személyzeti menedzsment
A személyzeti menedzsment az emberierőforrás-gazdálkodás második fejlődési szakaszának tekinthető, amely jellemzően a második világháború után kezdődött és az 1980-as évek közepéig tartott. Ebben az egyre specifikusabbá és komplexebbé váló szakaszban erősödött meg a kiválasztás, a vezetőképzés és a munkatársak fejlesztése. A szakszervezeti tevékenység erősödésével és a jóléti demokráciák nyugat-európai országokban történő kiépítésével összefüggésben kapott egyre nagyobb teret a szociális és jóléti gondoskodás, valamint az ösztönző rendszerek kiteljesedése is. A szocialista országokban politikai, a kapitalista országokban pedig szakmai szempontok alapján különült el a vezetőkkel foglalkozó személyzeti osztályokon és a beosztottak ügyeit intéző munkaügyi osztályokon folyó munka. Számos területen megjelentek a szociálpolitikai osztályok is. Ezek a szervezeti egységek általában egymástól elkülönülten dolgoztak. Ebben az időszakban kezdődött meg a humánszakemberek felsőfokú képzése.
Tudományterület:
Forrás:
Stréhli-Klotz Georgina: Az emberi erőforrás-gazdálkodás rövid fejlődéstörténete. In.: Dr. Szabó Szilvia - Dr. Szakács Gábor (szerk.): Közszolgálati stratégiai emberierőforrás-menedzsment. NKE Szolgáltató Nonprofit Kft. Budapest, 2016 (32-33. o.)
Szerző:
Relációk
tudástranszfer
A tudástranszfer az adott szervezeten belül meglévő, valamint a folyamatosan keletkező, illetve tudatosan létrehozott új tudás eljuttatása azokhoz a szervezeti tagokhoz, akik nem rendelkeznek a szükséges tudással, vagy akik nem...Tovább olvasommunkakörelemzés
A munkafolyamatelemzéshez és a kompetenciaelemzéshez kapcsolható módszert munkakörelemzésnek hívják, amely segítségével feltárható, beazonosítható a vizsgált munkakör létesítésének célja, funkciója, a szervezeti struktúrában elfoglalt helye, a munkavégzés tartalma, feladategyüttese, problémamegoldási, felelősségi...Tovább olvasomteljesítményértékelési csapdák
Teljesítményértékelési csapdáknak és hibáknak az értékelő vezetőnek a formális teljesítményértékelés során elkövetett, az észlelési torzításokra visszavezethető téves vagy helytelen következtetéseit, torzításait nevezzük. Ezek a hibák általában akkor lépnek fel, ha...Tovább olvasomintegrált informatikai rendszeralkalmazás
A stratégiai alapú, integrált emberierőforrás-gazdálkodás gyakorlatban történő sikeres működtetésének nélkülözhetetlen eszköze az integrált informatikai rendszeralkalmazás. A világban alkalmazott integrált informatikai rendszeralkalmazások közös jellemzője, hogy moduláris építkezést követve egységbe foglalják az...Tovább olvasomstratégiai emberierőforrás-menedzsment
A stratégiai emberierőforrás-menedzsment az emberierőforrás-gazdálkodás negyedik fejlődési szakasza, amely az 1990-es évek elejétől terjedt el a világban. Ennél a szintnél már nem egyszerűen a humán funkciók hatékony megoldásáról és az...Tovább olvasomgyakorlati intelligencia és kompetencia
A gyakorlati intelligencia a szakértelem és a tapasztalat egyfajta kombinációjának tekinthető. A szakértelem (mint alapvető gyakorlati kompetencia) a józan észnek, a speciális tudásnak és annak a gyakorlatban megszerezhető tapasztalatra épülő...Tovább olvasomfejlesztő-értékelő központ
A kiválasztási központ (Assessment Center/AC) egyik változta az fejlesztő-értékelő központ (Development Center/DC), amely a munkatársak belső kiválasztásának és fejlesztésének egyik hatékony eszköze. A fejlesztő-értékelő központ olyan komplex vizsgálati módszer, amely...Tovább olvasomutánpótlás-menedzsment
Az utánpótlás-menedzsment a szakértői és a vezetői utánpótlás biztosításának megtervezését, a tevékenységek megszervezését, lebonyolítását, a szükséges emberi, pénzügyi, jogi, informatikai és egyéb feltételek, erőforrások megteremtését, a folyamatok irányítását, koordinálását, értékelését,...Tovább olvasomteljesítmény
