védelemhez való jog
A védelemhez való jog az egyetlen korlátozható eljárási jog, amely pedig azt jelenti, hogy a büntetőeljárás alá vont személyt az eljárás minden egyes szakaszában megilleti az a jog, hogy védője jelen legyen, akit pedig nem lehet felelősségre vonni a védelem során kifejtett véleménye miatt. A védelemhez való jog az eljárási jogok közé tartozik, méghozzá azok közé az eljárási jogok közé, amelyeknek a büntetőeljárás során kell érvényesülniük. A védelemhez való jog korlátozásának egyetlen esete a kötelező képviselet, amely esetben a terheltnek nincsen lehetősége a kizárólagos személyes védekezés melletti döntésre.
Tudományterület:
Forrás:
Csink Lóránt - Marosi Ildikó: Eljárási jogok. In Balogh Zsolt - Schanda Balázs (szerk.): Alkotmányjog - Alapjogok. Második, átdolgozott kiadás. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara, Budapest, 2014. 284-285., Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) XXVIII. cikk (3)
Szerző:
Relációk
Kúria
A Kúria Magyarországon a bírói szervezetrendszer élén álló, tehát a legfelső bírói szerv. Nem csupán ítélkező szerv, hanem a bíróságok jogalkalmazása egységességének biztosítója is. A törvényszék, illetve ítélőtábla döntéseivel szembeni...Tovább olvasomegészséges környezethez való jog
Az (egészséges) környezethez való jog az emberi jogok harmadik generációjához, a golbális vagy szolidaritási jogok közé tartozik, és azt jelenti, hogy mindenkinek joga van az egészséges környezethez. A környezetvédelem egyik...Tovább olvasomválasztójog
A választójog szélesebb értelemben a képviseleti szervek tagjai megválasztásának rendjét meghatározó anyagi és eljárási szabályok összességét jelenti, míg szűkebb értelemben pedig magát a választójogosultságot nevezzük választójognak. A választójog a közhatalom...Tovább olvasomközérdekű adat
Közérdekű adatnak minősül az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, továbbá a jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő adat, amelyik a tevékenységére vonatkozik, vagy pedig közfeladata ellátása során...Tovább olvasomválasztási jogorvoslat
A választási jogorvoslatok a választási eljárás kapcsán elérhető, bizonyos jogsértések orvoslására szolgáló jogorvoslatokat jelentik, melyeknek három típusa a kifogás, a fellebbezés, valamint a bírósági felülvizsgálat. A névjegyzékben szereplő választópolgárok, a...Tovább olvasomszemélyes adatok védelme
A személyes adatok védelme a magánszféra védelmében, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogban gyökerezik, és azt jelenti, hogy mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, ahhoz, hogy azokról...Tovább olvasompreambulum
A preambulum az egyes jogszabályok, illetve az alkotmányok bevezető, jogi kötőerővel nem bíró, bevezető része, amelynek azonban jelentős szerepet tulajdoníthatunk a jogértelmezés szempontjából. Célja általában egyfajta emelkedett hangnemű bevezetés, és...Tovább olvasomállampolgári kötelességek
Az alapvető kötelezettségek csoportján belül megkülönböztethetünk állampolgári kötelességeket, amelyek olyan kötelességek, amelyeket az alkotmányozó nem mindenki, hanem csupán az állampolgárok kötelességeként jelölt meg. Ezen esetekben a “mindenki” fordulat helyett a...Tovább olvasommonarchia
A monarchia olyan államforma, amelyben a legitimáció főszabály szerint tradícionális, azaz az uralkodó legitimitása a hagyományokon alapul, hatalma a trónöröklési rendből ered, nem pedig a nép általi választásból. Az uralkodó...Tovább olvasomköztársasági elnök
A köztársasági elnök az államfők egyik típusa, amelynek legitimációja racionális-legális. Magyarországon is a köztársasági elnök tekinthető az államfőnek. Magyarországon a köztársasági elnök közvetetten, az Országgyűlés által kerül megválasztásra, ám egyes...Tovább olvasomországos lista
Az országos lista Magyarországon egy olyan pártlista vagy nemzetiségi lista, amelyre a választópolgárok az országgyűlési választásokkor leadhatják egyik szavazatukat. Pártlista állítására az a párt jogosult, amelyik legalább kilenc megyében és...Tovább olvasomválasztási bizottság
A választási bizottságok a választópolgárok olyan szervei, amelyek függetlenek, kizárólagosan a törvénynek alárendeltek, és amelyek legfőbb feladatának a választások tisztasága és törvényessége biztosítása, a pártatlanság érvényesítése, továbbá szükség esetén a...Tovább olvasomügyész
Az ügyészek az ügyészségi alkalmazottak csoportjába tartozó, nyomozati jogkörökkel rendelkező, a büntetőeljárás során a vádat képviselő, továbbá bizonyos esetekben a közérdeket védő tisztségviselők, akik egyben a törvényesség őrei. Függetlenségük és...Tovább olvasomállamterület
Az államterület az állam fogalmi elemeinek egyike a népesség és a főhatalom (szuverenitás) mellett, az állami területi főhatalmának elsődleges – államhatár álal határolt -tárgya, ahol az állam szuverenitása érvényesül, s...Tovább olvasomfélprezidenciális kormányforma
A félprezidenciális kormányforma az elnöki és a parlamentáris rendszer között képez átmenetet, amelyben a végrehajtó hatalom felelősséggel tartozik a törvényhozó hatalomnak, ugyanakkor a végrehajtó hatalom csúcsa független a a törvényhozástól,...Tovább olvasomdualizmus
A nemzetközi jog és a belső jog viszonya kapcsán két fő elméletcsoport került kialakításra, méghozzá a monista és a dualista elméletek, melyek közül utóbbi szerint a két jogrend (nemzetközi jog...Tovább olvasomnemzetbiztonsági szolgálatok
A nemzetbiztonsági szolgálatok olyan közhatalmi szervek, amelyek feladatkörébe Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének védelme, továbbá nemzetbiztonsági érdekeinek védelme tartoznak. Magyarország nemzetbiztonsági szolgálata négy nemzetbiztonsági szolgálatból áll. Ezek közül három polgári...Tovább olvasompromulgáció
Promulgációról a törvények elfogadása és közzététele kapcsán beszélhetünk, egyik eleme az elfogadott törvényjavaslat köztársasági elnök általi aláírása, a második elemének pedig azt tekinthetjük, amikor a köztársasági elnök elrendeli az elfogadott...Tovább olvasomváratlan (külső) támadás
A váratlan (külső) támadás a különleges jogrend egyik altípusa, amelyet – a többi különleges jogrenddel ellentétben – nem kell kihirdetni, ami magától értetődő. Ilyen esetben a Kormány kötelezettsége megtenni a...Tovább olvasomAlkotmánybíróság
Az Alaptörvény alapján Magyarországon az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve az Alktománybíróság. Az Alkotmánybíróságra vonatkozó legalapvetőbb szabályokat az Alaptörvényben találhatjuk, működéséről sarkalatos törvény szól, s a működése, valamint eljárásrendje részletszabályait maga...Tovább olvasom