személyi anyag
A közszolgálati tisztviselői jogviszony fennállása alatt számtalan jognyilatkozat, illetve irat keletkezik. Ezek egy része a tisztviselő személyével kapcsolatos adatokat tartalmazza. Ezek az un. személyi iratok, melyeket tovább lehet osztályozni. A legfontosabb ide tartozó csoport a személyzeti iratok köre, amelyeket együttesen kell tárolni, s melyeket összefoglalóan hívunk személyi anyagnak. Itt kell tárolni: a közszolgálati tisztviselő öt évnél nem régebbi fényképét, a közszolgálati alapnyilvántartás adatlapját, az önéletrajzot, a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítványt, az esküokmányt, a kinevezést és annak módosítását, a vezetői kinevezést, a címadományozást, a besorolásról, illetve a visszatartásról, valamint az áthelyezésről rendelkező iratokat, a teljesítményértékelést, a minősítést, közszolgálati tisztviselői jogviszonyt megszüntető iratot, a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozatot és a közszolgálati igazolás másolatát.
Tudományterület:
Forrás:
2011. évi CXCIX törvény a közszolgálati tisztviselőkről 184.§ György-Hazafi (szerk.): Közszolgálati jog, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2015 225-226. o.
Szerző:
Relációk
összeférhetetlenség (politikai)
A politikai összeférhetetlenség a közszolgálati tisztviselők politikai életben való részvételét, valamint pártpolitikai tevékenységét korlátozza. A közszolgálati tisztviselő pártnak tagja ugyan lehet, de pártban tisztséget nem viselhet, továbbá párt nevében vagy...Tovább olvasomrendkívüli munkaidő
A rendkívüli munkaidő alkalmazásával a munkáltatói jogkör gyakorlója a közszolgálati tisztviselőt a szabadidejében, a jogszabály által meghatározott feltételek fennállása esetén a beosztás szerinti rendes munkaidőn felül is munkavégzésre vagy rendelkezésre...Tovább olvasomalapilletmény
Az alapilletmény a közszolgálati tisztviselők illetményének legnagyobb összegű eleme. Kiszámításában meghatározó jelentősége van, hogy a tisztviselő melyik besorolási osztályba (I. felsőfokú végzettségű vagy II középiskolai végzettségű tisztviselők) tartozik, s azon...Tovább olvasomérvénytelenség
A jogviszony keletkezésekor, majd fennállása során is a munkáltató (szolgálatadó) és a közszolgálati tisztviselő között számtalan megállapodás jön létre (pl. kinevezés és annak elfogadása). A megállapodások kölcsönönös nyilatkozatok megtételével és...Tovább olvasomátirányítás
Az átirányítás a kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás egyik fajtája. Erre tekintettel nem is jár együtt a kinevezés módosításával. Lényege, hogy a közszolgálati tisztviselő az eredeti munkaköre mellett vagy helyett más...Tovább olvasomfeddhetetlenség
A feddhetetlenség egyes közszolgálati rendszerekben a jogviszony keletkezésének egyik általános feltétele lehet. Szigorúbb fogalom a büntetlen előéletnél. Ugyanis ha büntetlen előéletet követel meg a jogszabály a kinevezés feltételeként, az a...Tovább olvasomkiküldetés
A kiküldetés, mint a kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás egyik fajtája abban különbözik a kinevezésben foglaltaktól, hogy a szokásos munkavégzési hely szerinti településen kívül kell munkát végezni (másik településen tárgyalni, esetleg...Tovább olvasomvezetői munkakör
A vezetői előmenetel az előmenetel egyik formája a besorolásban és a címekben való előmenetel mellett. Hatályos törvényünk vezetői munkakörről beszél, amely – eltérően a vezetői megbízástól – erőteljesen összekapcsolja a...Tovább olvasomcímek
A címadományozás a közszolgálati előmenetel egyik fajtája. A kimagasló szaktudást, teljesítményt kívánja honorálni, s ezzel a tehetséges tisztviselők megtartásának is eszköze. Bevezetését indokolja a besorolásban való előmenetel aránylag lassú üteme...Tovább olvasomelévülés
Valamely igény, jogosultság elévülése azt jelenti, hogy bizonyos időtartam eltelte után az igényt már nem nem lehet érvényesíteni. Fontos azonban megjegyezni, hogy az elévült igény nem lesz egyben jogellenes is,...Tovább olvasompótlék
A pótlékok általában az illetmény legkisebb részét teszik ki. A pótlékra való jogosultság a közszolgálati tisztviselő valamely személyes képességére (nyelvtudás) vagy a munkavégzés egyes sajátos körülményeire (éjszakai munka) tekintettel állapítható...Tovább olvasomjogviszonymegszűnés
A közszolgálati jogviszony megszűnése kifejezés gyűjtő fogalom. Magában foglalja mindazt az esetet, módot, mely következtében a munkáltató és a közszolgálati dolgozó között fennálló jogviszony a jövőre nézve megszűnik. Két fő...Tovább olvasomtartalékállomány
A tartalékállomány célja az, hogy a közszolgálati tisztviselő számára – szolgálati viszonyának a jogszabályban foglalt esetekben való megszüntetése esetén – másik közigazgatási szervnél képzettségének, besorolásának megfelelő állást ajánljanak fel. Tartalékállományba...Tovább olvasomegyéb juttatás
A közszolgálati tisztviselők az alapilletményükön, az illetménykiegészítésükön és az illetménypótlékaikon túl a törvény, illetve a munkáltató által meghatározott egyéb juttatásokban részesülhetnek. Ezek közül alanyi jogon jár az un. Jubileumi jutalom,...Tovább olvasomközszolgálati szakvizsga
A közigazgatási szakvizsga az úgynevezett karriervizsga funkcióját tölti be. Ennek megfelelően – szemben a közszolgálati alapvizsgával – letétele nem a pályán maradás feltétele, de az előmenetel szempontjából alapvető jelentőségű. Ugyanis...Tovább olvasomkiválasztási eljárás
A kiválasztási eljárás egy olyan eszköz, módszer, amelynek segítségével a közigazgatási szervek a lehető legjobb munkatársat próbálják kiválasztani a jelöltek közül egy közszolgálati állás betöltésekor. Sok fajtája ismeretes, gyakorta alkalmazzák...Tovább olvasomvégkielégítés
A végkielégítés a közszolgálati tisztviselői jogviszony megszűnésének egyes eseteiben jár, s funkciója a munka (s így az illetmény) elvesztésével járó anyagi hátrányok kompenzációja. Végkielégítés jár: felmentéskor, a közigazgatási szerv jogutód...Tovább olvasomöszeférhetetlenség (preztizs)
A kormányzati tisztviselői szolgálati jogviszonyban a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalom fenntartásának szem előtt tartásával kell eljárni. Ebből következően a közszolgálati tisztviselő a pálya presztizsének és a közbizalom fenntartásának érdekében...Tovább olvasomközigazgatási jogkörben okozott kár
A közigazgatási jogkörben harmadik személynek okozott kárért való felelősség feltétele, hogy a kárt közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával okozza a közszolgálati tisztviselő. Tehát önmagában a közszolgálati tisztviselői minőség nem alapozza...Tovább olvasomigazgatási szünet
Az igazgatási szünet hasonló a bíróságoknál alkalmazott törvénykezési szünethez. Lényege, hogy a nyári szabadságolások és az év végi ünnepek idején csak a legszükségesebb létszámmal lássák el a közigazgatási szervek a...Tovább olvasom