társadalmi norma
A társadalmi normák magatartás-szabályok, amelyek meghatározzák, hogy egy adott szituációban hogyan kell valakinek cselekednie. A társadalmi normák tehát előíró (preskriptív) jellegű kijelentések, amelyek a leíró (deskriptív) kijelentésekkel szemben nem igazságértékkel, hanem érvényességgel (kötelező erővel) rendelkeznek. További jellemzőjük az általános nyelvi megfogalmazottság, az időbeni tartósság (ebben különböznek az egyedi utasításoktól, parancsoktól), a hipotetikus szerkezet és a szankció, vagyis a normasértés esetére kilátásba helyezett negatív következmény. Társadalmi norma például a szokás, az erkölcs, a vallás, az illem, a divat és a szakmai-technikai előírások. A jog olyan ‘speciális’ társadalmi norma, amelynek léte – a legtöbb nézet szerint – az államhoz kapcsolódik: érvényessége végső soron az államtól származik és normái állami úton kikényszeríthetőek.
Tudományterület:
Forrás:
Szilágyi Péter: Jogi alaptan (Budapest: Osiris, 2006) 209-214. Szabó Miklós: Bevezetés a jog- és államtudományokba (Miskolc: Bíbor Kiadó, 2006) 89-90.
Szerző:
Relációk
jogi pozitivizmus
A jogi pozitivizmus egy olyan jogelméleti irányzat, amely a tételes (ún. pozitív) jogot állítja a jogi gondolkodás középpontjába. Szemléletmódként az ókortól kezdve jelen van, önálló elméletként való megjelenése azonban csak...Tovább olvasomEurópai Unió Bírósága
Az Európai Unió Bírósága (röviden: EUB) az Európai Unió legfőbb bírósági szerve, amely 28, a tagállamok által hat évre delegált bírából áll. Hatáskörének gyakorlása meghatározott eljárásokhoz kapcsolódik, ilyen például az...Tovább olvasomreálunió
A reálunió a perszonálunióhoz képest szorosabb államkapcsolatot jelent, mert az egymással szövetséges államok a közös uralkodó személye mellett közös állami szervekkel is rendelkeznek. A közös szervek közös ügyek vitelére hivatottak...Tovább olvasommerkantilizmus
A merkantilizmus egy olyan, a XVII. században kialakult gazdaságpolitikai felfogás, amely egy állam gazdagságának a forrását a külkereskedelemben, elsősorban a külkereskedelmi export-többletben látta. A merkantilisták arra törekedtek, hogy a nemesfémet...Tovább olvasomvisszaható hatály
Visszaható hatályú jogalkotás esetén a jogalkotó a jogszabály előírásait a jogszabály kihirdetését megelőző időre is alkalmazni rendeli. Ez azért ellentmondásos, mert olyan elvárásokat támaszt(hat) a jogalanyok irányába, amelyeket korábban nem...Tovább olvasomnormakollízió
Normakollízió, vagyis normaütközés esetén két jogi norma kerül ellentmondásba egymással. A kollízió feloldására a jogalkalmazó három, a jogrendszer egységét biztosító jogelvet hívhat segítségül. A jogforrási hierarchiában azonos szinten álló jogszabályok...Tovább olvasomkameralisztika
A XVII.-XVIII. században kialakuló tudomány, amely leginkább közigazgatási és közgazdaságtani ismereteket foglalt magába. Elsősorban német nyelvterületen vált jelentőssé, főbb képviselői Melchior von Osse, Ludwig von Seckendorff, Wilhelm von Schröder, Heinrich...Tovább olvasomliberális állam
A ‘liberális állam’ kifejezés egyszerre utal a modern állam XIX. században létrejött történeti típusára és a liberális ideológiához kapcsolódó állameszmény különféle alakváltozataira (pl. minimális állam, semleges állam, korlátozott állam). A...Tovább olvasomjogértelmezés
A jogértelmezés a jogszabály jelentésének feltárására irányuló tevékenység. A jogalkalmazói tevékenység szükségszerű részét képezi, mivel a jogszabályok gyakran nyelvileg pontatlan formában jelennek meg. A jogalkalmazói jogértelmezés mellett megkülönböztethető még jogszabályi...Tovább olvasomjogállamiság
A jogállamiság követelménye az állam jogszabályok szerinti működését feltételezi. Egy jogállamban a közhatalmat a jogszabályoknak megfelelően gyakorolják, az állam szervei és az állampolgárok egyaránt a jogszabályoknak megfelelően cselekszenek. Eltérő történeti...Tovább olvasomidőbeli hatály
Az időbeli hatály a jogszabály alkalmazhatóságának kezdetét és végét határozza meg. A jogszabály általában kihirdetésének időpontjától, a hivatalos lapban való közzétételtől kezdve lép hatályba. A jogalkotó, amennyiben a jogszabály alkalmazására...Tovább olvasomtotális állam
A totális állam történeti államtípusként a XX. század első felében, a náci Németországban, a fasiszta Olaszországban és a sztálini Szovjetunióban jött létre. Politikai szempontból a diktatórikus berendezkedés, a demokratikus intézményrendszer...Tovább olvasomjóléti állam
A XX. század második felében megjelenő államtípus, amely a társadalmi javak szociális célú újraelosztására helyezi a hangsúlyt. Fénykorát az 1950-es és 70-es évek között élte, elsősorban Nyugat- és Észak-Európára jellemző....Tovább olvasomállamszövetség
Az államszövetség (konföderáció) szuverén államok laza szövetsége, amelyet a részes államok valamilyen közös javukat szolgáló cél érdekében, szerződés segítségével hoznak létre. Közös cél lehet pl. a kereskedelmi kapcsolatok élénkítése vagy...Tovább olvasomállamtöredék
Az államtöredékek az államiság nem minden elemével rendelkező államszerű képződmények. A kifejezést eredetileg Georg Jellinek vezette be, ide sorolva például a függő közjogi rendszereket és az államok külső tartományait (pl....Tovább olvasomjogalkotás
A jogalkotás a jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szervek tudatos és formalizált tevékenysége, amely jogi normák létrehozására irányul. Két fő típusát, a törvényalkotást és a rendeletalkotást különböztetjük meg. A jogalkotási folyamat...Tovább olvasomszabadságjog
A szabadságjogok az egyén életének zavartalanságát, tevékenysége szabad gyakorlását biztosító alapvető jogok. Ide tartozik például az élethez való jog, a kegyetlen vagy embertelen bánásmód tilalma, a tulajdonhoz való jog, a...Tovább olvasomintervenciós állam
Az intervenciós állam az állami beavatkozást helyezi a középpontba, történeti államtípusként a liberális állam problémáira adott válaszként értelmezhető. A beavatkozástól mentes tőkés termelés a 19. század végére jelentős társadalmi egyenlőtlenségekhez...Tovább olvasomkodifikáció
A kodifikáció egy joganyag törvénykönyvekben (ún. kódexekben) való összefoglalását és közzétételét jelenti. A kodifikációs tevékenység a jogtörténet egészét végigkíséri, amire a legkorábbi időszakoktől kezdve találunk példát (pl. Hammurapi törvényoszlopa, a...Tovább olvasomregionális állam
A regionális állam az utóbbi két évtizedben, elsősorban Nyugat-Európában kialakuló államtípus. Létrejötte összekapcsolódik a nemzetpolitika és a területi autonómia kérdésével, mivel a regionális állam régiói döntően nemzetiségi alapon szerveződnek. Regionális...Tovább olvasom