törvény
A törvények a jogszabályok hierarchiája élén álló, az Országgyűlés által a jogalkotásról szóló törvényben szereplő eljárási szabályok betartásával hozott jogforrások. (A jogforrási hierarchia élén azonban az Alaptörvény áll, amely nem határozza meg önmagát jogszabályként.) Az Országgyűlés jogosult bármilyen tárgykört, bármilyen tartalommal, bármilyen terjedelemben törvényben szabályozni, amennyiben az nem ütközik az Alaptörvénybe. Az alapvető jogok szabályozása kifejezett (fenntartott) törvényhozási tárgykörnek tekinthető, azaz csak törvényben szabályozhatók, ám e törvények végrehajtására lehetséges rendelet megalkotása is. Az ún. kizárólagos törvényhozási tárgyköröknek ezzel szemben minden részletét törvényi szinten kell szabályozni. A törvények meghozatalához főszabály szerint a jelenlévő képviselők többsége szükséges, ám léteznek bizonyos tárgykörök, amelyekben csak minősített többséggel, a határozatképes létszámban jelenlévő országgyűlési kéoviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ezeket nevezzük sarkalatos törvényeknek.
Tudományterület:
Forrás:
Cserny Ákos - Téglási András: Magyarország belső jogforrási rendszere. In Cserny Ákos (szerk.): Alkotmányjog. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2013. 68-70.
Szerző:
Relációk
parlament
Az alkotmányos államokban a parlament a demokrácia intézménye, a nép képviseletének szervezeti formája, a legfőbb népképviseleti és törvényhozó közhatalmi szerv, amelynek több funkciója van. Ilyen funkciók az adómegajánlás, a költségvetési...Tovább olvasom ...alapjogi jogalanyiság
Az alapjogi jogalanyiság azt jelenti, hogy valamely természetes vagy jogi személy az alapjogok alanya lehet. Bármely természetes személy lehet az alapjogok alanya, függetlenül attól, hogy (magyar) állampolgár, külföldi vagy hontalan,...Tovább olvasom ...képviseleti demokrácia
Képviseleti demokráciáról akkor beszélhetünk, amikor a nép a közhatalmat nem közvetlenül, hanem választott képviselői, a közvetett vagy képviseleti demokrácia intézményei útján gyakorolja. A népszuverenitás gyakorlása történhet a képviseleti mellett a...Tovább olvasom ...nemzetbiztonsági szolgálatok
A nemzetbiztonsági szolgálatok olyan közhatalmi szervek, amelyek feladatkörébe Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének védelme, továbbá nemzetbiztonsági érdekeinek védelme tartoznak. Magyarország nemzetbiztonsági szolgálata négy nemzetbiztonsági szolgálatból áll. Ezek közül három polgári...Tovább olvasom ...Kúria
A Kúria Magyarországon a bírói szervezetrendszer élén álló, tehát a legfelső bírói szerv. Nem csupán ítélkező szerv, hanem a bíróságok jogalkalmazása egységességének biztosítója is. A törvényszék, illetve ítélőtábla döntéseivel szembeni...Tovább olvasom ...gyülekezési jog
A gyülekezési jog az alapjogok második generációját jelentő politikai jogok közé tartozik, továbbá a kommunikációs jogokhoz sorolhatjuk, és azt jelenti, hogy mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. Ez a jog...Tovább olvasom ...miniszter
A kormány tagjai a miniszterelnök mellett a miniszterek, akik felelősek a parlamentnek. Ellenük azonban nincs lehetőség bizalmatlansági indítvány benyújtására. Ugyanakkor ellenőrzésük lehetséges a parlamenti ellenőrzés egyéb eszközei, úgy mint a...Tovább olvasom ...tiszta alkotmányjogi norma
