emberi méltóság
Az emberi méltóság minden emberi jog anyajoga, minden alapjog érinthetetlen lényege, amelyből a kínzás, megalázó bánásmód vagy büntetés tilalma, a rabszolgaság tilalma, az emberen tájékoztatása és önkéntes hozzájárulása nélküli kísérlet végzésének tilalma, az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat tilalma, az emberi test és testrészek haszont célzó felhasználásának tilalma, és az emberi egyedmásolás, azaz klónozás tilalma is fakad, védelmet nyújt a megaláztatás ellen, az önazonosságnak, továbbá biztosítja az egyének önrendelkezését (cselekvési autonómiáját), valamint a magánszféra védelmét is. A korlátozható alapjogokat is csupán addig a mértékig lehet korlátozni, ameddig az emberi méltóság nem sérül. Az emberi méltósághoz való jog abszolút érvényű, korlátozhatatlan, csakúgy mint az élethez való jog, még különleges jogrendben sem lehet korlátozni. Minden más alapjog előfeltétele és forrása. Az emberi méltósághoz kapcsolódó tilalmak mind abszolút tilalmak.
Tudományterület:
Forrás:
Balogh-Békesi Nóra - Balogh Zsolt: Alapvető személyi jogok és szabadságok. In Cserny Ákos (szerk.): Alkotmányjog. NKE Szolgáltató Kft., Budapest, 2013. 192-195., Téglásiné Kovács Júlia: Az élethez és a méltósághoz való jog. Halálbüntetés, abortusz, eutanázia. In Csink Lóránt (szerk.): Alkotmányjog. Novissima Kiadó, Budapest, 2014. 7-13.
Szerző:
Relációk
preambulum
A preambulum az egyes jogszabályok, illetve az alkotmányok bevezető, jogi kötőerővel nem bíró, bevezető része, amelynek azonban jelentős szerepet tulajdoníthatunk a jogértelmezés szempontjából. Célja általában egyfajta emelkedett hangnemű bevezetés, és...Tovább olvasomnemzetbiztonsági szolgálatok
A nemzetbiztonsági szolgálatok olyan közhatalmi szervek, amelyek feladatkörébe Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének védelme, továbbá nemzetbiztonsági érdekeinek védelme tartoznak. Magyarország nemzetbiztonsági szolgálata négy nemzetbiztonsági szolgálatból áll. Ezek közül három polgári...Tovább olvasomalkotmányjog
Az alkotmányjog egy, a közjog területéhez tartozó jogág, amely egy adott államban a jogrendszer felépítésére és tartalmára vonatkozó előírásokat, a táradalmi (politikai és gazdasági) berendezkedést, az állam és polgárai viszonyát,...Tovább olvasomállamfő
Az államfő állam egészének a nemzetközi jog és a belső jog alapján történő képviseletére jogosult szerv, emellett rangban a legelső tisztségviselő, a legmagasabb közjogi méltóság. Az államfő legitimációjának forrása képezi...Tovább olvasomszuverenitás (jog)
A szuverenitás (főhatalom) az állam fogalmi elemeinek egyike a népességen és az államterületen túl. A fogalmat Jean Bodin dolgozta ki, és főhatalmat jelent. Az állami főhatalom teljességét egyetlen szerv sem...Tovább olvasomkormányforma
A kormányforma az államok aszerinti osztályozását jelenti, hogy egy adott államban miként alakul a tényleges hatalommegosztás. A különböző kormányformákat aszerint tudjuk megkülönböztetni, hogy a törvényhozó és a végrehajtó hatalom között...Tovább olvasomparlamenti kérdés
A parlamenti kérdések a parlamenti ellenőrzés eszközei, amelyek funkciója az, hogy a parlamenti képviselők (illetve egyik típus esetében a nemzetiségi szószólók is) információhoz jussanak a kormány, illetve a közigazgatás működéséről....Tovább olvasommandátum
