veszélyhelyzet

A veszélyhelyzet a rendkívüli állapot egyik altípusa, amely természeti vagy ipari katasztrófa bekövetkezése esetén kerül kihirdetésre a Kormány által, akár utólagosan, a katasztrófa következményeinek felszámolása érdekében is. Veszélyhelyzetben a döntéshozatal központja a Kormány. Az Alaptörvényben említett, élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás és ipari szerencséttlenség lehet természeti eredetű veszély (pl. árvíz), civilizációs eredetű veszély, ipari szerencsétlenségek elemei (pl radioaktív kiszóródás és sugárterhelés), vagy pedig egyéb eredetű veszély (pl. humán- és állatjárvány). Veszélyhelyzet esetén tehát a Kormány hatáskörei növekednek meg, a Kormány rendeleteivel felfüggesztheti a törvények alkalmazását, a törvényektől eltérhet, sőt, hiányzó szabályokat is helyettesíthet. A veszélyhelyzet megszűnésével a veszélyhelyzeti rendeletek hatályukat vesztik, ám főszabály szerint egyébként is hatályukat vesztik legkésőbb tizenöt nap után. Amennyiben azonban az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, az meghosszabbíthatja a rendelet hatályát.

Tudományterület:

Forrás:

Jakab András - Till Szabolcs: A különleges jogrend. In: Trócsányi László - Schanda Balázs (szerk.): Bevezetés az alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei. Ötödik, átdolgozott kiadás. HVG-Orac, Budapest, 2016. 485; 509-511., Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 53. cikk

Relációk