szegénység
Egy társadalmon belül azokat nevezzük szegénynek, akiknek jövedelme és bevétele a szegénységi küszöbnél alacsonyabb. A szegénységi küszöb lehet egy valamilyen módszerrel meghatározott létminimum. A szegénységi küszöböt meghatározhatjuk az adott társadalomban átlagos jövedelem bizonyos százalékában. Szegénynek tekinthető a vizsgált társadalom legalacsonyabb jövedelmű része, például tíz vagy húsz százaléka. A szegénységfogalmat ki lehet terjeszteni olyan módon, hogy nemcsak az alacsony jövedelműeket tekintjük szegényeknek, hanem azokat is, akik mások miatt (például betegség, alacsony iskolai végzettség) vannak az átlagosnál lényegesen rosszabb helyzetben. Az ilyen típusú szegénységet deprivációnak nevezik.
Tudományterület:
Forrás:
Andorka, Rudolf - Bevezetés a Szociológiába, Budapest, Osiris, 2006, 117—118. o.
Szerző:
Relációk
kulturális pluralizmus
Az a jelenség, amikor egy nagy társadalmon belül különböző kultúrájú, szubkultúrájú csoportok élnek együtt az egyenrangúság elve alapján. A kulturális pluralizmusban az etnikai kultúrák teljesen szabadon létezhetnek egymás mellett, miközben...Tovább olvasomtársadalmi kirekesztés
A társadalmi kirekesztettség azokat az akadályokat jelöli, amelyek révén az egyének vagy csoportok el vannak vágva attól, hogy a szélesebb társadalomban teljes értékűen vehessenek részt a gazdasági, szociális és politikai...Tovább olvasomkulturális tőke
Az egyén iskolai végzettsége, szakképzettsége, tudása, műveltsége. Azok az ismeretek, az a tág értelemben vett kultúra, amellyel az egyén rendelkezik. A kulturális töke fogalmát használó társadalomkutatók szerint a modern társadalmakban...Tovább olvasometikai vallások
Olyan, elsősorban távol-keleti eredetű vallási irányzatok, melyek nem a természetfeletti lényekben való hiten, hanem egy-egy „nagy tanító” (például Buddha vagy Konfuciusz) erkölcsi vonzerején alapulnak. Bár a legtöbb vallás és vallási...Tovább olvasomnemi egyenlőtlenség
A csoportokban, közösségekben és társadalmakban nők és férfiak között fennálló státus-, hatalom- és presztízsbeli különbségek. Bár a férfiak és a nők szerepe társadalmanként változik, nem ismerünk olyan társadalmat, ahol a...Tovább olvasomháztartás
Az együtt lakó és a megélhetési költségeket megosztó, együtt fogyasztó (étkező, tartós javakat közösen használó) emberek csoportja. A háztartás tagjai nem szükségképpen egy család tagjai vagy rokonok. Attól függően, hogy...Tovább olvasometnikai tisztogatás
Egy etnikai csoport (gyakran kisebbségi csoport) erőszakos és céltudatos elüldözése egy területről, amely egy rivális – az adott terület teljes ellenőrzésére igényt tartó – etnikai csoport (gyakran a többségi csoport)...Tovább olvasomtársadalmi csoport
Egymással rendszeres interakcióban álló egyének összessége. A csoportok a legszűkebb társulásoktól a nagyméretű szervezetekig vagy társadalmakig terjedhetnek. Méretétől függetlenül a csoport meghatározó jellegzetessége, hogy tagjai közös identitástudattal rendelkeznek. Eletünk nagy...Tovább olvasomintézmény
Intézményen vagy társadalmi intézményen a társadalomtudományban általában nem egy konkrét vállalatot, szervezetet értünk, hanem egy adott társadalmi tevékenység elvégzésének módját, az ehhez kapcsolódó szabályokat, normákat és értékeket. Például intézmény a...Tovább olvasomszocializáció
Az a folyamat, amelynek során a társadalom tagja elsajátítja a társadalmi normákat és értékeket, megtanulja a különféle társadalmi szerepekben elvárható viselkedést. A szocializáció nagy része a gyermekkorban történik, de a...Tovább olvasomagresszív nacionalizmus
A nacionalizmus egy radikális váfaja. Az a felfogás, amely szerint a nemzetnek, amelyhez az egyén tartozik, más nemzetekkel vagy a társadalmon belüli kisebbségekkel szemben, amelyeket nem tekintenek a nemzet részének,...Tovább olvasomfélperiferiális országok
Wallerstein világrendszer elméletében a centrum és periféria között átmeneti helyzetet elfoglaló országok vagy régiók. Azok az országok, amelyek a munkaerő és a nyersanyagok forrásait szolgáltatják a mag- vagy centrumországok ipari...Tovább olvasommorális pánik
Stanley Cohen nyomán ismertté vált kifejezés. A média által gerjesztett túlreagálás leírására, amikor valamilyen csoport vagy viselkedéstípus a közvélemény érdeklődésének a középpontjába kerül. A morális pánik gyakran kialakul olyan közérdekű...Tovább olvasomszociális városrehabilitáció
Szociális városrehabilitációnak nevezik a helyi lakosság helyben maradását lehetővé tevő, az épített környezet felújításán (mind a lakásokra, mind a közterületekre kiterjedő) túl munkalehetőséget is biztosító, a közösségi funkciókat fejlesztő, megújító...Tovább olvasomúj társadalmi mozgalmak
Olyan társadalmi mozgalmak csoportja, amelyek az 1960-as évek óta alakultak ki a nyugati társadalmakban, válaszul az emberi civilizációban jelentkező kockázatokra. Az ide tartozó mozgalmak – például a feminizmus, a környezetvédelem,...Tovább olvasomrejtett tanterv
Az iskolában elsajátított olyan viselkedésmódok és attitűdök, amelyek nem szerepelnek a formális tantervben. Bár a rejntett tanterv ismeretanyaga nem képezi részét a hivatalos tantárgyi követelményeknek, azt az oktatási intézmények számonkérhetik...Tovább olvasomszekta
A szekta kis létszámú vallási csoport, melynek jellemzője, hogy szakít az ortodoxiával a tagsághoz egyszeri felnőttkori csatlakozás, megtérés szükséges, többnyire nincs specializált papsága, az érzelmi elemeket, a vallásos élményeket hangsúlyozza....Tovább olvasomapartheid
Olyan állami berendezkedés, mely jogi eszközökkel választja el a különböző társadalmi vagy etnikai csoportokat. Az intézményes rasszizmus leglátványosabb példája. Jellemzően más, így gazdasági-oktatási-kulturális hátrányokkat eredményez a hátrányosabban érintett csoportoknál, illetve...Tovább olvasomtársadalmi tőke
Azok a társadalmi ismeretségek és összeköttetések, rokoni, baráti vagy közösségi erőforrások összessége, amelyek segítik az embereket céljaik elérésében és befolyásuk kiterjesztésében. A társadalmi tőkébe beletartoznak a kölcsönös elkötelezettség és megbízhatóság...Tovább olvasomcivil társadalom
A társadalomnak azok az autonóm szervezetet – az egyesületek, körök, egyházak stb. -. amelyek nem függenek az államtól. Egyes szerzők beleértik az állampolgároknak azt a magatartását, hogy részt vesznek a...Tovább olvasom