jogalkotás

A jogalkotás a jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szervek tudatos és formalizált tevékenysége, amely jogi normák létrehozására irányul. Két fő típusát, a törvényalkotást és a rendeletalkotást különböztetjük meg. A jogalkotási folyamat eredményeként létrejövő törvényi jog (“írott jog”) a jogalkalmazói joggal állítható szembe: a törvényi jog mindig szándékolt, akaratlagos folyamat eredményeképpen, a jövőre vonatkozóan jön létre, amely stabilabb, de egyben merevebb is a jogalkalmazói joghoz képest. A jogalkotási folyamat lépései : 1. a szabályozás kezdeményezése; 2. tervezet elkészitése; 3. tervezet véleményezése; 4. a javaslat jogalkotó elé terjesztése és megvitatása; 5. a javaslat elfogadása; 6. kihirdetése. A jogalkotásra vonatkozó fontosabb szabályokat az Alaptörvény mellett a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat tartalmazza.

Tudományterület:

Forrás:

Szabó Miklós: Bevezetés a jog- és államtudományokba (Miskolc: Bíbor Kiadó, 2006) 82-88. Szilágyi Péter: Jogi alaptan (Budapest: Osiris, 2006) 239-244. Közigazgatási szakvizsga - Általános közigazgatási ismeretek II. modul: Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek (Budapest-Pécs: Dialóg Campus, 2016) Drinóczi Tímea - Petrétei József: Jogalkotástan (Budapest - Pécs: Dialóg Campus, 2004)

Relációk