belső elégedettségmérés
A belső (dolgozói) elégedettség vizsgálata olyan eszköz, melynek eredménye hozzájárul a stratégiai célok teljesülési szintjének megállapításához, a szervezeti diagnózis elkészítéséhez, emellett konkrét segítséget nyújt a változások menedzseléséhez, a munkatársak szervezethez való viszonyának beazonosításához. A belső elégedettségméréshez hasonló céllal folytatják pl. a közigazgatáson belül is az elkötelezettségméréseket, a szervezeti önértékeléseket. A belső elégedettségmérések során általában a következőket vizsgálják: a munkavégzés körülményeit, annak tartalmát, a motivációs rendszereket (fizetés, juttatások), a lojalitást, az elköteleződést, a vezetés felkészültségét, kommunikációját, a munkatársi kapcsolatok minőségét, a kommunikáció nyíltságát, a visszajelzések rendszerét, a karrier-és fejlődési lehetőségeket, a szervezet jövőképét, a munka-magánélet egyensúlyát, a működési folyamatokat, a humán folyamatok minőségét, az esélyegyenlőséget és a szervezeti sokszínűséget.
Tudományterület:
Forrás:
Biba Sándor: Közvélemény-kutatások, elkötelezettségmérések a közszolgálatban. In.: Dr. Szabó Szilvia - Dr. Szakács Gábor (szerk.): Közszolgálati stratégiai emberierőforrás-menedzsment. NKE Szolgáltató Nonprofit Kft. Budapest, 2016 (222-223. o.)
Szerző:
Relációk
tehetséggondozás a munkahelyen
A munkahelyen folyó tehetséggondozás a karriermenedzsment részeként végzett nagy jelnetőséggel bíró humán funkció, amely szoros kapcsolatban áll a kiválasztással, a beillesztéssel, az ösztöndíjas programokkal, a mentoring tevékenységgel, a vezetői és...Tovább olvasom ...módszertani és szolgáltató központ
A módszertani és szolgáltató központok osztott szolgáltatási modellt megvalósító, a magasabb hozzáadott értékű tevékenység elérését támogató olyan központosított szervezetek, szervezeti egységek, amelyek általában a létrehozó szervezeten túl egyéb felhasználóknak is...Tovább olvasom ...munkaügyi kapcsolatok
Munkaügyi kapcsolatok alatt a munkavállalók, a kollektív érdekeket képviselő (képviseleti, érdekképviseleti, üzemi tanácsi, kamarai stb.) szervezetek és a munkadók megállapodásokon alapuló és/vagy jogilag szabályozott keretek között folyó formalizált, intézményes egyeztetési...Tovább olvasom ...vegyes megoldású munkavégzési rendszer
A vegyes megoldású munkavégzési rendszer a közszolgálatok jelentős hányada és a versenyszektor számos szereplője által is alkalmazott olyan részben nyitott, részben zártrendszerűnek nevezhető munkavégzési rendszermegoldás, amely a munkaköralapú, a kompetenciaalapú...Tovább olvasom ...részmunkaidő
A rész vagy rövidített munkaidős foglalkoztatás, mint a munkaerő-gazdálkodás egyik meghatározó eszköze, rugalmas foglalkoztatási formája a kérdéses munkakörre általában megállapított teljes munkaidőnél rövidebb időre, jellemzően napi 4-6 órára terjed ki,...Tovább olvasom ...egész életen át tartó tanulás
Valamennyi, életünk során folytatott tanulási tevékenység, melyet a tudás, a készségek és a kompetenciák fejlesztésének céljával végzünk egyéni, állampolgári/civil, társadalmi és/vagy foglalkoztatási perspektívában. A tanulás az életút végéig tartó, az...Tovább olvasom ...teljesítmény szankcionálása
A teljesítmény szankcionálása valamennyi munkahelyeken, így a közszolgálatban is a teljesítményértékelési rendszerek működtetésének egyik meghatározó jelentőséggel bíró alkotóeleme. A közszolgálaton belül a minősítéssel kiegészülő teljesítményértékelés körfolyamata alatt, amely általában egy...Tovább olvasom ...teljesítmény nyomon követése
A hatékony teljesítményirányító rendszer második fázisa a teljesítmény nyomon követése. A teljesítmény nyomon követése a teljesítményértékelési folyamat legfontosabb, legmeghatározóbb fázisa, amely során az értékelő vezetőnek minden tőle telhetőt meg kell...Tovább olvasom ...szervezeti tanulás