A tiszta alkotmányjogi szabályok (normák) olyan szabályok, amelyeket csak és kizárólag az alkotmányjog szabályoz, s amely intézményekről így semmilyen más, az alkotmányjogon kívül eső norma nem tartalmaz szabályt. Ilyen intézmény...Tovább olvasom ...élethez való jog
Az éltethez való jog azt jelenti, hogy minden embernek joga van az élethez. Az élethez való jog elválaszthatatlan az emberi méltóságtól, abszolút érvényű, korlátozhatatlan jog, még különleges jogrendben is. Az...Tovább olvasom ...országos lista
Az országos lista Magyarországon egy olyan pártlista vagy nemzetiségi lista, amelyre a választópolgárok az országgyűlési választásokkor leadhatják egyik szavazatukat. Pártlista állítására az a párt jogosult, amelyik legalább kilenc megyében és...Tovább olvasom ...kormány
A kormány egyrészt a legfelsőbb, általános hatáskörű központi közigazgatási szerv, másrészt kormányzati szerepe van, a kormány képezi a végrehajtó hatalmat mint hatalmi ágat. A kormány tehát az Alaptörvény szerint kettős...Tovább olvasom ...önálló szabályozó szerv
Az önálló szabályozó szervek az Országgyűlés által, sarkalatos törvényben, a végrehajtó hatalomhoz tartozó feladat- és hatáskörök ellátására létrehozott szervek. Az önálló szabályozó szervek függetlenek, vezetőik rendeletkibocsátási jogkörrel rendelkeznek. A hatályos...Tovább olvasom ...szokásjog
Jakab András a szokásjogot jogként követett értelmezési gyakorlatként határozza meg, amely meghatározza a jogforrások pontos tartalmát. Bár a bírói határozatok elméletileg csak az eljárásban részt vevőkre nézve bírnak kötelező erővel,...Tovább olvasom ...nép
A nép az államalakító tényezők egyike, amely a politikai közösséget alkotja, azaz azt a közösséget, amely a közhatalmi szervek létrehozatalában az adott államban részt vesz, tehát választójoggal rendelkezik. Ahhoz, hogy...Tovább olvasom ...jogállam
A jogállamiság elve jelenti egyrészt a jog állam feletti uralmát, így az állam alkotmánynak és egyéb jogszabályoknak való alávetettségét, másrészt a jogállamiság elemeinek tekinthetünk olyan elveket és követelményeket, mint az...Tovább olvasom ...önkormányzás
Az önkormányzást összetett jelenségnek tekinthetjük, amely magában hordoz egyfajta önigazgatást. Önigazgatásról akkor beszélhetünk, ha az, aki igazgat (az igazgatás alanya) és az, akit igazgatnak (az igazgatás tárgya) megegyeznek. A helyi...Tovább olvasom ...normakontroll
Az alkotmánybíráskodás fő funkciója a normakontroll, vagyis a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálta. A normakontrollt az Alkotmánybíróság többféle hatáskörben is gyakorolhatja. A normakontroll lehet előzetes (a priori), amely esetben az Alkotmánybíróság egy...Tovább olvasom ...összeférhetetlenség
Az összeférhetetlenség a parlamenti jogban nem mást jelent, mint azt, hogy a képviselők meghatározott tevékenységi kört nem gyakorolhatnak,továbbá meghatározott állásokat és tisztségeket nem tölthetnek be egészen addig, amíg képviselői megbízatásuk...Tovább olvasom ...szuverenitás (jog)
A szuverenitás (főhatalom) az állam fogalmi elemeinek egyike a népességen és az államterületen túl. A fogalmat Jean Bodin dolgozta ki, és főhatalmat jelent. Az állami főhatalom teljességét egyetlen szerv sem...Tovább olvasom ...alkotmánybírósági eljárások
Az Alkotmánybíróság eljárásai az előzetes normakontroll, az utólagos normakontroll (ami lehet absztrakt vagy konkrét), valamint az alkotmányjogipanasz-eljárás, amelyek során az Alkotmánybíróság akkor, ha megállapítja valamely hatályos jogszabály, jogszabályi rendelkezés, vagy...Tovább olvasom ...