közszolgálati tisztviselő
A közszolgálati tisztviselők a közszolgálati alkalmazottak egyik csoportját képezik, mégpedig azt, amelynek tagjai a széles értelemben felfogott közigazgatási szerveknél állnak alkalmazásban. Korábbi elnevezésük egységesen a köztisztviselő volt, mára azonban e réteg többeleművé vált. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben két kategória szerepel: a kormánytisztviselő és köztisztviselő. A kormánytisztviselők a központi államigazgatási szerveknél és azok dekoncentrált szerveinél dolgoznak. (Ebből a körből vált ki 2016-ban az állami tisztviselők csoportja.) A köztisztviselők döntően az önkormányzati igazgatási szervek alkalmazottai, de így nevezik az autonóm államigazgatási szerveknél és az önálló szabályozó szerveknél foglalkoztatottakat is. A kormánytisztviselők és a köztisztviselők vezetői vagy érdemi igazgatási feladatokat (hatósági jogalkalmazás, jogalkotás, jogalkalmazás, irányítás, felügyelet, ellenőrzés, szervezés) látnak el. Munkájukat a kormányzati és közszolgálati ügykezelők segítik.
Tudományterület:
Forrás:
György-Hazafi-Horváth-Juhász-Kis-Linder: Közszolgálati életpályák, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2013. 16-18. o.
Szerző:
Relációk
átirányítás
Az átirányítás a kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás egyik fajtája. Erre tekintettel nem is jár együtt a kinevezés módosításával. Lényege, hogy a közszolgálati tisztviselő az eredeti munkaköre mellett vagy helyett más...Tovább olvasomegyenlő bánásmód
Az egyenlő bánásmód azt jelenti, hogy hogy nem lehet különbséget tenni a dolgozók között, nem szabad hátrányos megkülönböztetést alkalmazni senkivel szemben. A törvény kiemeli a az egyenlő bánásmód megtartartásának követelményét...Tovább olvasomdepolitizált rendszer
A depolitizált rendszer a közigazgatási személyi állomány politikához fűződő viszonyának egyik modellje a mérsékelt semlegesség rendszere és a zsákmányrendszer mellett. Minta országa e modellnek Anglia. A depolitizált rendszerben élesen elválasztják...Tovább olvasomösszeférhetetlenség (gazdasági)
A köz szolgálatának elsődlegessége megköveteli a közszolgálati tisztviselőtől, hogy teljes munkaerejét ennek szentelje. Erre tekintettel a törvény erőteljesen korlátozza a tisztviselő egyéb gazdasági tevékenységét. A gazdasági összeférhetetlenségnek két fő ága...Tovább olvasompihenőidő
A pihenőidők célja, hogy olyan hosszabb-rövidebb időszakokat biztosítsanak a közszolgálati tisztviselők számára, amelyek alatt kipihenhetik a munkavégzés fáradalmait, visszanyerhetik munkavégzési képességüket és regenerálódhatnak. Ide tartozik a munkaközi szünet, amely lehetőséget...Tovább olvasomalkalmazási feltételek
A közszolgálati tisztviselők kiválasztásakor (jogviszonyuk keletkezésekeor) a törvények alkalmazási/alkalmassági feltételeket állapítanak meg. Ezeket két csoportba sorolhatjuk: vannak általános és speciális alkalmassági feltételek. Az első csoportba azok tartoznak, amelyek mindegyikének minden...Tovább olvasomegészségügyi alkalmatlanság
Az egészségügyi alkalmasság, illetve alkalmatlanság kérdése a közigazgatási köztisztviselők jogviszonyának két elemében bír különös jelentőséggel. Egyrészt a törvény szerint a jogviszony keletkezésekor jogszabály vagy annak felhalmazása alapján a közigazgatási szerv...Tovább olvasomközszolgálat
A közszolgálat összetett értelmű, tartalmú kifejezés, melynek három jelentős értelmezési kerete különíthető el. Az első a közszférában dolgozó személyek csoportja, a széles értelemben felfogott közszolgálati alkalmazottak köre. A második megközelítésben...Tovább olvasomfegyelmi felelősség