A szervezeti tanulás – az egyéni tanuláshoz hasonlóan – a szervezet viselkedésében végbemenő változást jeleníti meg. E változások tetten érhetők a döntési folyamatok átalakulásában, a szervezet tagjainak nyomon követhető cselekvési,...Tovább olvasom ...kompetenciamegfelelés
A kompetenciamegfelelés egy olyan minőségi mutató, amely arra ad választ, hogy az adott munkakör betöltése szempontjából relevanciával bíró kompetenciák által támasztott elvárásoknak a munkavállaló milyen mértékben, milyen szinten képes megfelelni....Tovább olvasom ...kiválasztási-értékelő központ (új tétel)
A kiválasztási-értékelő központ a munkaerő kiválasztásának egyik eredményesen alkalmazható, minőségi módszere. A feladatra minden vonatkozásban felkészített értékelők integrált formában, több képesség-és személyiségvizsgáló eszköz (tesztek, helyzetgyakorlatok, egyéni, páros, csoportos feladatok) együttes,...Tovább olvasom ...munkaköri kataszter
A munkaköri kataszter központilag kialakított és validált nyilvántartás, amely egységes rendszerben tartalmazza az érintett munkakörök, munkaköri csoportok/munkakörcsaládok egymásra épülő struktúráját (annak kormányzati, ágazati, szervezeti, általános szintű felhasználást szolgálva), a munkakörök...Tovább olvasom ...munkakör
A munkakör a szervezet legkisebb azonosítható egysége, amelynek célja, dinamikája és a munkakörbetöltő által egyéni felelőse van. A munkakör a munkavállaló munkafolyamatait, tevékenységeit, feladatait, funkcióit és kapcsolatrendszerét tartalmazza, beleértve ebbe...Tovább olvasom ...egyéni továbbképzési terv
Egyéni továbbképzési tervnek nevezik a közszolgálati tisztviselők tanulmányi kötelezettségeinek és egyéni fejlesztési igényeinek teljesítését biztosító – egy éves időszakra szóló – képzési tervet. Az éves teljesítményértékelés eredményét figyelembe véve, a...Tovább olvasom ...teljesítményértékelési technikák
A teljesítmény minél pontosabb és objektívebb értékelésére két típusú értékelési technikát dolgoztak ki, amelyeknek többféle megoldási módozatát lehet alkalmazni a teljesítményértékeléssel szemben megfogalmazott elvárások és szervezeti lehetőségek függvényében. Az első...Tovább olvasom ...off-the job jellegű fejlesztések
Ezen eszközök alkalmazására akkor kerül sor, amikor a feladatok ellátásához szélesebb körű ismeretszerzést biztosító, szervezett oktatásban való részvételre van szükség. Az ilyen jellegű igények a közszolgálaton belül kielégíthetőek a közoktatás,...Tovább olvasom ...személyzeti menedzsment
A személyzeti menedzsment az emberierőforrás-gazdálkodás második fejlődési szakaszának tekinthető, amely jellemzően a második világháború után kezdődött és az 1980-as évek közepéig tartott. Ebben az egyre specifikusabbá és komplexebbé váló szakaszban...Tovább olvasom ...képzés
Képzésen azt a tevékenységet értjük, amelynek során az elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazása révén kifejlesztjük az adott területen szükséges jártasságokat, készségeket és képességeket. A képzés az oktatáshoz, az oktatási folyamathoz szorosan...Tovább olvasom ...emberierőforrás-gazdálkodás versenyképességi tényezői
A közszolgálat emberierőforrás-gazdálkodása akkor képes megvalósítani a versenyelőnyt biztosító stratégiát, ha a működéséhez szükséges erőforrásokat nem csak megszerzi, hanem ezek egyedi, sokoldalú, és jelentős hozzáadott értéket képviselő integrációját, kombinációját is...Tovább olvasom ...munkaerő megtartás
A munkaerő megtartása a stratégiai alapú, integrált emberierőforrás-gazdálkodás egyik legfontosabb és legösszetettebb humán funkciója, a szervezet eredményes, versenyképes működésének kulcskérdése különösen a munkaerőhiányos időszakokban. A munkaerő megtartása szempontjából kiemelten fontos...Tovább olvasom ...