személyes adatok védelme

A személyes adatok védelme a magánszféra védelmében, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogban gyökerezik, és azt jelenti, hogy mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, ahhoz, hogy azokról rendelkezhessen, és hogy jogosulatlan személyek ne ismerhessék meg azokat. Személyes adatnak minősül minden olyan adat, amely az érintettel kapcsolatba hozható. Személyes adat különösképpen, de nem kizárólagosan az érintett személy neve, azonosító jele, vagy egyéb olyan ismeret, amely az érintett valamely fizikai, mentális, fiziológiai, gazdasági, kulturális vagy társadalmi azonosságára vonatkozik. A személyes adat altípusát képezi a különleges, más néven szenzitív adat, amelynek korlátozása szigorúbb feltételekhez kötött, mint az egyéb személyes adatoké. A különleges adatok egyik altípusát olyan személyes adatok képezik, amelyek a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, érdekképviseleti tagságra, vagy a szexuális életre vonatkoznak. A különleges adatok csoportjába tartozik még az egészségi állapotra, illetve a kóros szenvedélyre vonatkozó adat, továbbá a bűnügyi adat.

Tudományterület:

Forrás:

Balogh-Békesi Nóra - Balogh Zsolt: Alapvető személyi jogok és szabadságok. In Cserny Ákos (szerk.): Alkotmányjog. NKE Szolgáltató Kft., Budapest, 2013. 196-198., Szabó Endre Győző: A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog. In Schanda Balázs - Balogh Zsolt (szerk.): Alkotmányjog - Alapjogok. Második, átdolgozott kiadás. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar, Budapest, 2014. 246-262., Téglásiné Kovács Júlia: Információs önrendelkezési jog és információszabadság. In Csink Lóránt (szerk.) Alkotmányjog. Novissima Kiadó, Budapest, 2014. 14-25.

Relációk