A fegyelmi felelősség a közszolgálati tisztviselőkkel szembeni fokozott felelősségi rendszer egyik eleme a kártérítési, a fokozott büntetőjogi és az un. eredményfelelősség mellett. Fegyelmi vétséget akkor követ el a közszolgálati tisztviselő,...Tovább olvasomközalkalmazott
A közalkalmazotti réteg tagjai állami vagy önkormányzati költségvetésből gazdálkodó közintézetek alkalmazottai. Lényeges tehát, hogy a munkáltató közintézeti jogállású szerv. A közintézetek közreműködnek a közigazgatási feladatok (közszolgáltatások) nyújtásában, azonban lényegesen különböznek...Tovább olvasomközszolgálati alkalmazott
A közszolgálati alkalmazott kifejezés tartalma mind a jogszabályokban, mind a szakirodalmakban, s még a nemzetközi gyakorlatban is sok bizonytalanság hordozója. Kérdés, hogy milyen ismérvek alapján tekinthetünk valakit közszolgálati dolgozónak. Egy...Tovább olvasomrendes munkaidő
A rendes munkaidő azt az időtartamot jelöli, amelyet a közszolgálati tisztviselő a kinevezésében, illetve a reá irányadó jogszabályokban meghatározottak szerint köteles munkával eltölteni, s amely időről a jogviszony alanyai már...Tovább olvasomigazgatási szünet
Az igazgatási szünet hasonló a bíróságoknál alkalmazott törvénykezési szünethez. Lényege, hogy a nyári szabadságolások és az év végi ünnepek idején csak a legszükségesebb létszámmal lássák el a közigazgatási szervek a...Tovább olvasomügykezelő
Az ügykezelők (akár kormányzati, akár közszolgálati ügykezelőkről legyen is szó) munkája, tevékenysége ezer szálon kapcsolódik a közszolgálati tisztviselők munkájához. Nélkülük tisztviselők nehezen tudnák ellátni feladataikat. A törvény szerint ügykezelő az,...Tovább olvasomrendkívüli munkaidő
A rendkívüli munkaidő alkalmazásával a munkáltatói jogkör gyakorlója a közszolgálati tisztviselőt a szabadidejében, a jogszabály által meghatározott feltételek fennállása esetén a beosztás szerinti rendes munkaidőn felül is munkavégzésre vagy rendelkezésre...Tovább olvasomfeddhetetlenség
A feddhetetlenség egyes közszolgálati rendszerekben a jogviszony keletkezésének egyik általános feltétele lehet. Szigorúbb fogalom a büntetlen előéletnél. Ugyanis ha büntetlen előéletet követel meg a jogszabály a kinevezés feltételeként, az a...Tovább olvasomazonnali hatályú megszüntetés
A közszolgálati jogviszony bármelyik fél által, azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntethető a próbaidő alatt. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató a főszabálytól eltérően, mely szerint a felmentést meg kell indokolni,...Tovább olvasomösszeférhetetlenség (politikai)
A politikai összeférhetetlenség a közszolgálati tisztviselők politikai életben való részvételét, valamint pártpolitikai tevékenységét korlátozza. A közszolgálati tisztviselő pártnak tagja ugyan lehet, de pártban tisztséget nem viselhet, továbbá párt nevében vagy...Tovább olvasomcafetéria
A cafetéria magyarul béren kívüli juttatást jelent. Fő funkciója, hogy igénybevételével a közszolgálati alkalmazott (s természetesen a többi munkavállaló is) támogatást kapjon a pihenéséhez, rekreációjához. Korábban a közszolgálati tisztviselők meglehetősen...Tovább olvasomhivatásetika
A közszolgálati hivatásetika (mint bármely más szaketika) a közszolgálati pálya területén uralkodó erkölcsi-magatartási szabályokat jelöli. Egy klasszikus meghatározás szerint a közszolgálati etika a közszolgálat tevékenységi körébe vágó, gyakran jogszabályokban is...Tovább olvasom