fegyelmi felelősség
A fegyelmi felelősség a közszolgálati tisztviselőkkel szembeni fokozott felelősségi rendszer egyik eleme a kártérítési, a fokozott büntetőjogi és az un. eredményfelelősség mellett. Fegyelmi vétséget akkor követ el a közszolgálati tisztviselő, ha a közszolgálati jogviszonyából fakadó kötelezettségét jogellenesen és vétkesen megszegi. A tisztviselők kötelezettségeit nemcsak a jogállási törvények tartalmazzák, hanem számtalan más törvény, vagy rendelet. Lényeges azonban, hogy a fegyelmi eljárás megindításakor pontosan meg kell határozni azt a jogi normát, amely a közszolgálati tisztviselő által megszegett kötelezettséget tartalmazza. Fegyelmi felelősségre csak vétkes (felróható) kötelezettségszegés esetén vonható a tisztviselő, tehát bizonyítani kell szándékosságát vagy gondatlanságát. A fegyelmi felelősségi eljárást a jogszabályok pontosan rendezik, garanciális szabályokkal védve az eljárás alá vont tisztviselő jogait. A fegyelmi büntetések változatosak: a legenyhébb megrovástól az előmenetelre kedvezőtlenül ható szankciókon keresztül a hivatalvesztésig terjednek.
Tudományterület:
Forrás:
2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről 155-159.§, 31/2012. (III.7.) Korm. Rend a közszolgálati tisztviselőkkel szembeni fegyelmi eljárásról, György-Hazafi (szerk.): Közszolgálati jog, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2015. 180-188. o.
Szerző:
Relációk
közszolgálati alkalmazott
A közszolgálati alkalmazott kifejezés tartalma mind a jogszabályokban, mind a szakirodalmakban, s még a nemzetközi gyakorlatban is sok bizonytalanság hordozója. Kérdés, hogy milyen ismérvek alapján tekinthetünk valakit közszolgálati dolgozónak. Egy...Tovább olvasomegyenlő bánásmód
Az egyenlő bánásmód azt jelenti, hogy hogy nem lehet különbséget tenni a dolgozók között, nem szabad hátrányos megkülönböztetést alkalmazni senkivel szemben. A törvény kiemeli a az egyenlő bánásmód megtartartásának követelményét...Tovább olvasomrendkívüli munkaidő
A rendkívüli munkaidő alkalmazásával a munkáltatói jogkör gyakorlója a közszolgálati tisztviselőt a szabadidejében, a jogszabály által meghatározott feltételek fennállása esetén a beosztás szerinti rendes munkaidőn felül is munkavégzésre vagy rendelkezésre...Tovább olvasompróbaidő
A próbaidő a közszolgálati tisztviselői jogviszony keletkezését követő három – hat hónapos időtartam, amelynek funkciója annak megállapítása, hogy a szolgálati jogviszony mindkét alanya kívánja-e a hosszútávú együttműködést. Ekkor derülhet ki,...Tovább olvasomérvénytelenség
A jogviszony keletkezésekor, majd fennállása során is a munkáltató (szolgálatadó) és a közszolgálati tisztviselő között számtalan megállapodás jön létre (pl. kinevezés és annak elfogadása). A megállapodások kölcsönönös nyilatkozatok megtételével és...Tovább olvasomközszolgálati ellenőrzés
A közszolgálati ellenőrzés célja a közszolgálati tisztviselői szolgálati jogviszonyra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának vizsgálata. A közszolgálati ellenőrzést a Kormány nevében a központi államigazgatási szervekben a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter,...Tovább olvasomközszolgálati szakvizsga
A közigazgatási szakvizsga az úgynevezett karriervizsga funkcióját tölti be. Ennek megfelelően – szemben a közszolgálati alapvizsgával – letétele nem a pályán maradás feltétele, de az előmenetel szempontjából alapvető jelentőségű. Ugyanis...Tovább olvasomöszeférhetetlenség (preztizs)
A kormányzati tisztviselői szolgálati jogviszonyban a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalom fenntartásának szem előtt tartásával kell eljárni. Ebből következően a közszolgálati tisztviselő a pálya presztizsének és a közbizalom fenntartásának érdekében...Tovább olvasomjoggal való visszaélés
