jogszabály érvényessége
A jogszabály érvényessége azt jelenti, hogy a jogszabály kötelező erővel rendelkezik és joghatás kiváltására alkalmas. A jogszabályok érvényességét a modern jogrendszerek rendszerint négy alapvető feltételhez kötik. (1) A jogszabálynak a jogszabály létrehozására feljogosított szervtől kell származnia. A jogalkotásra feljogosított szervek köre országonként és koronként változik: rendszerint a törvényhozó szervek, a végrehajtás egyes szervei (Kormány, miniszterek) és az önkormányzatok tartoznak ide. A jogalkotó hatáskörrel rendelkező szervek körét Magyarországon az Alaptörvény határozza meg (vö. Alaptörvény T cikk). (2) A jogszabályt a vonatkozó eljárási előírásoknak megfelelően kell megalkotni. (3) A jogszabályt az előírt módon ki kell hirdetni, ami biztosítja, hogy a jogszabály előírásai a jogalanyok számára szabadon megismerhetőek. (4) A jogszabály illeszkedjen a jogforrási hierarchiájába.
Tudományterület:
Forrás:
Szabó Miklós: Bevezetés a jog- és államtudományokba (Miskolc: Bíbor Kiadó, 2006) 103-104.
Szilágyi Péter: Jogi alaptan (Budapest: Osiris, 2006) 261-265.
Szerző:
Relációk
időbeli hatály
Az időbeli hatály a jogszabály alkalmazhatóságának kezdetét és végét határozza meg. A jogszabály általában kihirdetésének időpontjától, a hivatalos lapban való közzétételtől kezdve lép hatályba. A jogalkotó, amennyiben a jogszabály alkalmazására...Tovább olvasomjogszabály hatály
A hatály a jogszabály érvényességének ‘terjedelme’: azt adja meg, hogy az adott jogszabály milyen körülményekre tekintettel alkalmazható. Megkülönböztetünk időbeli, területi, személyi, tárgyi és szervi hatályt, attól függően, hogy az adott...Tovább olvasomregionális állam
A regionális állam az utóbbi két évtizedben, elsősorban Nyugat-Európában kialakuló államtípus. Létrejötte összekapcsolódik a nemzetpolitika és a területi autonómia kérdésével, mivel a regionális állam régiói döntően nemzetiségi alapon szerveződnek. Regionális...Tovább olvasomtársadalmi norma
A társadalmi normák magatartás-szabályok, amelyek meghatározzák, hogy egy adott szituációban hogyan kell valakinek cselekednie. A társadalmi normák tehát előíró (preskriptív) jellegű kijelentések, amelyek a leíró (deskriptív) kijelentésekkel szemben nem igazságértékkel,...Tovább olvasomvisszaható hatály
Visszaható hatályú jogalkotás esetén a jogalkotó a jogszabály előírásait a jogszabály kihirdetését megelőző időre is alkalmazni rendeli. Ez azért ellentmondásos, mert olyan elvárásokat támaszt(hat) a jogalanyok irányába, amelyeket korábban nem...Tovább olvasomintervenciós állam
Az intervenciós állam az állami beavatkozást helyezi a középpontba, történeti államtípusként a liberális állam problémáira adott válaszként értelmezhető. A beavatkozástól mentes tőkés termelés a 19. század végére jelentős társadalmi egyenlőtlenségekhez...Tovább olvasomállamtöredék
Az államtöredékek az államiság nem minden elemével rendelkező államszerű képződmények. A kifejezést eredetileg Georg Jellinek vezette be, ide sorolva például a függő közjogi rendszereket és az államok külső tartományait (pl....Tovább olvasomjogszabály érvényessége
A jogszabály érvényessége azt jelenti, hogy a jogszabály kötelező erővel rendelkezik és joghatás kiváltására alkalmas. A jogszabályok érvényességét a modern jogrendszerek rendszerint négy alapvető feltételhez kötik. (1) A jogszabálynak a...Tovább olvasomredisztribúció
A társadalmi javak állami újraelosztását, vagyis azok meghatározott szempontok szerinti elvonását és újraosztását jelenti. A megnövekedett állami redisztribúció a jóléti államok sajátossága, amelyek a nemzeti össztermék jelentős részét bevonják az...Tovább olvasomjogi norma
A jogi norma a jogrendszer legkisebb, önmagában értelmezhető egysége, amely egy konkrét cselekvési mintát határoz meg. Logikai szerkezetét tekintve három részből, a hipotézisből (feltételből), a diszpozícóból (rendelkezésből) és a jogkövetkezményből...Tovább olvasomjoghézag
Szűkebb értelemben vett joghézagról akkor beszélünk, ha egy ügy eldöntéséhez nem áll rendelkezésre jogi norma. Tágabb értelemben a joghézag kifejezés minden olyan esetben használatos, amikor nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy...Tovább olvasomállamszövetség
Az államszövetség (konföderáció) szuverén államok laza szövetsége, amelyet a részes államok valamilyen közös javukat szolgáló cél érdekében, szerződés segítségével hoznak létre. Közös cél lehet pl. a kereskedelmi kapcsolatok élénkítése vagy...Tovább olvasomreálunió
A reálunió a perszonálunióhoz képest szorosabb államkapcsolatot jelent, mert az egymással szövetséges államok a közös uralkodó személye mellett közös állami szervekkel is rendelkeznek. A közös szervek közös ügyek vitelére hivatottak...Tovább olvasomjóléti állam
A XX. század második felében megjelenő államtípus, amely a társadalmi javak szociális célú újraelosztására helyezi a hangsúlyt. Fénykorát az 1950-es és 70-es évek között élte, elsősorban Nyugat- és Észak-Európára jellemző....Tovább olvasomigazságosság
Az igazságosság egy olyan erkölcsi kategória, amelyet gyakran elvárásként fogalmaznak meg az állami intézményrendszer, különösen a bíróságok és az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatban. Az igazságosság fogalmi változatai közül érdemes annak disztributív...Tovább olvasomliberális állam
A ‘liberális állam’ kifejezés egyszerre utal a modern állam XIX. században létrejött történeti típusára és a liberális ideológiához kapcsolódó állameszmény különféle alakváltozataira (pl. minimális állam, semleges állam, korlátozott állam). A...Tovább olvasomtermészetjog
A természetjog a jogelméleti gondolkodás egyik meghatározó irányzata. A természetjog a jogszabályok érvényességét jogrendszeren kívüli forráshoz, rendszerint egy ‘magasabb rendű’ értéknek vagy szabálynak való megfeleléshez köti. Az ember alkotta jog...Tovább olvasomEurópai Unió Bírósága
Az Európai Unió Bírósága (röviden: EUB) az Európai Unió legfőbb bírósági szerve, amely 28, a tagállamok által hat évre delegált bírából áll. Hatáskörének gyakorlása meghatározott eljárásokhoz kapcsolódik, ilyen például az...Tovább olvasomjogalkalmazói jog
A jogalkalmazói jog a jogalkalmazó szervek tevékenysége során létrejövő joganyag. Kiemelkedő jelentősége van ezen belül a bíró alkotta jognak, amikor egy bírói ítélet vagy ítéletek sorozata döntési mintává válik a...Tovább olvasomjogképződés
A jogképződés a jogi normák létrejöttének folyamatát jelenti. Két fő jogképződési módot, a jogalkotást és a jogalkalmazói jogképződést lehet megkülönböztetni. A jogalkotás és a törvényi jog dominanciája a római-germán jogcsaládokra,...Tovább olvasom