szokásjog

Jakab András a szokásjogot jogként követett értelmezési gyakorlatként határozza meg, amely meghatározza a jogforrások pontos tartalmát. Bár a bírói határozatok elméletileg csak az eljárásban részt vevőkre nézve bírnak kötelező erővel, a gyakorlatban mégis megfigyelhető a bírói szokásjog jelenléte. Attól függően, hogy más állami szervek tevékenysége bírói felülvizsgálatnak alávetett-e, beszélhetünk más állami szervek szokásjogáról. Más állami szervek szokásjogának kialakulására ugyanis akkor van lehetőség, ha az adott szerv tevékenysége bírói felülvizsgálatnak alávetett, másrészt pedig az adott szerv eljárásai nem tartoznak a közigazgatási eljárásról szóló törvény hatálya alá. A törvényrontó szokás (desuetudo), vagyis valamely normatív aktust lerontó, illetve eltörlő szokásjog azonban Magyarországon is létezik, méghozzá abban a formában, hogy előfordul, hogy egy normatív aktus alkalmazása következetesen mellőzésre kerül, annak hatályban léte ellenére.

Tudományterület:

Forrás:

Cserny Ákos - Téglási András: Magyarország belső jogforrási rendszere. In Cserny Ákos (szerk.): Alkotmányjog. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2013. 91., Jakab András: A jogforrási rendszer. In Trócsányi László - Schanda Balázs (szerk.): Bevezetés az Alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei. Ötödik, átdolgozott kiadás. HVG-Orac, Budapest, 2016. 173-175.

Relációk