A mandátum jelenti a választott szervekben a képviselő jogviszonyt, tágabb értelemben megbízatást jelent. Az országgyűlési, helyi önkormányzati és európai parlamenti képviselők, továbbá a fővárosi és megyei közgyűlési tagok, valamint a...Tovább olvasomelvi bírósági határozat
Az elvi bírósági határozat a Kúria által kiadott olyan döntés, amely akkor kerül kiadásra, ha a Kúria valamely ítélkező tanácsa olyan határozatot hozott, amely a társadalom széles körét érinti, vagy...Tovább olvasomkihirdetés(jog)
A jogszabályok érvényessége azok kihirdetésével veszi kezdetét, a jogszabályok érvényessége szempontjából tehát elengedhetetlen az, hogy a törvényben meghatározott eljárás szerint kihirdetésre kerüljenek. Magyarországon a törvényeket kihirdetését a köztársasági elnök rendeli...Tovább olvasomtisztességes eljáráshoz való jog
A tisztességes eljáráshoz való jog az eljárási jogok közé tartozik, részét képezi az ügyek ésszerű időn belül történő elbírálásához való jog is. E jog érvényesülésének követelménye elsősorban a bíróságokra ró...Tovább olvasomszokásjog
Jakab András a szokásjogot jogként követett értelmezési gyakorlatként határozza meg, amely meghatározza a jogforrások pontos tartalmát. Bár a bírói határozatok elméletileg csak az eljárásban részt vevőkre nézve bírnak kötelező erővel,...Tovább olvasomOrszággyűlés
Magyarország egykamarás parlamentjét Országgyűlésnek hívják. Az Országyűlés Magyarország legfőbb népképviseleti szerve, 199 közvetlenül választott képviselőből áll. Ezen felül legfeljebb 13, a képviselőknél szűkebb jogosítványokkal rendelkező nemzetiségi szószóló is tagja lehet,...Tovább olvasomjogszabály
A jogszabályok a jogalkotó hatáskörrel bíró szervek által alkotott általánosan kötelező magatartási szabályok, amelyek a jogalkotó hatáskörrel felruházott szervek által kifejezetten abból a célból kerülnek megalkotásra, hogy a társadalmi viszonyokat...Tovább olvasomföderáció
Az összetett államok egyik típusa a föderáció, más néven szövetségi állam, amelyben a szuverenitás a központi hatalom és a tagállamok között megosztásra kerül. A föderációkat legalább kettő hatalmi szint egymás...Tovább olvasomártatlanság vélelme
Az ártatlanság vélelme azt jelenti, hogy mindenkit ártatlannak kell tekinteni mindaddig, amíg bűnösnek nem bizonyul. Az ártatlanság vélelme az eljárási jogokhoz, azon belül pedig elsősorban a büntetőeljárás során érvényesülő jogok...Tovább olvasomrendelet
A rendeletek olyan extern normatív aktusok, amelyeket a közigazgatás alkot. A rendeletek típusai a bármilyen tárgykörben kiadható kormányrendeletek és a kormány tagjainak rendeletei (miniszteri rendeletek, miniszterelnöki rendelet), a helyi közügyek...Tovább olvasomregionalizált állam
A regionális vagy regionalizált államok olyan unitárius államok, amelyek területe közjogi régiókra van osztva, amelyek törvényhozási autonómiával felruházott közjogi területi közösségek. A regionalizált állam fogalmának alapjait az 1931. évi spanyol...Tovább olvasomszabadsághoz és személyi biztonsághoz való jog
Az Alaptörvény kimondja, hogy mindenkinek (tehát nem csupán a magyar államolgároknak) joga van a szabadsághoz, továbbá a személyi biztonsághoz, ami magában foglalja azt is, hogy szabadságától mindenkit csak és kizárólag...Tovább olvasommonizmus (alkotmányjog)
A nemzetközi jog és a belső jog viszonya kapcsán két fő elméletcsoport került kialakításra, méghozzá a monista és a dualista elméletek, melyek közül a monista elméletek szerint a két jogrend...Tovább olvasom