A joggal való visszaélés általános fogalmát a közszolgálati tisztviselőitörvény nem próbálja megfogalmazni. Csupán e törvény alkalmazásának körében állapítja meg, hogy a joggal való visszaélés az a magatartás, amely mások jogos...Tovább olvasomösszeférhetetlenség (általános)
Az összeférhetetlenség (s különösen annak terjedelme és szigorúsága) a közszolgálat egyik jellemző intézménye. Jelentése: arra tekintettel, hogy valaki közszolgálati tisztviselő, olykor jelentős korlátozásokat kell elfogadjon. Így bizonyos tisztségeket nem vállalhat,...Tovább olvasomközjogi szabályozás
A közszolgálati jog a közjogi-magánjogi jogág csoportosításban a közjoghoz tartozik, amelyre speciális szabályozási mód jellemző. A közjogias szabályozás az un. közszolgálati pragmatikában ölt testet. A közjogias szabályozás személytelen, nem ad...Tovább olvasomösszeférhetetlenség (hozzátartozók)
A hozzátartozói összeférhetetlenséget másként együttalkalmazási tilalomnak nevezhetjük. A törvény tiltja a hozzátartozók olyan alkalmazását, amelynek következtében közöttük bármely vonatkozásban hierarchikus kapcsolat keletkezne. Nem létesíthető így olyan közszolgálati tisztviselői jogviszony, amelyben...Tovább olvasomkártérítési felelősség
A közigazgatási szerv (munkáltató) a közszolgálati jogviszonnyal összefüggésben a közszolgálati tisztviselőjének okozott kárt vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben meg kell térítenie. A közszolgálati jogviszonnyal összefüggés azt jelenti, hogy a kár...Tovább olvasommunkaidő
A közszolgálati tisztviselők rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének időbeli kereteit a munkaidő fejezi ki. A munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, amely a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő...Tovább olvasomjogviszonymegszűnés
A közszolgálati jogviszony megszűnése kifejezés gyűjtő fogalom. Magában foglalja mindazt az esetet, módot, mely következtében a munkáltató és a közszolgálati dolgozó között fennálló jogviszony a jövőre nézve megszűnik. Két fő...Tovább olvasompihenőidő
A pihenőidők célja, hogy olyan hosszabb-rövidebb időszakokat biztosítsanak a közszolgálati tisztviselők számára, amelyek alatt kipihenhetik a munkavégzés fáradalmait, visszanyerhetik munkavégzési képességüket és regenerálódhatnak. Ide tartozik a munkaközi szünet, amely lehetőséget...Tovább olvasomtanulmányi szerződés
Tanulmányi szerződést a közigazgatási szerv akkor köt a közszolgálati tisztviselővel, ha támogatásra érdemesnek tartja a tanulmányait. Ennek keretében a munkáltató vállalja a tanulmányok támogatását (elengedi tisztviselőjét, kifizeti a térítési díjat,...Tovább olvasomcafetéria
A cafetéria magyarul béren kívüli juttatást jelent. Fő funkciója, hogy igénybevételével a közszolgálati alkalmazott (s természetesen a többi munkavállaló is) támogatást kapjon a pihenéséhez, rekreációjához. Korábban a közszolgálati tisztviselők meglehetősen...Tovább olvasommunkáltatói jogkör gyakorlása
Különbséget kell tennünk a munkáltató és a munkáltatói jogkör gyakorlója között. A munkáltató egy közigazgatási szerv (pl. minisztérium, polgármesteri hivatal, megyei kormányhivatal), akit a közszolgálati jogban szolgálatadónak hívhatunk. A munkáltatói...Tovább olvasomdepolitizált rendszer
A depolitizált rendszer a közigazgatási személyi állomány politikához fűződő viszonyának egyik modellje a mérsékelt semlegesség rendszere és a zsákmányrendszer mellett. Minta országa e modellnek Anglia. A depolitizált rendszerben élesen elválasztják...Tovább olvasom