normák
Viselkedési szabályok, amelyek tükrözik vagy megtestesítik egy kultúra értékeit azáltal, hogy a társadalom tagjai számára előírják, hogy bizonyos helyzetekben hogyan kell, vagy hogyan tilos viselkedni. Sokféle norma érvényesülhet egymás mellett: jogi normák, erkölcsi normák, vallási normák, esztétikai szabályok, stilisztikai normák, szokások, illemszabályok stb. A normákat – az értékekkel együtt – a szocializáció folyamán sajátítjuk el. A normákat mindig szankciók támasztják alá és szankcionálják megsértésüket az informális helytelenítéstől a testi fenyítésig vagy a kivégzésig.
Tudományterület:
Forrás:
Andorka, Rudolf - Bevezetés a Szociológiába, Budapest, Osiris, 2006, 568—569. o.
Szerző:
Relációk
poligámia
A házasság olyan formája, amelyben egy férfinak vagy nőnek egynél több házastársa van. Poligíniának nevezik azt az esetet, amikor egy férfinak több felesége van, poliandriának pedig azt, amikor egy nőnek...Tovább olvasomelit
A rétegződés során kialakuló, a társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedő kis létszámú – az uralkodó osztálynál kisebb csoport. Az elitcsoportok minden társadalmi szférában jelen vannak, így beszélhetünk politikai-, gazdasági-, kulturális elitről,...Tovább olvasommortalitás
Egy adott populációban megfigyelhető halálozások gyakoriságára vonatkozó statisztikai mutatószám, melynek számítási módja a bármely évben ezer lakosra jutó elhalálozások száma. A különböző társadalmi csoportokra számított halálozási mutatók szoros kapcsolatban állnak...Tovább olvasomfeketegazdaság
A társadalom jólétét nem növelő, kifejezetten bűnöző jellegű haszonszerző tevékenységek. Szembeállítható a szürkegazdasággal, mely azokat a gazdasági tevékenységeket jelöli, amelyek nem kifejezetten tiltottak, de a személyi jövedelemadó alól való kibújás...Tovább olvasomnemi foglalkoztatási szegregáció
A nemi foglalkozási szegregáció azt a tényt fejezi ki, hogy a férfiak és a nők – annak megfelelően, hogy milyen uralkodó felfogás alakul ki a „férfi”, illetve „női” munka tekintetében...Tovább olvasommediánérték
A szociológiai adatfelvétel során megállapított értékek között az adott sokaságon, vagy számtartományon belüli „középső érték”,amely fölött és alatt ugyanannyi számú megfigyelt érték található. A statisztika egy nevezetes középértéke, úgynevezett helyzeti...Tovább olvasomházassági mobilitás
A házassági mobilitás a társadalmi mobilitás egyik típusa, tulajdonképpen annak csatornája. Társadalmi mobilitásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor az egyén vagy a család társadalmi helyzete megváltozik, a társadalmi hierarchiában történő...Tovább olvasomdeviancia
Olyan normasértő magatartás, mely nem szükségszerűen jogszabálysértés. Olyan cselekvésforma, amely nem felel meg egy adott társadalom vagy csoport többsége által vallott normáknak és értékeknek. Az, hogy mit tekintenek „deviánsnak”, legalább...Tovább olvasomingázás
Ingázásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor az aktív keresőnek más településen van lakóhelye és munkahelye, tehát amikor lakóhelyéről a munkahelyére és onnan visszamegy, településhatárt lép át. Megkülönböztetjük a napi ingázást,...Tovább olvasomcivil társadalom
A társadalomnak azok az autonóm szervezetet – az egyesületek, körök, egyházak stb. -. amelyek nem függenek az államtól. Egyes szerzők beleértik az állampolgároknak azt a magatartását, hogy részt vesznek a...Tovább olvasomfiltráció
A filtráció azt a folyamatot jelenti, hogy az idők folyamán a lakások lakói kicserélődnek, azaz a lakásokba egyre szegényebb rétegek költöznek be, míg a korábbi lakók fokozatosan nagyobb és jobb...Tovább olvasomglobalizáció
A világ különböző népeinek, régióinak és országainak a világot átfogó társadalmi és gazdasági kapcsolatok kialakulásával egyre növekvő kölcsönös függősége. A globalizáció összetett társadalmi és gazdasági folyamat, melynek többek között gazdasági,...Tovább olvasomnemi egyenlőtlenség
A csoportokban, közösségekben és társadalmakban nők és férfiak között fennálló státus-, hatalom- és presztízsbeli különbségek. Bár a férfiak és a nők szerepe társadalmanként változik, nem ismerünk olyan társadalmat, ahol a...Tovább olvasomfunkcionalizmus
Olyan társadalomtudományi elméleti irányzat, amely szerint a társadalmi jelenségekre az általuk betöltött funkciók alapján lehet a legtermékenyebb magyarázatot adni – más szóval az alapján, hogy az adott események miként járulnak...Tovább olvasomrokonság
Egyének között vérségi kötelék, házasság vagy örökbefogadás révén kialakuló kapcsolat. A házasság vagy a család meghatározása alapján feltételez rokoni kapcsolatokat, de a rokoni kapcsolatok köre jóval szélesebb ezeknél az intézményeknél....Tovább olvasomtársadalmi nem
Az angol társadalomtudományi szaknyelvben a „nem” szónak két megfelelőjét használják: a „sex”-en a genetikailag meghatározott biológiai nemet, míg a „gender” szón a nő és férfi pszichológiai-szociológiai különbségeit A nem fogalma...Tovább olvasomfélperiferiális országok
Wallerstein világrendszer elméletében a centrum és periféria között átmeneti helyzetet elfoglaló országok vagy régiók. Azok az országok, amelyek a munkaerő és a nyersanyagok forrásait szolgáltatják a mag- vagy centrumországok ipari...Tovább olvasomátmeneti rítus
Az egyik életszakaszból a másikba való átlépést szimbolikusan megerősítő és megünneplő szertartásokat átmeneti rítusnak nevezzük. A hagyományos, preindusztriális társadalmakban az ilyen rítusok igen elterjedtek voltak. A mai magyar társadalomban is...Tovább olvasomszekta
A szekta kis létszámú vallási csoport, melynek jellemzője, hogy szakít az ortodoxiával a tagsághoz egyszeri felnőttkori csatlakozás, megtérés szükséges, többnyire nincs specializált papsága, az érzelmi elemeket, a vallásos élményeket hangsúlyozza....Tovább olvasomszemélyes tér
Fizikai távolság, amelyet egyének egymás között tartanak. Szorosabb kapcsolat esetén lehet bizalmas, formális érintkezésben pedig társasági távolságról, előadó és közönsége között nyilvános távolságról beszélhetünk. A személyes tér nagysága kultúránként különbözik....Tovább olvasom