közül alanyi jogon jár az un. Jubileumi jutalom,...Tovább olvasomközszolgálati szakvizsga
A közigazgatási szakvizsga az úgynevezett karriervizsga funkcióját tölti be. Ennek megfelelően – szemben a közszolgálati alapvizsgával – letétele nem a pályán maradás feltétele, de az előmenetel szempontjából alapvető jelentőségű. Ugyanis...Tovább olvasomközszolgálat
A közszolgálat összetett értelmű, tartalmú kifejezés, melynek három jelentős értelmezési kerete különíthető el. Az első a közszférában dolgozó személyek csoportja, a széles értelemben felfogott közszolgálati alkalmazottak köre. A második megközelítésben...Tovább olvasomtartós külszolgálat
Tartós külszolgálatnak nevezzük azt a foglalkoztatási jogviszonyt, amelyre Magyarország valamely külképviseletén kerül sor. A tartós külszolgálat legalább három hónap, legfeljebb pedig öt év időtartamú. A kihelyezés feltétele, hogy a tisztviselőnek...Tovább olvasomjoggal való visszaélés
A joggal való visszaélés általános fogalmát a közszolgálati tisztviselőitörvény nem próbálja megfogalmazni. Csupán e törvény alkalmazásának körében állapítja meg, hogy a joggal való visszaélés az a magatartás, amely mások jogos...Tovább olvasomközszolgálati tisztviselő kártérítési felelőssége
A közszolgálati tisztviselő, ha nem úgy jár el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, a szolgálati jogviszonyából eredő kötelezettsége megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. E fogalom tartami eleme a...Tovább olvasomjogvita
A jogvita során a közszolgálati jogviszony alanyai érvényesítik egymással szemben a jogviszonyból fakadó igényeiket, jogaikat. A vita feloldásának fórumrendszere attól függ, hogy ki akarja az igényét érvényesíteni. A kormánytisztviselők esetében...Tovább olvasomjognyilatkozat
A közszolgálati tisztviselői törvény előnyben részesíti a megállapodásokat, hiszen azok feltehetően tükrözik mind a két fél szándékát. Ezzel együtt van helye egyoldalú jognyilatkozatnak is, de ebből csak akkor származhatnak jogok...Tovább olvasomösszeférhetetlenség (általános)
Az összeférhetetlenség (s különösen annak terjedelme és szigorúsága) a közszolgálat egyik jellemző intézménye. Jelentése: arra tekintettel, hogy valaki közszolgálati tisztviselő, olykor jelentős korlátozásokat kell elfogadjon. Így bizonyos tisztségeket nem vállalhat,...Tovább olvasomtovábbképzés
A továbbképzés a képzésre épülő, a közszolgálati tisztviselő ismereteit megújító, fejlesztő forma, amely alkalmassá teszi a tisztviselőket, hogy hosszú életpálya esetén is alkalmazkodni tudjanak a változó közigazgatási követelményekhez. A továbbképzés...Tovább olvasomközszolgálati alkalmazott
A közszolgálati alkalmazott kifejezés tartalma mind a jogszabályokban, mind a szakirodalmakban, s még a nemzetközi gyakorlatban is sok bizonytalanság hordozója. Kérdés, hogy milyen ismérvek alapján tekinthetünk valakit közszolgálati dolgozónak. Egy...Tovább olvasomközszolgálati tisztviselő
A közszolgálati tisztviselők a közszolgálati alkalmazottak egyik csoportját képezik, mégpedig azt, amelynek tagjai a széles értelemben felfogott közigazgatási szerveknél állnak alkalmazásban. Korábbi elnevezésük egységesen a köztisztviselő volt, mára azonban e...Tovább olvasommérsékelt semlegességi rendszer
A mérsékelt semlegesség elve a politika és a közszolgálat közötti viszony egyik modellje. Franciaországban alakult ki, s lényege, hogy a közszolgálati tisztviselők és a politika viszonyát eltérően kell szabályozni a...Tovább olvasomrendes munkaidő
A rendes munkaidő azt az időtartamot jelöli, amelyet a közszolgálati tisztviselő a kinevezésében, illetve a reá irányadó jogszabályokban meghatározottak szerint köteles munkával eltölteni, s amely időről a jogviszony alanyai már...Tovább olvasomeskü
Az eskü a jogviszony keletkezésekor egyfelől egy ünnepélyes aktus, fogadalom a közszolgálat legfontosabb értékeinek megőrzésére. Másrészt alapvető jelentőségű jognyilatkozat is, ugyanis az eskütétel elmaradása érvénytelenségi ok, amelyre bárki hivatkozhat. Tehát...Tovább olvasomszemélyzeti politika
A közigazgatási személyzeti politika – átfogó értelemben – olyan célok, alapelvek kidolgozása és érvényesítése, amelyek meghatározzák az adott állam közigazgatásában foglalkoztatottak létszámát, valamint a közszolgálati pragmatika valamennyi elemét, így különösen...Tovább olvasomvégkielégítés
A végkielégítés a közszolgálati tisztviselői jogviszony megszűnésének egyes eseteiben jár, s funkciója a munka (s így az illetmény) elvesztésével járó anyagi hátrányok kompenzációja. Végkielégítés jár: felmentéskor, a közigazgatási szerv jogutód...Tovább olvasomminősítés
A minősítés fő funkciója az előmenetel kérdésében való döntés megalapozása. Célja, hogy értékelje a közszolgálati tisztviselők szakmai teljesítményét, a teljesítményüket befolyásoló ismereteket, képességeket, személyiségjyegyeket (kompetenciákat), s ezáltal elősegítse a tisztviselők...Tovább olvasomérvénytelenség
A jogviszony keletkezésekor, majd fennállása során is a munkáltató (szolgálatadó) és a közszolgálati tisztviselő között számtalan megállapodás jön létre (pl. kinevezés és annak elfogadása). A megállapodások kölcsönönös nyilatkozatok megtételével és...Tovább olvasomcímek
A címadományozás a közszolgálati előmenetel egyik fajtája. A kimagasló szaktudást, teljesítményt kívánja honorálni, s ezzel a tehetséges tisztviselők megtartásának is eszköze. Bevezetését indokolja a besorolásban való előmenetel aránylag lassú üteme...Tovább olvasom