államcél
Az államcélok olyan, az alkotmányokban szereplő, az állam számára irányt mutató célkitűzések, amelyekből alanyi jogi jogosultság nem következik, és amelyek alapján a törvényhozás sem kötelezhető semmiféle alanyi jogi jogosultságot biztosító törvény meghozatalára. Az államcélokhoz közjogi felelősség nem kapcsolódik, csupán politikai, és nem kikényszeríthetőek. A hatályos magyar jogban államcélnak minősül például a piacgazdaság követelménye.
Tudományterület:
Forrás:
Balogh Zsolt - Schanda Balázs: Alapjogok - Általános rész. In Balogh Zsolt - Schanda Balázs (szerk.): Alkotmányjog - Alapjogok. Második, átdolgozott kiadás. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara, Budapest, 2014. 26.
Szerző:
Relációk
véleménynyilvánítás szabadsága
A véleménnyilvánítás szabadsága azt jelenti, hogy mindenkinek joga van véleményének szabad kinyilvánításához. A politikai szabadságjogok közé tartozó alapjog, csakúgy, mint a választójog vagy a petíciós jog, emellett a kommunikációs jogok...Tovább olvasomártatlanság vélelme
Az ártatlanság vélelme azt jelenti, hogy mindenkit ártatlannak kell tekinteni mindaddig, amíg bűnösnek nem bizonyul. Az ártatlanság vélelme az eljárási jogokhoz, azon belül pedig elsősorban a büntetőeljárás során érvényesülő jogok...Tovább olvasomképviselő-testület
A képviselő-testület a települési önkormányzat egyik szerve, amely képviselő-testületi ülésein gyakorolja az önkormányzati hatásköröket. Ahhoz, hogy a képviselő-testület határozatképes legyen, legalább a képviselők felének jelen kell lennie. A képviselő-testületnek legalább...Tovább olvasomeurópai polgárság
Az Európai Unió bármely tagállamának állampolgára egyben uniós polgárnak tekinthető, az uniós polgárság azonban nem állampolgárság, és csupán szubszidiárius, azaz kiegészítő jellegű a tagállami állampolgárság mellett, ugyanakkor kapcsolódnak hozzá bizonyos...Tovább olvasomállam és egyház viszonya
Egy demokratikus jogállamban alapvető követelménynek tekinthető az állam és egyház elválasztása, ami azt jelenti, hogy az állam és az egyház vezetése személyileg és szervezetileg elkülönül, az állam és az egyház...Tovább olvasomhelyi önkormányzati képviselő
A helyi önkormányzati képviselők a települési önkormányzatok képviselő-testületeinek az adott településen élő választópolgárok által választott tagjai. Ugyanúgy szabad mandátummal rendelkeznek, mint az országgyűlési képviselők. Tevékenységüket az egész település érdekének képviseletében...Tovább olvasomszubszidiaritás
A szubszidiaritás az Európai Unió működésének egyik legfontosabb alapelve, amely azt követeli meg, hogy minden döntést azon a szinten kell meghozni és végrehajtani, amely a lehető legalacsonyabb, és ahol egyben...Tovább olvasomalkotmánybíró
Az Alkotmánybíróság tagjai, az alkotmánybíráskodást ellátó személyek az alkotmánybírák. A magyar Alkotmánybíróságnak 15 tagja van, akiket az Országgyűlés választ, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával, egy a képviselőcsoportok által jelölt bizottság...Tovább olvasomállampolgárság
Az állampolgárság olyan, egy állam és egy személy közötti, valódi és tényleges jogi kapcsolat, amely a személy etnikai eredetét nem jelzi. Az állam és állampolgára közötti kapcsolatnak tehát valódinak, továbbá...Tovább olvasommandátum
A mandátum jelenti a választott szervekben a képviselő jogviszonyt, tágabb értelemben megbízatást jelent. Az országgyűlési, helyi önkormányzati és európai parlamenti képviselők, továbbá a fővárosi és megyei közgyűlési tagok, valamint a...Tovább olvasomhatály
A jogszabály hatálya nem jelent mást, mint azt, hogy egy jogszabály adott térben, adott időben, illetve adott személyekre ténylegesen is alkalmazható, illetve alkalmazandó. Egyes esetekben előfordulhat azonban az is, hogy...Tovább olvasomállampolgári kötelességek
Az alapvető kötelezettségek csoportján belül megkülönböztethetünk állampolgári kötelességeket, amelyek olyan kötelességek, amelyeket az alkotmányozó nem mindenki, hanem csupán az állampolgárok kötelességeként jelölt meg. Ezen esetekben a “mindenki” fordulat helyett a...Tovább olvasomÁllami Számvevőszék
Az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szervét nevezzük Állami Számvevőszéknek. Feladatai közé tartozik a központi költségvetés végrehajtásának (zárszámadás), az államháztartás gazdálkodásának, az államháztartásból származó vagyon felhasználásának, továbbá a nemzeti...Tovább olvasombíróság
A bíróságok az igazságszolgáltatási feladatokat ellátó közjogi szervek, amelyek lehetnek rendes bíróságok, különbíróságok vagy rendkívüli bíróságok. Magyarországon első fokon a járásbíróságok, illetve a kerületi bíróságok járnak el, kivéve ha az...Tovább olvasomkollegiális kormányforma
A kollegiális kormányforma a kormányformák egy különleges, és egyben egyedülálló, egyedül Svájcban létező kormányforma, amelyben a szövetségi kormány (Bundesrat, Szövetségi Tanács) tagjait a parlament két kamarája választja, négy évre, emellett...Tovább olvasomnépszuverenitás
A népszuverenitás elve az az elv, amely szerint a közhatalom forrása a nép, vagyis egy adott ország választópolgárainak összessége. Ebből az elvből következik a demokratikus legitimáció követelménye, miszerint végső soron...Tovább olvasomMagyar Honvédség
A Magyar Honvédség a Magyarországon honvédelmi feladatokat ellátó fegyveres testület. Összetétele békeidőben és minősített időszakban eltérő. Míg békeidőben az önkéntes alapon szolgálatot vállaló hivatásos és szerződéses katonákból, az önkéntes tartalékos...Tovább olvasomközpénzügyek
A közpénzügyek körébe a pénzügyi jog alkotmányokban lefektetett alapjait sorolhatjuk, így a különböző költségvetési (költségvetésre és zárszámadásra vonatkozó), adójogi, vagyongazdálkodási (állami-nemzeti vagyon) szabályokat, valamint a fizetőeszközre vonatkozó szabályokat, továbbá az...Tovább olvasomállamcél
Az államcélok olyan, az alkotmányokban szereplő, az állam számára irányt mutató célkitűzések, amelyekből alanyi jogi jogosultság nem következik, és amelyek alapján a törvényhozás sem kötelezhető semmiféle alanyi jogi jogosultságot biztosító...Tovább olvasommonarchia
A monarchia olyan államforma, amelyben a legitimáció főszabály szerint tradícionális, azaz az uralkodó legitimitása a hagyományokon alapul, hatalma a trónöröklési rendből ered, nem pedig a nép általi választásból. Az uralkodó...Tovább olvasom