kapcsolatháló-elemzés (SNA)
A hálózati megközelítés, a social network analysis a szociológia egyik legfiatalabb, dinamikusan fejlődő kutatási irányzata. A hálózati kapcsolatok feltérképezésével, a csoportok szerveződésének, a kisközösségeken belüli társas kapcsolatok rejtett struktúráinak és az egyének csoporton belüli szerepének vizsgálatával foglalkozik. Módszertani alapját a szociometria területén alkalmazott matematikai gráf- és mátrixelmélet adja. Az elemzés alanyai bárkik és bármik lehetnek: egyes emberek, csoportok, intézmények, szervezetek. A módszer nem az egyes alanyokat önmagukban, hanem az elemek között létrejövő kapcsolatokat, viszonyokat, a kapcsolatok létét, annak erősségét, sűrűségét, irányait, struktúráját, szerkezetét és ezek időbeli változásait vizsgálja. Felhasználható a természeti, a társadalmi, a gazdasági, a politikai stb. élet bármely területén, napjaink hálózati, információs társadalmában számos új tudományos eredménnyel gazdagítja a társadalmi és gazdasági jelenségek magyarázatait.
Tudományterület:
Forrás:
Győrfyné Dr. Kukoda Andrea: A network-szemlélet, a kapcsolatháló-elemzés alapjai. Első közszervezési és közigazgatástani műhely - fórum 2016 Tanulmánykötet. Online (megjelenés alatt)
Szerző:
Relációk
indexszám
Általánosságban: valamilyen szempontból összetartozó változók időbeli vagy térbeli összehasonlítását segítő mérőszám, egy összetett, összehasonlító viszonyszám. A gazdaságban és a pénzügyi szektorban reprezentatív adatok változásának statisztikai mérését szolgálja. Egyszerűen megfogalmazva az...Tovább olvasomadatgyűjtés
Az adatok összegyűjtése és rögzítése akár gépi úton, akár emberi észlelő, leíró, rögzítő tevékenységgel. A statisztikai adatfelvétel: egy adott sokaság adott időszakra vagy időpontra vonatkozó ismérveinek összegyűjtése egy társadalmi, gazdasági...Tovább olvasomterületi statisztika
Elsősorban a megyék, községek területeire vonatkozó statisztikai feldolgozások és összeállítások készítésével, az ésszerűtlen községhatárok feltárásával, a területváltoztatások nyilvántartásainak vezetésével foglalkozó tudományág. A közigazgatási területek, a mezőgazdasági és ipari termelési körzetek,...Tovább olvasomtermészetes szaporodás-fogyás
A népesedési folyamatok alakulásának egyik alapjellemzője. Számítása: az élveszületések és a halálozások számának különbsége (a migrációt figyelmen kívül hagyva). Mérőszáma a természetes szaporodási arányszám, ami az élveszületési arányszám és a...Tovább olvasomtársadalmi mobilitás
Az egyén vagy a család társadalmi helyzete megváltozásának jelensége (pl. munkásból értelmiségi lesz). Komplex, sok tényezős társadalmi helyzetváltoztatás, melynek alapja lehet: foglalkozás, jövedelem, iskolai végzettség stb., de részei a vándorlás...Tovább olvasomkvantitatív elemzés- mérési szintek
Mindig számszerű eredményeket produkáló (mennyi?, hányan?, hány százalék? stb.) elemzési módszer, melynek lényege a mennyiségi mérés, a számszerű adatok. A mennyiségi és minőségi ismérvek mérhetőségének eltérései miatt azok mérése különböző...Tovább olvasommatematikai statisztika
A statisztikai módszertan kétféle ága (leíró és matematikai statisztika) közül az egyik ág. Másik elnevezése a következtető statisztika, mivel fő célkitűzése a mintából való következtetés, általánosítás, azaz a megfelelő (a...Tovább olvasomnépsűrűség
Az egy területegységre (pl. 1 km2-re) jutó népesség nagyságát jellemző statisztikai mutatószám. Számítása: népességszám/összterület (nyers népsűrűség). Reciprok értéke az egy lakosra jutó terület nagysága, mely megmutatja, hogy mekkora területnek kell...Tovább olvasommutatószám
A társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését számszerűsítő mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű, de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám....Tovább olvasoméletszínvonal
A társadalom tagjainak jóléti szintje, különböző szükségleteinek kielégítettségi foka. Számtani mérése nehéz, mert a színvonalát számos tényező befolyásolja (a lakáskörülmények, a fogyasztás terjedelme és összetevői, az egészségügyi, kulturális, szociális ellátottság,...Tovább olvasommikrocenzus
Két népszámlálás között mintavételes eljárással a társadalmi folyamatokat nyomon követő, törvény által elrendelt, kötelező jellegű, egy konkrét időpontra vonatkozó népesség-összeírás. Célja, hogy a népesség nagyságáról, több demográfiai mutató szerinti összetételéről,...Tovább olvasomstatisztikai (közigazgatási) regiszter
A statisztikai adat-előállítási folyamat támogatása és egységesítése céljából a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai által vezetett olyan jegyzék, nyilvántartás, amiből elérhetők a különböző adatfelvételek sokaságainak aktuális és történeti állapotai, a változások...Tovább olvasomárolló
Az árarányok változásának vizsgálatára szolgáló, az árindexek egyik fontos felhasználási területét jelentő mutatószámok. Két eltérő, de egymással összefüggő terület árindexének hányadosával számolhatók. Legfontosabbak, amelyek egy ágazat kiadásai és bevételei oldalának...Tovább olvasomstatisztikai számjelek
A jogi személyek, valamint a gazdasági tevékenységet folytató természetes személyek és személyes joga szerint jogképes szervezetek (adószámmal rendelkező gazdasági szervezetek, egyéni vállalkozók, adószámmal rendelkező magánszemélyek, non-profit szervezetek) nyilvántartásában használt azonosító,...Tovább olvasomszületési-halálozási arányszám
Demográfiai (népmozgalmi) mutatószámok, intenzitási viszonyszámok. Születési arányszám: a születések számának egy lakossági csoporton belüli aránya. Nyers születési arányszám: ezer lakosra jutó születések száma, számítása: (születések száma/lakosok száma)x1000. 10-20 születés/1000 ember...Tovább olvasomhipotézisvizsgálat
Matematikai statisztikai kutatási-elemzési módszer, a mintából való statisztikai következtetés egyik fő formája (a becslés mellett). Célja a sokaságra vonatkozó valamely állítás helyességének ellenőrzése a mintából származó információ alapján, meghatározott feltételek...Tovább olvasomstatisztikai sokaság
Az a populáció, amelyre a statisztikai megfigyelés irányul, azaz a megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége. Elemei lehetnek: emberek, állatok, tárgyak, intézmények stb. Típusai: állósokaság (állapotot, állományt fejez ki, adatai időpontra...Tovább olvasomsztochasztikus kapcsolat
Egy adott sokaságot jellemző különböző ismérvek között fennálló valószínűségi kapcsolat, összefüggés: az egyik ismérv szerinti hovatartozásból következtethetünk a másik szerinti hovatartozásra, de nem kizárólagosan. Átmenet a kapcsolat hiánya (függetlenség) és...Tovább olvasomközigazgatási statisztika
A statisztika a társadalmi és gazdasági jelenségekkel és folyamatokkal foglalkozó, azokat tömören, számszerűen jellemző tudomány (számanyag + tevékenység). Feladata: tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk, adatok gyűjtése, feldolgozása, elemzése, s...Tovább olvasomHivatalos Statisztikai Szolgálat
A hivatalos statisztikai tevékenység ellátásának feladatával megbízott szervezetek összessége. Tagja az a szervezet lehet, amely közfeladatának részeként hoz nyilvánosságra hivatalos statisztikai adatokat, és amelynek szervezete és működése megfelel a Nemzeti...Tovább olvasom