A teljesítményt meghatározhatjuk a szervezet és az egyén szempontjából. A szervet által kijelölt célok, feladatok elérése érdekében végzett tevékenységekhez köthető minőségi (kvalitatív) és mennyiségi (kvantitatív) mutatókkal jellemezhető, ezért mérhető és...Tovább olvasomnevelés
A nevelés olyan értékátadó, értékrendszert kialakító, fejlesztő folyamat, melynek célja, hogy az egyént életfeladatai megoldására képessé tegye. A nevelés folyamatában nagyon fontos a „hatás, hatásrendszer” szerepe. Ez jelenti magát a...Tovább olvasomszemélyi állomány felkészítése és fejlesztése
A közszolgálat különböző területeinél, eltérő jogviszonyban foglalkoztatott személyi állomány – jogszabályok által – meghatározott állománycsoportjai, illetve tagjai számára tartandó rendszeres, tervszerű keretek között, az emberierőforrás-gazdálkodás részeként folyó pedagógiai tevékenységeket nevezik...Tovább olvasomcoaching
A “coaching” angol szó, szótári jelentése: előkészítés, felkészítés, illetve edzés. Legtöbben azonban a tanácsadáshoz közelítő tartalommal használják. A coaching célja, hogy fokozza mások teljesítményét és hangsúlyozza az érintettek tanulási képességeit....Tovább olvasomstratégiai jellegű személyügyi szolgáltatások
A közszolgálat stratégiai alapú integrált emberierőforrás-gazdálkodás részét alkotó személyügyi szolgálatatások és tevékenységek humán folyamatának egyik feladatcsoportját a stratégiai jellegű személyügyi szolgáltatások köre alkotja. Ebbe a feladatcsoportba azok a közép és...Tovább olvasomkompetenciatípusok
A kompetenciatípusok alkotják, foglalják egységbe a stratégiai alapú, integrált emberierőforrás-gazdálkodás által alkalmazott kompetenciát. A személyes tulajdonságokat egyesítő kompetenciát alkotó öt kompetenciatípus tudatossági és megismerhetőségi szintjétől függően – az ismert jéghegy...Tovább olvasomközszolgálati emberierőforrás-gazdálkodás humán folyamatai
A közszolgálat emberierőforrás-gazdálkodását humán folyamatokba rendezve célszerű megoldani. A humán folyamatok a rendszermodell állandóságát biztosítják. Ezek az alábbiak: stratégiai tervezés és rendszerfejlesztés, munkavégzési rendszer, emberierőforrás-áramlás és-fejlesztés (közszolgálati életpálya-menedzsment működtetésének keretfeltételei,...Tovább olvasomstratégiai gondolkodás
A stratégiai gondolkodás, a stratégiai szemlélet és látásmód megjelenése, illetve fokozatos elterjedése nélkülözhetetlen előfeltétele a stratégiai tervezés gyakorlatban történő megvalósításának a szervezeti működés valamennyi szintjén, így az emberierőforrás-gazdálkodásban is. A...Tovább olvasomközszolgálati humán tükör kutatás
A közszolgálati humán tükör kutatás a magyar közszolgálatban (közigazgatás, rendészet, honvédelem) folyó emberierőforrás-gazdálkodás átfogó, összehasonlító vizsgálatát elvégző tudományos kutatás. Az első, 2013-2014-ben lezajlott vizsgálat a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program által...Tovább olvasommunkakörbővítés
Munkakörbővítésnek nevezzük azt a munkakörtervezési, munkavégzési rendszermodellt, amely során a munkavállalónak a korábban ellátott szűkebb feladatkörét újakkal egészítik ki. Ezáltal olyan szélesebb, összetettebb munkakört alakítanak ki, amely – az előzetes...Tovább olvasomnemzetközi emberierőforrás-menedzsment
A nemzetközi emberierőforrás-menedzsmentet nem tekinthetjük az emberierőforrás-gazdálkodás következő fejlődési szakaszának. Ez esetben inkább olyan társadalmi változásokhoz pl. a globalizáció térnyeréséhez, a nemzetközi multikulturális környezet erősödéséhez, a munkaerő szabad áramlásához, a...Tovább olvasommunkaügyi kapcsolatok
Munkaügyi kapcsolatok alatt a munkavállalók, a kollektív érdekeket képviselő (képviseleti, érdekképviseleti, üzemi tanácsi, kamarai stb.) szervezetek és a munkadók megállapodásokon alapuló és/vagy jogilag szabályozott keretek között folyó formalizált, intézményes egyeztetési...Tovább olvasom