párt
A politikai pártok olyan csoportok, amelyeket azonos nézeteket valló egyének hoznak létre abból a célból, hogy közös politikai elképzeléseiket érvényesítsék. A politikai pártok rendszerint rendelkeznek egy saját szervezeti struktúrával és szervezeti céllal is, ami nem más, mint a kormányzati hatalom megszerzése és megtartása, vagy legalábbis az abból való részesedés. A pártok a modern demokráciákban – a politikai-alkotmányos rendszerben betöltött funkcióik és feladataik miatt – nélkülözhetetlennek tekinthetők. Funkcióik közé tartozik az érdekartikuláció, -integráció és -aggregáció, a politikai célok meghatározása, egyes választással összefüggő funkciók, a polgárok informálásának, mobilizálásának és szocializációjának funkciója, a politikai-kormányzati elit rekrutációjának (kiválasztódásának) funkciója, a kormányzati fukció, továbbá a politikai döntések formálásának, a politikai döntések meghozatalának funkciója.
Tudományterület:
Forrás:
Kocsis Miklós - Petrétei József - Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015. 274-284.
Szerző:
Relációk
normatív határozat
A normatív határozat, csakúgy, mint a normatív utasítás, a közjogi szervezetszabályozó eszközök közé tartozió, intern normatív aktus, azaz kizárólag arra a szervre nézve bír kötelező erővel, amelynek keretében azt kibocsátották....Tovább olvasomrendkívüli állapot
A rendkívüli állapot a különleges jogrend háborús helyzetet kezelésére hívatott altípusa. Főszabály szerint az Országgyűlés hirdetheti ki rendkívüli állapotot, az összes jelenlévő képviselő kétharmadának szavazatával. Ám ha az Országgyűlés ülésezése...Tovább olvasomkülönleges jogrend
A különleges jogrendek olyan különleges állapotok kezelésére létrehozott eszközök, amelyek esetén nem lehetséges az adott helyzetben az alkotmány által biztosított rendes keretek között gyors és hatékony módon történő reagálás. A...Tovább olvasomhelyi önkormányzati képviselő
A helyi önkormányzati képviselők a települési önkormányzatok képviselő-testületeinek az adott településen élő választópolgárok által választott tagjai. Ugyanúgy szabad mandátummal rendelkeznek, mint az országgyűlési képviselők. Tevékenységüket az egész település érdekének képviseletében...Tovább olvasomhatásköri bíráskodás
A hatásköri bíráskodás azt jelenti, hogy amennyiben valamely állami szervek között, vagy pedig állami és önkormányzati szervek között (ide nem értve a közigazgatási hatóságokat) hatásköri összeütközés történik, az érintett szerv...Tovább olvasomkollegiális kormányforma
A kollegiális kormányforma a kormányformák egy különleges, és egyben egyedülálló, egyedül Svájcban létező kormányforma, amelyben a szövetségi kormány (Bundesrat, Szövetségi Tanács) tagjait a parlament két kamarája választja, négy évre, emellett...Tovább olvasomalkotmány
Az alkotmány formáját tekintve egy olyan jogszabály, vagy olyan jogszabályegyüttes, amely a jogforrási hierarchia élén áll, így semelyik jogi norma sem mondhat neki ellent, tartalmát szemlélve pedig azoknak a szabályoknak...Tovább olvasomintern normatív aktus
Az intern normatív aktusok az államszervezeten belülre irányulnak (ilyenek például a közjogi szervezetszabályozó eszközök), míg az extern normatív aktusok olyan normatív, azaz jogi kötőverővel bíró aktusok, amelyek az államszervezeten kívülre...Tovább olvasomalkotmányjogi panasz
Az alkotmányjogi panasz intézménye az alapjogok védelmét szolgálja, az Alkotmánybíróság alapjogvédő funkciójához kötődik, egyfajta speciális jogorvoslatnak tekinthető, amelynek igénybevételére személyes érintettség esetén van lehetőség, magánérdek védelmében. Alkotmányjogi panasszal meg lehet...Tovább olvasommenekült
Menekült az, akit faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, vagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől megalapozottan fél, s e megalapozott félelem miatt tartózkodik az állampolgársága szerinti országon...Tovább olvasomnép
A nép az államalakító tényezők egyike, amely a politikai közösséget alkotja, azaz azt a közösséget, amely a közhatalmi szervek létrehozatalában az adott államban részt vesz, tehát választójoggal rendelkezik. Ahhoz, hogy...Tovább olvasomhelyi önkormányzat
A helyi önkormányzatok Magyarországon a helyi közügyek intézésére létrehozott közjogi szervek. A helyi önkormányzatoknak két típusa található meg hazánkban, méghozzá a települési és a területi önkormányzatok. Fontos hangsúlyozni, hogy a...Tovább olvasomköztestület
A köztestületek az önkormányzatok egyik típusát jelölik, amelyek nem területi, hanem funkcionális alapon szerveződnek. A köztestületek is többfélék lehetnek. Közös tulajdonságuk, hogy mindegyikük a jogi szabályozás által közérdekűnek minősített tevékenységet...Tovább olvasomeurópai polgárság
Az Európai Unió bármely tagállamának állampolgára egyben uniós polgárnak tekinthető, az uniós polgárság azonban nem állampolgárság, és csupán szubszidiárius, azaz kiegészítő jellegű a tagállami állampolgárság mellett, ugyanakkor kapcsolódnak hozzá bizonyos...Tovább olvasomszubszidiaritás
A szubszidiaritás az Európai Unió működésének egyik legfontosabb alapelve, amely azt követeli meg, hogy minden döntést azon a szinten kell meghozni és végrehajtani, amely a lehető legalacsonyabb, és ahol egyben...Tovább olvasomönálló szabályozó szerv
Az önálló szabályozó szervek az Országgyűlés által, sarkalatos törvényben, a végrehajtó hatalomhoz tartozó feladat- és hatáskörök ellátására létrehozott szervek. Az önálló szabályozó szervek függetlenek, vezetőik rendeletkibocsátási jogkörrel rendelkeznek. A hatályos...Tovább olvasomregionalizált állam
A regionális vagy regionalizált államok olyan unitárius államok, amelyek területe közjogi régiókra van osztva, amelyek törvényhozási autonómiával felruházott közjogi területi közösségek. A regionalizált állam fogalmának alapjait az 1931. évi spanyol...Tovább olvasominformációs önrendelkezési jog
Információs önrendelkezési jog alatt azt értjük, hogy az egyénnek joga van arra, hogy személyes adatainak kiszolgáltatásáról és felhasználásáról saját maga döntsön. Először 1983-ban jelent meg, a Német Szövetségi Alkotmánybíróság népszámlálási...Tovább olvasomkonstruktív bizalmatlansági indítvány
A konstruktív bizalmatlansági indítvány a kormány parlamenti felelősségéhez kapcsolódó eszköz, amellyel lehetőség van a bizalom minisztrerelnöktől való megvonására, és ezáltal a kormány leváltására, ám ehhez szükséges az is, hogy az...Tovább olvasomszabadsághoz és személyi biztonsághoz való jog
Az Alaptörvény kimondja, hogy mindenkinek (tehát nem csupán a magyar államolgároknak) joga van a szabadsághoz, továbbá a személyi biztonsághoz, ami magában foglalja azt is, hogy szabadságától mindenkit csak és kizárólag...Tovább olvasom